A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika
meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének
előmozdítása érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi
tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés
a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő törvényt alkotja:
Első rész:
A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM
I. Fejezet A szabadalmi oltalom tárgya
A szabadalmazható találmány
1. §
(1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag
alkalmazható találmány.
(2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen
a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
b) az esztétikai alkotás;
c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv,
szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
d) az információk megjelenítése.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt,
amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.
Újdonság
2. §
(1) új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához.
(2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt
írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján, vagy bármilyen
más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.
(3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű
- belföldi vagy azzal azonos hatályú - szabadalmi vagy használati mintaoltalmi
bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi
időpontot követően közzétettek, illetve meghirdettek. A nemzetközi szerződés
alapján közzétett ilyen bejelentés tartalmát csak akkor kell a technika
állásához tartozónak tekinteni, ha a bejelentés magyar fordítását külön
jogszabály rendelkezéseinek megfelelően benyújtották. E rendelkezések
alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika
állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi
vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban,
illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban történő
alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika
állásához.
3. §
A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe
a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra
jutása, ha az
a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés
következménye, vagy
b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt
a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében
megjelölt kiállításon bemutatta. Feltalálói tevékenység
4. §
(1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához
képest szakember számára nem nyilvánvaló.
(2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának
a 2. § (3) bekezdése szerinti részét
figyelmen kívül kell hagyni. Ipari alkalmazhatóság
5. §
(1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság
valamely ágában előállítható, illetve használható.
(2) Nem tekinthetők iparilag alkalmazhatónak különösen az emberi vagy
állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások,
valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások.
E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen
anyagra (vegyületre) és keverékre - azonban nem vonatkozik. A
szabadalomhoz való jog
6. §
(1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány
a) kielégíti a törvény 1-5. §-aiban meghatározott követelményeket,
és a (2) bekezdés szerint nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha közzététele
vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás
nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal
ellentétben áll.
(3) A növény- és állatfajták a XIII. és a XIV.
Fejezetben foglalt rendelkezések szerint részesülhetnek szabadalmi
oltalomban.
II. Fejezet A találmányból és a szabadalmi
oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra
hozatalával kapcsolatos jogai
7. §
(1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt
kell feltalálónak tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott
bejelentésben feltalálóként szerepel.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát
- ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.
(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési
napon benyújtott bejelentésben megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti
szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.
(5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében
feltüntessék. Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra
kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri.
(6) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint léphet fel azzal szemben,
aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez
fűződő jogát egyébként megsérti.
(7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló,
illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A
szabadalmi igény
8. §
(1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít
meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt
korábbi elsőbbséggel jelentette be.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat,
illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén -
ellenkező megjelölés hiányában - a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek
kell tekinteni.
(4) Ha többen egymástól függetlenül alkották a találmányt, a szabadalom
azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi
elsőbbséggel jelentette be. Szolgálati és alkalmazotti
találmány
9. §
(1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó
kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.
(2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból
eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása
munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.
10. §
(1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a
munkáltatót illeti meg.
(2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg,
a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató
hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt
nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti
egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat,
illetve nem ruházható át.
11. §
(1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását
követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval.
(2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül
köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e,
illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e.
(3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány
nyilvánosságra hozatalához való jogával [7.
§ (7) bek.] összhangban hasznosíthatja.
(4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató
ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat
megtételét elmulasztja.
(5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató
hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul,
vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja.
12. §
(1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő
ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá
az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében.
(2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy
a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt - annak elismerése mellett,
hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható
lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja.
A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót.
(3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás
az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható.
(4) Szolgálati találmány esetén a munkáltató - a (2) bekezdésben szabályozott
eset kivételével - a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy
szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi
igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő
hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha
a feltaláló - e törvény rendelkezéseire figyelemmel - már méltányos összegű
díjazásban részesült. Találmányi díj
13. §
(1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi
díj illeti meg, ha
a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a
végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig;
b) a találmány végleges szabadalmi oltalma a munkáltató lemondása
vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az
értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom lejárat
miatt szűnt volna meg;
c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől
a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy - ha ez a későbbi - a találmánynak
a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig.
(2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni
a) a találmány hasznosítását (19.
§), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése
vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is;
b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését;
c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását.
(3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az
átruházás esetén külön-külön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli
engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi
díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az
eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre
bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.
(4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén - a szabadalmastársak
eltérő megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles
fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a
díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja.
(5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő
más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás
után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján
nem tarthat igényt találmányi díjra.
(6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal,
illetve a jogszerzővel kötött szerződése - a találmányi díjszerződés -
az irányadó.
(7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia
azzal a díjjal, amelyet - a találmány tárgya szerinti műszaki területen
kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerződés
alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak,
illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.
(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén
a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével,
vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes
átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia.
(9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés
szerinti arányt a munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására
és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni.
Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az
oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is. Az
alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj
14. §
(1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat
a munkáltató, több munkáltató esetén - eltérő megállapodásuk hiányában
- a hasznosító munkáltató köteles megfizetni.
(2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó.
(3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan
mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak - a találmány tárgya szerinti
műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel -
szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott
engedély fejében fizetnie kellene.
A szolgálati és
az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok
15. §
(1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása
esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az
alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést,
nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.
(2) A szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos jogok és
kötelességek tekintetében szerződéssel nem lehet eltérni a törvény olyan
szabályától, amely a feltaláló érdekének védelmét szolgálja.
16. §
(1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott
találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti
találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági
útra tartoznak.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő találmányi szakértői testület
megbízás alapján vagy a bíróság megkeresésére szakértői véleményt ad a
titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati
vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos
ügyben.
(3) A szakértői testület tagjait a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke nevezi
ki ötéves időtartamra különösen az országos munkavállalói, munkáltatói
és feltalálói érdekképviseleti szervezetek, a Szabadalmi ügyvivői Kamara,
továbbá az országos gazdasági kamarák által javasolt, megfelelő szakértelemmel
rendelkező személyek, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal köztisztviselői
közül. A szakértői testületre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály
állapítja meg.
17. §
A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell,
ha a találmányt közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló
személy, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományához
tartozó - szolgálati viszonyban álló - személy, vagy munkaviszony jellegű
jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg. A
szabadalmi oltalom keletkezése
18. §
(1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom
hatálya visszahat a bejelentés napjára.
(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik,
ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. A szabadalmi
oltalom tartalma
19. §
(1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak
- kizárólagos joga van a találmány hasznosítására.
(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben
felléphet, aki engedélye nélkül
a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba
hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket
ilyen célból az országba behozza;
b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy - ha tud
arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem
használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra
ajánlja;
c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba
hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból az országba behozza a találmány tárgyát
képező eljárással közvetlenül előállított terméket.
(3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá
azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem
jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt,
berendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából,
feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog
a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott
vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru,
kivéve, ha az ilyen áru átadója, illetve felajánlója szándékosan a (2)
bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére indítja az átvevőt.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására
jogosultnak, aki - a (6) bekezdés alapján - a kizárólagos hasznosítási
jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket végez.
(6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység
körén kívül eső cselekményekre;
b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre,
ideértve a gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges
kísérleteket és vizsgálatokat;
c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján
történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos
további cselekményekre.
(7) A terméket - az ellenkező bizonyításáig - a szabadalmazott eljárással
előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagy mértékben valószínűsíthető,
hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas
az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem
tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor
valószínűsíthető nagy mértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással
állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált
eljárás. A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási
jog kimerülése
20. §
A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed
ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön
forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre. A
szabadalmi oltalom korlátai
21. §
(1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte
meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége
körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly
előkészületet tett.
(2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják,
hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói
tevékenységen alapul.
(3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az előállításnak,
a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő
mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó
szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak - az előállítást, a
használatot, illetve az előkészületet folytató - szervezeti egységével
együtt lehet átruházni.
(4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a szabadalmi oltalom megszűnésének
megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány
tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását
vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati
jogra megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
(5) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül
az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak
átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű
áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság
kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.
A szabadalmi oltalom időtartama
22. §
A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig
tart. A szabadalmi oltalom fenntartása
23. §
(1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott
fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján,
a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.
(2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási
díjat a közzétételtől, az államtitokként kezelt szabadalom megadását megelőzően
esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől,
a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos
türelmi idő alatt is meg lehet fizetni. A szabadalmi oltalom
terjedelme
24. §
(1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az
igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
(2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben
az igénypont összes jellemzője megvalósul.
(3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre
korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani,
mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni
kívánt találmány meghatározásához. Jogutódlás
25. §
A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez
fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.
Közös szabadalmi igény és közös szabadalom
26. §
(1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik
szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára
a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog
illeti meg.
(2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja,
köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában megfelelő díjat
fizetni.
(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére
csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános
szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.
(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha
az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi
szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed.
(5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs
önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést
és a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak,
aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve,
hogy a mulasztását utóbb nem pótolta.
(6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat
az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.
(7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás
közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak
egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket
viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
(8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni
kell a közös szabadalmi igényre is.
III. Fejezet Hasznosítási szerződés
A hasznosítási szerződés
27. §
(1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas
engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek
fejében díjat fizetni.
(2) A hasznosítási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.
Semmis azonban az a kikötés, amely a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás
tilalmába ütközik, vagy egyébként a szabadalmi oltalomból eredő jogok
társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul.
(3) A hasznosítási szerződés megkötésétől való elzárkózás önmagában nem
minősül gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek. A felek
jogai és kötelezettségei
28. §
(1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol
azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga,
amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra
az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat
kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett
a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A szabadalmas szavatol azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható.
Erre a szavatosságra a hibás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat
kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett
a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül
minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed.
(4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos
jogot. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén a jogszerző hasznosítón
kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben
kifejezetten kizárták. A szabadalmas - a licenciadíj arányos csökkentése
mellett - megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha
a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi
meg a hasznosítást.
(5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges
jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával
kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat
azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.
(6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja
át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány
hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte.
(7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik. A
hasznosítási szerződés megszűnése
29. §
A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított
idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével,
valamint akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt. A hasznosítási
szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya
30. §
(1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől
egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A hasznosítási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben
a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
IV. Fejezet Szabadalmi kényszerengedély
Kényszerengedély a
hasznosítás elmulasztása miatt
31. §
Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év,
illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három
év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése
érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak
sem adott hasznosítási engedélyt, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek
[Ptk. 685. § c) pont] - kérelmére - kényszerengedélyt kell adni,
kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja. Kényszerengedély
a szabadalmak függősége miatt
32. §
(1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló
szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának
- kérelmére - a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben
kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti
találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő
gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent.
(2) A gátló szabadalom jogosultja - ha a szabadalmára az (1) bekezdés
alapján kényszerengedélyt adnak - a kényszer~engedélyre vonatkozó közös
szabályok szerint igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt
adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására.
Közös szabályok a kényszerengedélyre
33. §
(1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély
adásának feltétele fennáll, és hogy
a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül
sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá,
hogy
b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.
(2) A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát - a kényszerengedéllyel
lehetővé tett hasznosítás célját figyelembe véve - a bíróság állapítja
meg; a kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély
- lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a bíróság által megszabott
időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn.
A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba.
(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat
megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie
a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia
azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti
műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel -
a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett
volna.
(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból
eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok
illetik meg.
(5) A kényszerengedélyes gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti
egységének kiválása esetén a kényszerengedély a jogutódra száll át. A
gátló szabadalomra adott kényszer~engedély csak a függő szabadalommal
együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat,
illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt
nem adhat.
(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha
a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven
belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély
módosítását vagy visszavonását kérheti.
(7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor
is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek
és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról
úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse.
V. Fejezet Találmány- és szabadalombitorlás
Találmánybitorlás
34. §
Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul
másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti
annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti
meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai
szerint. Szabadalombitorlás
35. §
(1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló
találmányt jogosulatlanul hasznosítja.
(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez
képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását
a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő
módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy
költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
e) követelheti a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással
érintett termékek lefoglalását.
(3) A bíróság az eset körülményeihez képest a szabadalmas kérésére elrendelheti,
hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól,
vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság a megsemmisítés
helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek a bírósági
végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben
a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
(4) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség
szabályai szerint kártérítést is követelhet. A bejelentő
és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén
36. §
(1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya
ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig,
amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek.
(2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító felhívhatja
a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges
intézkedéseket. Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon
belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját
nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt. Nemleges
megállapítás
37. §
(1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást
indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy
az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem
ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a
megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan
szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.
VI. Fejezet A szabadalmi oltalom
megszűnése
Az ideiglenes
szabadalmi oltalom megszűnése
38. §
Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik,
ha
a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg;
c) a bejelentő az oltalomról lemondott. A végleges
szabadalmi oltalom megszűnése
39. §
A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;
b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az
esedékességet követő napon;
c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét
követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;
d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható
hatállyal. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése
40. §
(1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása
miatt megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra
érvénybe kell helyezni.
(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét
követő három hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni
a külön jogszabályban meghatározott díjat. Lemondás a
szabadalmi oltalomról
41. §
(1) A szabadalmi bejelentések nyilvántartásában feltüntetett bejelentő,
illetve a szabadalmi lajstromban feltüntetett szabadalmas a Magyar Szabadalmi
Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a
szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló
jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás
csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.
(4) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi
hatálya. A szabadalom megsemmisítése és korlátozása
42. §
(1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni,
ha
a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6.
§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek;
b) a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel
[60. § (1) bek.] a találmányt;
c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési
napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben
feltártak.
(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat
megfelelően korlátozni kell.
(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy
azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt
bárki újabb eljárást indítson. A díjak visszakövetelése
43. §
Ha a végleges szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik
meg, a szabadalmas és a feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét
lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági
előnyök nem fedeztek.
Második rész A MAGYAR
SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA SZABADALMI ÜGYEKBEN
VII. Fejezet A szabadalmi eljárások
általános szabályai
A Magyar
Szabadalmi Hivatal hatásköre
44. §
A Magyar Szabadalmi Hivatal az iparjogvédelem országos hatáskörű államigazgatási
szerve; hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:
a) a szabadalom megadása,
b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe
helyezése,
c) a szabadalom megsemmisítése,
d) a nemleges megállapítás,
e) a szabadalmi leírás értelmezése,
f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve
a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,
g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás. Az államigazgatási
eljárás általános szabályainak alkalmazása
45. §
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben
- az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell
alkalmaznia. A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai
46. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési
eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a szabadalmi leírás
értelmezése során; a tanács szótöbbséggel határoz.
(2) érdemi határozatok a szabadalom megadása, a szabadalmi oltalom megszűnésének
megállapítása és újra érvénybe helyezése, a szabadalom megsemmisítése,
valamint a nemleges megállapítás kérdésében hozott ügydöntő határozatok.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre,
ha nem kérik annak megváltoztatását.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyekben hozott érdemi határozatát
csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő
továbbításáig vonhatja vissza és módosíthatja. Határozatait felügyeleti
jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek
sincs helye.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott határozatait
a bíróság a XI. Fejezetben foglalt rendelkezések
szerint megváltoztathatja. A tényállás megállapítása
47. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket
hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek
állításaira vagy kérelmeire. Határozatát azonban csak olyan tényekre és
bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában
állt nyilatkozatot tenni.
(2) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok
pótlására az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell. Határidők
48. §
(1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg.
E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül
is bekövetkeznek.
(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve
a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harminc napos határidőt
kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.
Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidő-hosszabbítás
csak különösen indokolt esetben adható.
(3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesülnek az államigazgatási eljárás
befejezésére általánosan előírt határidők. Igazolás
49. §
(1) A szabadalmi ügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott
határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított
tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási
kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő
körülményeket.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az
akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály
elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott
határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet
nem lehet előterjeszteni.
(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével
együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye
van - kérni lehet a határidő meghosszabbítását.
(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt
ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül
teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást
pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez
képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása,
illetve teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni
kell.
(5) Az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [61.
§ (2) bek.], illetve az uniós elsőbbségi igény érvényesítésére
megszabott tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén,
b) a származtatásra megszabott határidők elmulasztása esetén (62.
§),
c) a kiállítási nyilatkozat előterjesztésére megszabott határidő
[64. § (1) bek. a) pont] és a kiállítási
kedvezmény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő [3.
§ b) pont] elmulasztása esetén,
d) a fenntartási díjak joghatályos megfizetésének elmulasztása
esetén (23. §). Az
eljárás félbeszakadása és felfüggesztése
50. §
(1) A fél halála, illetve jogi személy megszűnése esetén a szabadalmi
eljárás félbeszakad mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és
igazolják.
(2) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra jogosultság tárgyában
per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.
Képviselet
51. §
(1) Külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi
szabadalmi ügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt
vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek
adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül
ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél
részére az ellenérdekű fél kérelmére,
b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél
részére. Nyelvhasználat
52. §
(1) A szabadalmi eljárások magyar nyelven folynak, a szabadalmi leírást
az igényponttal, a rajz feliratát és a kivonatot magyar nyelven kell elkészíteni.
(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani,
a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített -
magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Nyilvánosság
53. §
(1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő,
a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg
az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő
az igényjogosult.
(2) A közzétételt követően sem tekinthetők meg
a) a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket
előkészítő, a felekkel nem közölt iratok,
b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének
nyilvánosságra jutását mellőzni kérte,
c) az államtitkot képező iratok.
(3) A megtekinthető iratokról a Magyar Szabadalmi Hivatal térítés ellenében
másolatot ad.
(4) Szabadalmi ügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű
fél is részt vesz.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére
honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből elrendelheti, hogy a szabadalmi
bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és
a leírás kinyomtatása elmarad, és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások
is államtitoknak minősülnek.
VIII. Fejezet Szabadalmi nyilvántartások,
hatósági tájékoztatás
Bejelentési
nyilvántartás, szabadalmi lajstrom
54. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentésekről nyilvántartást,
a szabadalmakról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a szabadalmi
jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt.
(2) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a szabadalom lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a szabadalom címét,
d) a szabadalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
e) a képviselő nevét és székhelyét,
f) a feltaláló nevét és lakcímét,
g) a bejelentés napját,
h) az elsőbbséget,
i) a szabadalmat megadó határozat keltét,
j) a fizetett fenntartási díj összegét és a fizetés időpontját,
k) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját,
valamint a szabadalom korlátozását,
l) a hasznosítási engedélyeket.
(3) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben
a szabadalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni,
ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték.
(4) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról
térítés ellenében másolatot kérhet.
(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a bejelentések közzétételét
követően - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi bejelentésekről vezetett
nyilvántartásra is. Bejegyzés a szabadalmi lajstromba
55. §
(1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi
lajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy a bíróság határozata
alapján lehet bejegyzést tenni. A 85. §
(1) bekezdésében felsorolt határozatok alapján bejegyzés csak akkor tehető,
ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási
kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata
jogerőre emelkedett.
(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele
ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban előterjesztett kérelem alapján
határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy
megfelelő bizonyító erejű magánokiratot.
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány
miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás
hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt
jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak,
az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. Hatósági
tájékoztatás
56. §
A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapja a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő,
amelyben közölni kell különösen a szabadalmi bejelentésekkel, valamint
a szabadalmakkal kapcsolatos következő adatokat és tényeket:
a) az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét,
a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő
elsőbbség napját, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel
számát, valamint a találmány címét;
b) a szabadalmi bejelentés közzétételekor az a) pontban meghatározott
adatokon felül a feltaláló nevét, a találmány nemzetközi osztályjelzetét,
a kivonatot a jellemző ábrával, valamint utalást arra, hogy a közzétételre
az újdonságkutatási jelentés elkészültét követően kerül-e sor;
c) a szabadalom megadását követően a lajstromszámot, a szabadalom
jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő
nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségének
napját, a szabadalom címét, a szabadalom nemzetközi osztályjelzetét, a
feltaláló nevét és lakcímét, valamint a szabadalmat megadó határozat keltét;
d) a szabadalmi oltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját,
a szabadalom korlátozását, valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe
helyezését.
IX. Fejezet A szabadalom megadására
irányuló eljárás
A szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei
57. §
(1) A szabadalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz
benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A szabadalmi bejelentésnek bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást
igényponttal, kivonatot, továbbá - a szükséghez képest - rajzot és egyéb
mellékletet kell tartalmaznia.
(3) A szabadalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes
alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A szabadalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési
és kutatási díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két
hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű
szabadalmi leírást igényponttal, a kivonatot és a rajzot a bejelentés
napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a közzétételig - a 41. §
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a szabadalmi
bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi
tudomásul. A bejelentés napja
58. §
(I) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi
Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a szabadalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat,
c) leírást és az abban hivatkozott rajzot, függetlenül attól, hogy
megfelelnek-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a leírás és a rajz benyújtása helyett
elsőbbségi iratra is elegendő utalni. A találmány egysége
59. §
A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom,
vagy pedig a találmányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen közös találmányi
gondolat kapcsol össze. A találmány feltárása, az igénypont
és a kivonat
60. §
(1) A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni
a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja
valósítani.
(2) Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni
az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét.
(3) A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál, így azt
mind az igényelt oltalom terjedelmének értelmezésénél, mind pedig a technika
állásának a 2. § (3) bekezdése szerint
történő meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. Az
elsőbbség
61. §
(1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi
bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal
kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós, illetve a belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától
számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó
okiratot a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést
visszavontnak kell tekinteni.
(4) A szabadalmi bejelentésben egy igénypontra is igényelhető több elsőbbség.
(5) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra
a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés
a 60. § (1) bekezdésének megfelelően
feltár. Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből
62. §
(1) Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett,
akkor az azonos tárgyú szabadalmi bejelentés napjától számított két hónapon
belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a használati mintaoltalmi
bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).
(2) Származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásának a használati mintaoltalom
megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított
három hónapon, legkésőbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított
húsz éven belül van helye. A mikroorganizmus törzs letétbe
helyezése és hozzáférhetősége
63. §
(1) Ha a köz számára nem hozzáférhető mikroorganizmus törzs felhasználásán
alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60.
§ (1) bekezdése szerint, akkor elismervényt kell benyújtani arról,
hogy a törzset letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás
céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti
Szerződésnek megfelelően.
(2) Ha a mikroorganizmus törzset a szabadalmi bejelentés benyújtását követően
helyezik letétbe, a bejelentés napjának a letét napját kell tekinteni.
(3) A letétbe helyezésről szóló elismervényt a bejelentés napjától számított
négy hónap elteltéig lehet benyújtani.
(4) A letétbe helyezett mikroorganizmus törzset a letétbehelyezési szerv
a szabadalmi bejelentés közzétételétől bárki számára, ezt megelőzően pedig
csak azok részére teheti hozzáférhetővé a mikroorganizmus-minta kiadása
révén, akiket az 53. § (1) bekezdése
feljogosít a szabadalmi bejelentés iratainak megtekintésére.
(5) Az, akinek a mintát kiadták, a tenyészetet vagy az abból általa származtatott
mikroorganizmus törzset a szabadalom megadására irányuló eljárás befejezéséig,
illetve a szabadalmi oltalom megszűnéséig harmadik személy számára nem
teheti hozzáférhetővé, továbbá - a kényszerengedélyes kivételével - csak
kísérleti célra használhatja fel. Származtatott a tenyészet, ha a találmány
megvalósítása szempontjából még a letétbe helyezett tenyészet lényeges
jellemzőivel rendelkezik. Kiállítási nyilatkozat és igazolás
64. §
(1) A bejelentő a 3. § b) pontja
alapján akkor tarthat igényt arra, hogy találmányának kiállításon történő
bemutatását a technika állásának meghatározásakor hagyják figyelmen kívül,
ha
a) erre irányuló nyilatkozatát a szabadalmi bejelentés benyújtásától
számított két hónapon belül megteszi, és
b) a bejelentés napjától számított négy hónapon belül benyújtja
a kiállítás igazgatóságának igazolását a kiállítás tényéről és napjáról.
(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a leírást és szükség esetén
a rajzot, amelyen az igazgatóság a bemutatott találmánnyal való azonosságot
igazolja.
(3) A kiállítási igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig
lehet kiadni, amíg a találmány vagy annak ismertetése a kiállításon megtekinthető.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
65. §
A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentés benyújtását követően
megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt
feltételeknek (58. §),
b) megfizették-e a bejelentési és kutatási díjat [57.
§ (4) bek.],
c) benyújtották-e a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot
és rajzot [57. § (5) bek.].
66. §
(1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni
a hiányok harminc napon belül történő pótlására.
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának
a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkező esetben a szabadalmi
bejelentést viszszavontnak kell tekinteni.
(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(4) Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar
nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Magyar
Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott
határidőben [57.§ (4) és (5) bek.]
történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak
kell tekinteni. Adatközlés
67. §
A szabadalmi bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás
eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket,
a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában az 56.
§ a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés).
Alaki vizsgálat
68. §
(1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65.
§ alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal
megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az
57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket.
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek,
a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására.
(3) A szabadalmi bejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve
a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést
csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet
elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem
válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Újdonságkutatás
69. §
(1) Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § alapján vizsgált
feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi az újdonságkutatást,
és az igénypontok alapján - figyelemmel a szabadalmi leírásra és a rajzra
- újdonságkutatási jelentést készít.
(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat,
illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a szabadalmi bejelentésben
foglalt találmánnyal kapcsolatban az újdonság és a feltalálói tevékenység
elbírálása során.
(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt
meg kell küldeni a bejelentőnek.
(4) Az újdonságkutatás elvégzésérőI a közzététellel együtt - vagy, ha
a kutatási jelentés később készül el, külön alkalommal - hatósági tájékoztatást
kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában. Közzététel
70. §
(1) A szabadalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított
tizennyolc hónap elteltével közzé kell tenni.
(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a szabadalmi
bejelentés, ha megfelel a 65. §
alapján vizsgált feltételeknek.
(3) A közzétételre az 56. § b) pontjában
meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos
lapjában történő közlésével kerül sor.
(4) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.
Észrevétel
71. §
(1) A szabadalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően
bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan,
hogy a találmány, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben
meghatározott valamely szabadalmazhatósági feltételnek.
(2) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe
kell venni.
(3) Az észrevételt benyújtó személy a szabadalom megadására irányuló eljárásban
nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről értesíteni kell. Módosítás
és megosztás
72. §
(1) A szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható
meg úgy, hogy tárgya bővebb legyen annál, amit a bejelentés napján benyújtott
bejelentésben feltártak.
(2) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a szabadalom
megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja
a szabadalmi leírást, az igénypontot és a rajzot.
73. §
(1) Aki több találmányra igényelt szabadalmi oltalmat egy bejelentésben,
a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését,
a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával.
(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni
a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a
Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben
meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén
a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
Érdemi vizsgálat
74. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő külön kérelmére végzi el a
közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány
a) kielégíti-e az 1-5. §-okban
meghatározott követelményeket, és a 6. §
(2) bekezdése szerint nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
75. §
(1) Az érdemi vizsgálatot a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg,
illetve azt követően legkésőbb az újdonságkutatás elvégzéséről közölt
hatósági tájékoztatás [69. § (4) bek.] napjától
számított hat hónap elteltéig lehet kérni. Ennek elmaradását úgy kell
tekinteni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
(2) Az érdemi vizsgálatra irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi
hatálya.
(3) A kérelem benyújtásától számított két hónap elteltéig meg kell fizetni
a külön jogszabályban meghatározott vizsgálati díjat.
(4) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a vizsgálati díjat, a
Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (3) bekezdésben
meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy
kell tekinteni, hogy a bejelentő visszavonta a szabadalmi bejelentést,
illetve lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
(5) A vizsgálati díjat - kérelemre - vissza kell fizetni, ha a bejelentő
az újdonságkutatás elvégzéséről közölt hatósági tájékoztatás napját megelőzően
visszavonja a szabadalmi bejelentést, vagy lemond az ideiglenes szabadalmi
oltalomról.
76. §
(1) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 74. §
(2) bekezdése alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás
természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés
megosztására kell felhívni.
(2) A szabadalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani,
ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált
követelményeket.
(3) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt
és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest
újabb felhívást kell kiadni.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem
osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy lemondott az ideiglenes szabadalmi
oltalomról. A szabadalom megadása
77. §
(1) Ha a találmány és a szabadalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe
tartozó valamennyi követelménynek [74. § (2) bek.], a Magyar Szabadalmi
Hivatal a bejelentés tárgyára szabadalmat ad.
(2) A szabadalom megadása előtt a szabadalmi leírásnak, az igénypontnak
és a rajznak a megadás alapjául szolgáló változatát meg kell küldeni a
bejelentőnek, aki három hónapon belül nyilatkozhat arról, hogy e változattal
egyetért-e.
(3) Ha a bejelentő egyetért vagy nem nyilatkozik, a szabadalom megadására
a megküldött leírás, igénypont és rajz alapján kerül sor. Ha a bejelentő
változtatást kezdeményez vagy újabb leírást, igénypontot és rajzot nyújt
be, annak a végleges változat megállapítása során történő figyelembevételéről
a Magyar Szabadalmi Hivatal dönt.
(4) A szabadalom megadása előtt külön jogszabályban meghatározott megadási
és kinyomtatási díjat kell fizetni a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatra
megszabott három hónapos határidőn belül. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni,
hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról.
78. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalom megadását követően szabadalmi
okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a kinyomtatott szabadalmi leírást az igényponttal
és a rajzot.
(2) A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba (54.
§), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi
Hivatal hivatalos lapjában (56. §).
X. Fejezet Egyéb szabadalmi eljárások
A megszűnés megállapítására és az újra érvénybe helyezésre irányuló eljárás
79. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal megállapítja az ideiglenes szabadalmi
oltalomnak a 38. § b) és c) pontjai,
valamint a végleges szabadalmi oltalomnak a 39.
§ b) és c) pontjai alapján történt megszűnését; továbbá a szabadalmi
oltalmat a 40. § alapján újra érvénybe
helyezi.
(2) A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítását és újra érvénybe
helyezését be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi
lajstromba (54. §), és arról hatósági
tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában
(56. §;). Megsemmisítési
eljárás
80. §
(1) A szabadalom megsemmisítését a 42. §
alapján bárki kérheti a szabadalmassal szemben.
(2) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a
Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemben
meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni
kell az okirati bizonyítékokat.
(3) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat
kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek,
a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem
díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott
határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megsemmisítési
kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
81. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban
nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés
után szóbeli tárgyalás alapján határoz a szabadalom megsemmisítéséről,
korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.
(2) Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet egy
eljárásban kell elintézni.
(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból
folytatni lehet.
(4) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell
kötelezni.
(5) A szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását be kell jegyezni a
szabadalmi lajstromba (54. §), és
arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal
hivatalos lapjában (56. §). Nemleges
megállapítási eljárás
82. §
(1) A nemleges megállapításra (37. §)
irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi
Hivatalhoz, mint ahány szabadalmas van. A kérelemhez mellékelni kell a
hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás, valamint a
megjelölt szabadalom leírását és rajzát.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom tekintetében
lehet benyújtani.
(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott
díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt
feltételeknek, a nemleges megállapítást kérőt hiánypótlásra kell felhívni;
ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben
meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a nemleges
megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
83. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban
nyilatkozattételre hívja fel a szabadalmast, majd írásbeli előkészítés
után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási
kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e.
(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli. A
szabadalmi leírás értelmezése
84. §
Ha a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az eljáró bíróság
vagy egyéb hatóság megkeresésére a Magyar Szabadalmi Hivatal szakvéleményt
ad.
Harmadik rész BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS SZABADALMI ÜGYEKBEN
XI. FejezetA Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának
megváltoztatása Megváltoztatási kérelem
85. §
(1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatal
érdemi határozatát [46. § (2) bek.],
valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő
és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szabadalmi lajstromba való bejegyzés
alapjául szolgáló határozatát.
(2) A határozat megváltoztatását kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal
előtti eljárásban ügyfélként vett részt.
(3) A szabadalom megsemmisítése tárgyában hozott határozat megváltoztatását
a szolgálati találmány feltalálója is kérheti. A szabadalom megadása és
megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész
a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti.
(4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak
a féllel, illetve a szolgálati találmány feltalálójával való közlésétől
számított harminc nap.
(5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a
szabadalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
(7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem
tárgyában a bíróság határoz. Hatáskör és illetékesség
86. §
(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló
eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá
tartozik.
(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsőbb
Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság összetétele
87. §
A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik
közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel
rendelkezik. A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos
eljárásra irányadó szabályok
88. §
A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására
irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben
foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből,
illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárásra
a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelően alkalmazni
kell. Nyilvánosság
89. §
A bíróság a tárgyalásról, illetve a határozat kihirdetéséről a nyilvánosságot
a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott feltételek
hiányában is kizárhatja. Kizárás
90. §
(1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy
elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt
vett;
b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák
kizárására vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.
(2) Az ( 1 ) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők
kizárására is alkalmazni kell. A felek és az eljárás más
résztvevői
91. §
(1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást
indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik,
egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat
nem ismerhet el.
(2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél
is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
92. §
Ha a szabadalmastárs a szabadalom fenntartása és védelme érdekében önállóan
lép fel, illetve az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították
meg, a bíróság értesíti a többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a
szabadalmastárs mellett beléphetnek.
93. §
(1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal
határozatának megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az
eljárásba - annak jogerős eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást
kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél
megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben
a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet
elbírálni. Képviselet
94. §
(1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez
elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. Eljárási költség
95. §
(1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási
költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket
kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve
viseli.
(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi
ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. Mulasztás
96. §
Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy
a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz
eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja
el. Igazolás
97. §
Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban
a 49. § rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni. Tárgyalás és bizonyítás
98. §
(1) Az elsőfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le,
és tárgyalást tart.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok
alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot,
azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás
folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor
kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve
tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson
kívüli elbírálására.
(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Magyar Szabadalmi
Hivatal előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni. Határozatok
99. §
A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
100. §
(1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott határozatot megváltoztatja,
végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának helyébe lép.
(2) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi
Hivatalt új eljárásra utasítja, ha
a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel
szemben kizáró ok állt fenn;
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges
egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem
orvosolható;
c) a szabadalmi bejelentés alaki okból történt elutasítása esetén
a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg
vagy a bíróság felhívására pótolja.
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi
Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi
a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a Magyar Szabadalmi
Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.
(4) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi
Hivatal érdeminek nem minősülő határozatát visszavonta vagy hatályon kívül
helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal
a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatásának csak a
még vitás kérdésekben van helye.
101. §
A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli. A
másodfokú bíróság eljárása
102. §
(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzése ellen irányuló fellebbezést
a Pp. szabályai szerint bírálja el azzal, hogy kisebb terjedelmű bizonyítást
- tárgyaláson - maga is lefolytathat.
(2) A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban
ellenérdekű fél vesz részt. A felülvizsgálati kérelem
kizártsága
103. §
Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának
megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen.
XII. Fejezet Szabadalmi perek
A szabadalmi perekre
irányadó szabályok
104. §
(1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására
irányuló perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog fennállásával
kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt
indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége
alá tartoznak.
(2) E perekben a Fővárosi Bíróság a 87. §-ban
meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(3) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden
más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp. általános
szabályait kell alkalmazni, az e törvény 89.,
90. és 94.
§-aiban, valamint 95. §-ának
(3) bekezdésében foglalt eltérésekkel. Negyedik rész
A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁK SZABADALMI OLTALMA XIII.
Fejezet A növényfajtákra vonatkozó szabályok
A növényfajták szabadalmi oltalmának feltételei
105. §
(1) Szabadalmazható a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó
és új, valamint, ha lajstromozható fajtanévvel látták el.
(2) Megkülönböztethető a növényfajta, ha egy vagy több alaktani vagy egyéb
mérhető tulajdonsága tekintetében határozottan eltér az elsőbbség napján
közismert fajtáktól.
(3) Egynemű a növényfajta, ha egyedeinek lényeges fajtajellemzői azonosak.
(4) állandó a növényfajta, ha az egymást követő szaporítások után vagy
a szaporítási ciklusok végén a lényeges fajtajellemzők változatlanok.
(5) új a növényfajta, ha a nemesítő vagy jogutódja hozzájárulásával eladásra
még nem kínálták fel, vagy kereskedelmi forgalomba nem hozták
a) belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,
b) külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző
hat évnél, más növény esetén négy évnél korábban.
(6) A fajtanévnek az elsőbbség napján alkalmasnak kell lennie a fajta
azonosítására. Fajtanévként nem használható különösen az olyan megjelölés,
amely kizárólag számjegyekből áll - kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat
a fajták megjelölésére -, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon növényfajhoz
tartozó már meglevő fajta neve, vagy amelynek használata a közrendbe vagy
a közerkölcsbe ütközne. A növényfajták szabadalmi oltalmából
eredő jogok és kötelezettségek
106. §
(1) A növényfajtára adott szabadalom alapján a szabadalmas kizárólagos
hasznosítási joga arra terjed ki, hogy
a) a növényfajta szaporítóanyagát - ilyenként - kereskedelmi forgalomba
hozatal céljára előállítsa, eladásra felkínálja vagy kereskedelmi forgalomba
hozza,
b) a növényfajtát ismételten felhasználja egy másik növényfajta
kereskedelmi forgalomba hozatal céljára való előállításához,
c) a nem szaporítóanyagként forgalomba hozott dísznövényt kereskedelmi
forgalomba hozatal céljára szaporítóanyagként felhasználja.
(2) Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra alkalmas egész növényt,
magot vagy más növényrészt.
(3) A szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével
szabad olyan országba szállítani, ahol a növényfajta nem áll az e törvénnyel
megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.
(4) A szabadalmi oltalom - a megadástól számítva - szőlők és fák esetében
tizennyolc évig, egyéb növényfajták esetén tizenöt évig tart.
(5) A szabadalmas köteles a növényfajtát a szabadalmi oltalom fennállásának
időtartama alatt fenntartani.
(6) állami minősítésben részesített növényfajta esetén a feltalálót -
a szabadalmas választásától függően - találmányi díj vagy a növényfajták
állami minősítésére vonatkozó jogszabályok szerinti díjazás illeti meg.
A növényfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata
107. §
(1) A szabadalmi bejelentésben csak egy növényfajtára igényelhető szabadalom.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát abból
a szempontból végzi, hogy a növényfajta
a) kielégíti-e a 105. §-ban
meghatározott követelményeket, és a 6. §
(2) bekezdése szerint nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(3) A növényfajta megkülönböztethetőségét, egyneműségét és állandóságát
az állami minősítés során vagy a szabadalmi eljárás céljára külön elvégzett
kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani. A kísérleti
vizsgálatot az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv végzi.
(4) Külföldi szervnél végzett kísérleti vizsgálat eredményét e szerv hozzájárulásával
és viszonosság esetén lehet figyelembe venni a szabadalmi eljárásban.
A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása
irányadó. A külföldi vizsgálati eredmény átvételéről a Magyar Szabadalmi
Hivatal értesíti a (3) bekezdés szerinti szervet.
(5) A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.
(6) A kísérleti vizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség napját követő
négy éven belül nyújthatja be. A növényfajtára adott
szabadalom megsemmisítése, a fajtanév törlése
108. §
(1) A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni
a) keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt
megkülönböztethető vagy új, vagy a 6. §
(2) bekezdése alapján ki volt zárva a szabadalmi oltalomból,
b) az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődő hatállyal,
ha a szabadalmas nem teljesíti a 106. §
(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségét.
(2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és
másik fajtanevet kell megállapítani. Az általános szabályok
alkalmazása
109. §
(1) A szabadalmazott növényfajta csak állami minősítéssel vehető köztermesztésbe.
(2) Egyebekben a növényfajtákra és azok szabadalmi oltalmára az I-XII.
Fejezetek rendelkezéseit kell alkalmazni.
XIV. Fejezet Az állatfajtákra vonatkozó
szabályok
Az állatfajták
szabadalmi oltalmának feltételei; szabadalmi igény
110. §
(1) Szabadalmazható az állatfajta, ha megkülönböztethető és új, valamint,
ha lajstromozható fajtanévvel látták el. Az állattenyésztésről szóló törvény
hatálya alá nem tartozó állatfaj esetén a szabadalmazhatósághoz szükséges
az is, hogy az állatfajta reprodukálható legyen.
(2) Megkülönböztethető az állatfajta, ha egy vagy több jellemző értékmérő
tulajdonsága tekintetében határozottan eltér az elsőbbség napján közismert
fajtáktól.
(3) Reprodukálható az állatfajta, ha jellemző értékmérő tulajdonságait
több generáción keresztül megőrzi.
(4) új az állatfajta, ha azt az elsőbbség napját megelőző egy évnél korábban
a nemesítő vagy jogutódja hozzájárulásával eladásra még nem kínálták fel,
vagy kereskedelmi forgalomba nem hozták.
(5) A fajtanévnek az elsőbbség napján alkalmasnak kell lennie a fajta
azonosítására. Fajtanévként nem használható olyan megjelölés, amely kizárólag
számjegyekből áll - kivéve, ha ez az elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére
-, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon állatfajhoz tartozó már
meglévő fajta nevével azonos, vagy amelynek használata a közrendbe vagy
a közerkölcsbe ütközne.
(6) Fajtaelismerésben részesített állatfajta esetén a szabadalom a fajtát
elismerésre bejelentő személyt vagy jogutódját illeti meg. Az
állatfajták szabadalmi oltalmából eredő jogok és kötelezettségek
111. §
(1) Az állatfajtára adott szabadalom alapján a szabadalmas kizárólagos
hasznosítási joga arra terjed ki, hogy
a) az állatfajta szaporítóanyagát - ilyenként - kereskedelmi forgalomba
hozatal céljára előállítsa, eladásra felkínálja vagy kereskedelmi forgalomba
hozza,
b) az állatfajtát ismételten felhasználja egy másik állatfajta
kereskedelmi forgalomba hozatal céljára való előállításához.
(2) Szaporítóanyagnak kell tekinteni magát az állatot (egyedet), a spermát,
a petesejtet, a keltetésre alkalmas tojást, az embriót, vagy a szaporítást
befolyásoló, illetve irányító más biológiai egységet és részegységet (pl.
géndarabot, sejtet).
(3) A szabadalmaztatott állatfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas
engedélyével szabad olyan országba szállítani, ahol az állatfajta nem
áll az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.
(4) A szabadalmi oltalom időtartama a bejelentés napjától számított húsz
év. Az állatfajtákra vonatkozó bejelentések érdemi vizsgálata
112. §
(1) A szabadalmi bejelentésben csak egy állatfajtára igényelhető szabadalom.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát abból
a szempontból végzi, hogy az állatfajta
a) kielégíti-e a 110. §
(1) - (5) bekezdéseiben meghatározott követelményeket és a 6.
§ (2) bekezdése szerint nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,
b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.
(3) Az állatfajta megkülönböztethetőségét és reprodukálhatóságát a fajtaelismerés
során vagy a szabadalmi eljárás céljára külön elvégzett kísérleti teljesítményvizsgálat
eredménye alapján kell megállapítani. A kísérleti teljesítményvizsgálatot
az ország területén a külön jogszabályban kijelölt szerv végzi.
(4) Külföldi szervnél végzett kísérleti teljesítményvizsgálat eredményét
e szerv hozzájárulásával és viszonosság esetén lehet figyelembe venni
a szabadalmi eljárásban. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi
Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó. A külföldi teljesítményvizsgálati
eredmény átvételéről a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a (3) bekezdés
szerinti szervet.
(5) A kísérleti teljesítményvizsgálat eredményét a bejelentő az elsőbbség
napját követő négy éven belül nyújthatja be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
(6) A kísérleti teljesítményvizsgálat költségeit a bejelentő viseli. Az
állatfajtára adott szabadalom megsemmisítése, a fajtanév törlése
113. §
(1) Az állatfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni keletkezésére
visszaható hatállyal, ha az állatfajta nem volt megkülönböztethető vagy
új, vagy a 6. § (2) bekezdése alapján
ki volt zárva a szabadalmi oltalomból.
(2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell és másik
fajtanevet kell megállapítani. Az általános szabályok
alkalmazása
114. §
(1) Az állattenyésztésről szóló törvény hatálya alá tartozó, szabadalmazott
állatfajta csak fajtaelismeréssel vehető köztenyésztésbe.
(2) Egyebekben az állatfajtákra és azok szabadalmi oltalmára az I-XII.
Fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Ötödik rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XV. Fejezet A törvény
hatálybalépése; átmeneti rendelkezések A törvény
hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító
szabályok
115. §
(1) E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2)
és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csupán a hatálybalépését követően
indult eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) A 49. §-ban foglalt szabályokat
értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.
(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést, illetve
a szabadalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt
értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában
hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi
oltalom tartalma, korlátai és a szabadalombitorlás tekintetében a korábban
hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A törvény hatálybalépésekor hatályos szabadalmak nyilvántartására,
fenntartására, megszűnésére és újra érvénybe helyezésére a továbbiakban
e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szabadalom megsemmisítésének
feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.
(6) E törvény hatálybalépését követően az Országos Találmányi Hivatal
Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezéssel működik tovább. Ahol jogszabály
Országos Találmányi Hivatalt említ, azon a Magyar Szabadalmi Hivatalt
kell érteni. Hatályukat vesztő rendelkezések
116. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969.
évi II. törvény, az azt módosító 1983. évi 5. törvényerejű rendelet,
az 1991. évi XXXVIII. törvény 39. §-a, az
1992. évi IV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése,
az 1992. évi LXVIII. törvény 23. §-a és az 1994. évi VII. törvény
1-6. §-ai;
b) a használati minták oltalmáról szóló 1991.
évi XXXVIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése és 34. §-ának
(2) bekezdése;
c) a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal
kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 77/1989.
(VII. 10.) MT rendelet;
d) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969.
évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM
együttes rendelet és az azt módosító 4/1983. (V. 12.) IM rendelet és a
11/1986. (IX. 11.) IM rendelet 1. §-a;
e) a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelet a bírósági
eljárásról szabadalmi ügyekben.
Módosuló rendelkezések
117. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957.
évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése a "jövedéki ügyekben" szövegrész
után a "valamint iparjogvédelmi ügyekben" szövegrésszel egészül ki;
b) a használati minták oltalmáról szóló 1991.
évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 8. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép: "8. § A munkaviszonyban, közszolgálati
vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, a fegyveres erők és a
rendvédelmi szervek hivatásos állományához tartozó - szolgálati viszonyban
álló - személy, illetve a munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott
szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti
találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.";
c) a Hmtv. 37. §-ának
(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ";(2) A határozat megváltoztatását
kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként
vett részt. A mintaoltalom megsemmisítése tárgyában hozott határozat megváltoztatását
a szolgálati minta feltalálója is kérheti. A mintaoltalom megadása és
megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész
az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti."; Felhatalmazások
118. §
(1) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi
Hivatal elnökével egyetértésben - a szabadalmi bejelentés részletes alaki
szabályait rendelettel megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet
gyakorló miniszter, hogy a találmányi szakértői testületre vonatkozó részletes
szabályokat rendelettel megállapítsa.
Göncz árpád s.k., Dr. Gál Zoltán s.k.,
a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke
|