* A kihirdetés napja: 1969. december 23.
ELSő RÉSZ
I. Fejezet
Vt. 1. E törvény alapján védjegyoltalomban részesülhet minden olyan megjelölés,
a) amely alkalmas áruknak és más szolgáltatásoknak (a továbbiakban: áru) más áruktól való megkülönböztetésére, és
b) amelynek oltalmát a törvény nem zárja ki.
Vt. 2. (1) Megkülönböztetésre alkalmas a megjelölés, ha az árunak más azonos vagy hasonló jellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad.
(2) A megjelölés lehet különösen szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, hang- vagy fényjel, vagy ezek együttes alkalmazása.
(3) Nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege különösen akkor, ha
a) az áru megjelölésére általánosan használják;
b) kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét tünteti fel.
lásd OMFB-IM rendelet 1.
A védjegyoltalomból kizárt megjelölések
Vt. 3. (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha
a) megtévesztésre alkalmas;
b) használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék;
c) másnak személyhez fűződő jogát sérti;
d) másnak az országban közismert védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló - még akkor is, ha a közismert védjegy belföldön nincs lajstromozva.
(2) Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés sem, amely kizárólag valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi vagy államközi szervezet megnevezéséből, rövidítéséből, zászlójából, címeréből, jelvényéből vagy ezek utánzatából áll; e jelzések azonban az illetékes szerv hozzájárulásával a védjegy elemeként felhasználhatók.
(3) Azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha
a) hivatalosan elfogadott ellenőrzési, szavatossági, hitelesítési jegyből, bélyegből vagy ezek utánzatából áll;
b) korábban más javára védjegyoltalom alatt állott, az oltalom lemondás vagy megújítás hiánya miatt megszűnt és a megszűnés óta két év még nem telt el;
c) másnak védjegyoltalom alatt álló vagy korábbi elsőbbséggel bejelentett védjegyével vagy másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít;
d) - szabadalmazott növény- vagy állatfajta neve.
lásd OMFB-IM rendelet 2.
II. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDő JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
Vt. 4. (1) A védjegy és a védjegy jogi oltalma csak azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja. Ha több bejelentő azonos vagy hasonló megjelölés lajstromozását kéri, a védjegyet annak javára kell lajstromozni, akinek korábbi elsőbbsége van, kivéve, ha valamelyik érdekelt az elsőbbséget megelőző használatot igazol.
(2) A védjegyre oltalmat vállalat, szövetkezet, gazdasági tevékenység folytatására feljogosított más szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: vállalat) szerezhet.
(3) Vállalatok jogi személyiséggel felruházott szervezetei (szövetség, érdekképviseleti szerv stb.) együttes védjegyoltalmat szerezhetnek az érdekelt vállalatok által használható védjegyre akkor is, ha maguk gazdasági tevékenység folytatására nem jogosultak, feltéve, hogy
a) az érdekelt vállalatok áruinak valamilyen közös jellemzője van (pl. tájjelleg), és
b) az együttes védjegyet a vállalatok a szervezet ellenőrzésével használják.
Vt. 5. A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik.
Vt. 6. (1). A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítással meghosszabbítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
Vt. 7. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licenciát) adjon.
III. Fejezet
A használati szerződés megkötése
Vt. 8. Használati szerződés (védjegylicenciaszerződés) alapján a védjegyjogosult engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
Vt. 9. (1) A használati szerződés a védjegytartalom fennállása idejére területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura kiterjedő használati engedélyt ad. A használó azonban csak kifejezett kikötés esetén nyer kizárólagos használati jogot és csak akkor adhat másnak használati engedélyt, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.
(2) A használati szerződésben a védjegyjogosult kikötheti, hogy a védjegyet a használó csak meghatározott minőségű áru tekintetében használhatja. Ebben az esetben a védjegyjogosult a védjeggyel ellátott áruk minőségét akkor is ellenőrizheti, ha a szerződésben ezt nem kötötték ki.
(3) A használati szerződés semmis, ha megkötése vagy fenntartása megtévesztésre alkalmas.
A használati szerződés megszűnése
Vt. 10. A használati szerződés a benne megállapított idő elteltével vagy a meghatározott körülmények bekövetkeztével a jövőre vonatkozóan megszűnik.
A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya
Vt. 11. (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A használati szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
IV. Fejezet
Vt. 12. (1) A vállalat jogutóda a vállalattal együtt a védjegyoltalmat megszerzi.
(2) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható.
Az átruházásra irányuló szerződés semmis, ha a jogutód védjegyoltalmat nem szerezhet, vagy ha az átruházás folytán a védjegy az oltalomból kizárttá válik, különösen, ha az átruházás a megtévesztés veszélyével jár.
(3) A jogutódlásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
V. Fejezet
Vt. 13. (1) Védjegybitorlást követ el, aki a védjegy árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruval kapcsolatban jogosulatlanul használja más védjegyét vagy ahhoz összetéveszthetőségig hasonló más megjelölést.
(2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt és szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
e) követelheti, hogy a bíróság rendelje el a védjegybitorlásra használt eszközök és a védjeggyel ellátott termékek lefoglalását.
(3) A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mivoltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai2 szerint értékesítsék, ez utóbbi esetben a befolyó összeg felől ítéletében határoz.
(4) Ha a védjegybitorlás vagyoni kárt is okozott, a Polgári Törvénykönyv szabályai3 szerint kártérítés jár. A kár megállapítása során figyelembe kell venni a védjegybitorlásnak a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatását.
A használó jogai védjegybitorlás esetén
Vt. 14. A védjegybitorlás ellen a védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében akkor léphet fel, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg, és felhívása harminc napon belül nem vezetett eredményre.
Vt. 15. (1) Aki attól tart, hogy ellene védjegybitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa használt vagy használni kívánt megjelölés nem sérti valamely általa megjelölt védjegy oltalmát.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt védjegy alapján védjegybitorlás miatt eljárást indítsanak.
____________________________________________________
2Lásd az 1994: LIII. törvény VI. fejezetét (84-135. ).
3Lásd az 1959: IV. törvény XXIX. fejezetét (339-344. ).
VI. Fejezet
Vt. 16. A védjegyoltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon,
b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,
c) a védjegyet az országban öt év óta nem használják, a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban,
d) ha a védjegyjogosult vállalat vagy az együttes védjegyre jogosult szervezet jogutód nélkül megszűnt, megszűnésének napjával,
e) a védjegy törlését elrendelték a bejelentés napjára visszaható hatállyal [19. (1) bekezdés].
Vt. 17. A védjegyjogosult az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat. Ha a lemondás másnak jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló jogát érinti, a lemondás csak az érintett hozzájárulásával hatályos.
lásd OMFB-IM rendelet 3.
Megszűnés használat hiánya miatt
Vt. 18. (1) Védjegyhasználat a védjegy alkalmazása az árun, csomagolásán, továbbá a hirdetés és üzleti levelezés során.
(2) A használat hiánya miatt az oltalom megszűnése nem állapítható meg, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.
Vt. 19. (1) A védjegy törlését - keletkezésére visszaható hatállyal - el kell rendelni, ha a védjegy az 1-3. értelmében nem volt oltalmazható.
(2) Ha a lajstromozás óta öt év már eltelt és a védjegy a tényleges használat folytán ismertté vált, a védjegy törlésének csak azon az alapon van helye, hogy használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik [3. (1) bekezdés b) pont].
(3) Ha a törlési ok csak a védjegy árujegyzékének egy részével kapcsolatban áll fenn, az árujegyzéket megfelelően korlátozni kell.
MÁSODIK RÉSZ
VII. Fejezet
AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ELJÁRÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre
Vt. 20. Az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe tartoznak:
a) a védjegy lajstromozása,
b) a védjegy oltalmának megújítása,
c) A védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,
d) a védjegy törlésének elrendelése,
e) a nemleges megállapítás,
f) a védjegyek nyilvántartásával kapcsolatos ügyek.
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása
Vt. 21. (1) Az Országos Találmányi Hivatal védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el. Az Országos Találmányi Hivatal a külön jogszabályban meghatározott esetekben tanácsban határoz.
(2)4 Az Országos Találmányi Hivatal a védjegyügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján, és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig vonhatja vissza vagy módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek nincs helye.
(3) Az Országos Találmányi Hivatalnak védjegyügyekben hozott határozatát a 37. -ban foglaltak szerint a bíróság megváltoztathatja.
lásd OMFB-IM rendelet 4.
______________________________
4 A Vt. 21. (2) bekezdésének első mondata az 1994: VII. törvény 7. -ával megállapított szöveg.
5 Lásd az 1952:III. törvény 1186-187. -át, az 1/1969.(I.8.)IM és a 3/1986.(III.21.)IM rendeletet.
Vt. 22. (1) Az Országos Találmányi Hivatal indokolt esetben elrendelheti, hogy a fél képviselőként szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet bízzon meg.
(2) Külföldi személy az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy arra jogosult más személyt képviseletével megbízni
lásd OMFB-IM rendelet 5.
Vt. 23. (1) Az Országos Találmányi Hivatal a lajstromozott védjegyekről és az ezekre vonatkozó jogokról és tényekről védjegylajstromot vezet, amelybe be kell jegyezni minden olyan körülményt, amely a feltüntetett adatokat érinti.
(2) Jóhiszemű harmadik személlyel szemben a védjegyoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.
(3) A védjegylajstromba csak az Országos Találmányi Hivatal vagy a bíróság jogerős határozata alapján lehet bejegyzést tenni.
(4) A védjegylajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról másolatot kérhet.
(5) Az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közölni kell mindazokat a határozatokat és tényeket, amelyek közzétételét jogszabály elrendeli.
lásd OMFB-IM rendelet 6,7,8.
Vt. 24. A védjegyeljárásokban - amennyiben jogszabály ki nem zárja - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.
lásd OMFB-IM rendelet 9.
Vt. 25. A védjegyeljárásban idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, az Országos Találmányi Hivatal azonban magyar nyelvű fordítást kérhet.
lásd OMFB-IM rendelet 10.
VIII. Fejezet
A védjegylajstromozási kérelem
Vt. 26. (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett bejelentéssel indul meg.
(2)6 A védjegybejelentés a kérelemből, az előírt adatok közléséből és egyéb mellékletekből áll.
(3) Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, a lajstromozni kért megjelölést és az árujegyzéket tartalmazza.
Vt. 27. (1) Az elsőbbséget megalapító elsőbbségi nap:
a) általában az a nap, amelyen a védjegybejelentés az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkezett (bejelentési elsőbbség),
b) külön jogszabályban meghatározott esetekben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c) az Országos Találmányi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közétett hirdetményével meghatározott esetekben a védjegy kiállításának napja (kiállítási elsőbbség).
(2) Ugyanazon a napon érkezett bejelentések elsőbbségét az iktató sorszáma határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott elsőbbséget csak az veheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a védjegybejelentéssel egyidejűleg előterjeszti. Az igényelt elsőbbséget megalapozó iratot azonban - az elsőbbségi igény elvesztésének terhével - legkésőbb a bejelentést követő három hónapon belül be kell nyújtani.
lásd OMFB-IM rendelet 11.
_______________________________________
6A Vt. 26. -ának (2) bekezdését módosította az 1987:XI.törvény 63.-ának b) pontja
A védjegybejelentés alaki vizsgálata
Vt. 28. (1) Az Országos Találmányi Hivatal a védjegybejelentést megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelel-e a 26. (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(2) Ha a védjegybejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet [26. (3) bekezdés] , a bejelentést további eljárás mellőzésével el kell utasítani.
(3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a 26. (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására. Amennyiben a felhívás eredménytelen, a védjegybejelentést el kell utasítani.
A védjegybejelentés érdemi vizsgálata
Vt. 29. (1) Az Országos Találmányi Hivatal a védjegybejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:
a) a megjelölés megfelel-e az 1-3. -ban foglaltaknak, és
b) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség.
(2) Az érdemi vizsgálat során észlelt lajstromozási akadály miatt a bejelentőt fel kell hívni az akadály természete szerint az akadály elhárítására vagy nyilatkozattételre.
(3) Ha az Országos Találmányi Hivatal a kitűzött határidő elteltével az akadály elhárítása, illetve nyilatkozat hiányában vagy annak ellenére úgy találja, hogy a megjelölés nem alkalmas lajstromozásra, a bejelentést elutasítja.
lásd OMFB-IM rendelet 12.
Vt. 30. (1) A bejelentő a bejelentett védjegyet nem változtathatja meg.
(2) A védjegy árujegyzéke nem terjeszthető ki.
Vt. 31. Az Országos Találmányi Hivatal az érdemi vizsgálat eredményéhez képest a bejelentett védjegyet lajstromozza vagy a bejelentést elutasítja.
lásd OMFB-IM rendelet 13.
Vt. 32. A védjegyekről az Országos Találmányi Hivatal védjegyokiratot ad ki. A védjegyet be kell jegyezni a védjegylajstromba, és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.
lásd OMFB-IM rendelet 14.
IX. Fejezet
AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ELJÁRÁSA LAJSTROMOZOTT VÉDJEGGYEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN
Vt. 33. (1) A védjegyjogosultnak a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelmét a védjegy lajstromszámának közlése mellett az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtania.
(2) A megújítás az előző lajstromozás végső állapotához képest módosítást nem tartalmazhat.
(3) A védjegyoltalom megújítását a védjegylajstromba be kell jegyezni, és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.
lásd OMFB-IM rendelet 15.
A védjegyoltalom megszűnésének megállapítása
Vt. 34. A védjegyoltalomnak a 16. b)-d) pontja alapján történő megszűnését az Országos Találmányi Hivatal határozatban állapítja meg, azt a védjegylajstromba bejegyzi és hivatalos lapjában meghirdeti.
Törlési eljárás és a használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítására irányuló eljárás
Vt. 35. (1) A védjegy törlését és a használat hiánya miatt történő megszűnés megállapítását bárki kérheti. A kérelmet és mellékleteit az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtani két példányban. A kérelemben meg kell jelölni az okokat, amelyekre a kérelmet alapozzák, tovább eredeti vagy hiteles másolatban csatolni kell az okirati bizonyítékokat.
(2) Az Országos Találmányi Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a védjegyjogosult részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a törlés, illetve megszűnés kérdésében.
(3) A kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból lehet folytatni. Az eljárásban egyezségnek nincs helye.
(4) Az eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
(5) A megszűnést a védjegylajstromba be kell jegyezni és az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában meg kell hirdetni.
lásd OMFB-IM rendelet 16.
Nemleges megállapítási eljárás
Vt. 36. (1) A kérelmezőnek nemleges megállapításra irányuló kérelmét a használt vagy használatba venni kívánt megjelölés és árujegyzék közlése és a vonatkozó védjegy megjelölése mellett az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtania. A nemleges megállapítás kérdésében az Országos Találmányi Hivatal szóbeli tárgyaláson határoz.
(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.
lásd OMFB-IM rendelet 17.
X. Fejezet
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN
Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása
Vt. 37. (1) Az Országos Találmányi Hivatalnak
a) a védjegy lajstromozása és a lajstromba való egyéb bejegyzés,
b) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,
c) a védjegy törlésének elrendelése,
d) a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozatát a bíróság kérelemre megváltoztathatja.
(2) A határozat megváltoztatását kérheti az, aki az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárásban félként vett részt, továbbá, akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fűződik; a határozat megváltoztatását kérheti az ügyész is.
(3) A kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől számított harminc nap.
(4)7 A kérelem az Országos Találmányi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
Lásd IM rendelet 1,2.
_____________________________________________
7 A Vt.37.-ának (4) bekezdése az 1994:VII.törvény 8. -ával megállapított szöveg.
8 Lásd az 1952:III. törvény 121-123. -át.
Vt. 38. Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltozására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
Vt. 39. A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
A Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazása
Vt. 40. (1) A bíróság védjegyügyekben hozott határozat megváltoztatására irányuló kérelmeket a nemperes eljárás szabályai9 szerint - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - bírálja el. Az ügyész a nemperes eljárásban egyébként őt megillető jogokat gyakorolhatja.
(2) Az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartás (a továbbiakban:Pp.) szabályai10 szerint bizonyítást folytat le és tárgyalást tart. Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.
(3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. szabályai szerint bírálja el, azzal, hogy kisebb terjedelmű bizonyítást maga is lefolytathat.
Lásd IM rendelet 3,4,5.
_________________________________________
9 Lásd az 1958: 5. törvényerejű rendelet IV. részét (17-21. ).
10 Lásd az 1952:III. törvény X. fejezetét (163-211. ).
Vt. 41. (1) A Pp. 13-15. és 21. -ában foglalt eseteken felül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban bíróként nem vehet részt az, aki
a) az Országos Találmányi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett,
b) az a) pontban említett személynek a Pp. 13. (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és szakértők kizárására is alkalmazni kell.
Vt. 42. Az igazolás kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 24. rendelkezését kell alkalmazni.
Vt. 43. Az eljárás során meghatalmazottként a Pp. 67. -ának (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
Lásd IM rendelet 6.
Vt. 44. (1) Ha a bíróság a védjegyügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése az Országos Találmányi Hivatal határozatának helyébe lép.
(2) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az Országos Találmányi Hivatal új eljárásra utasítja, ha a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn, vagy ha az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.
Lásd IM rendelet 7,8.
______________________________________
11 Lásd az 1952:III. törvény 66-73. -át.
12 Lásd az 1952:III. törvény VI. fejezetét (75-92. ).
Vt. 45. 13 Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek az Országos Találmányi Hivatalnak a 37. (1) bekezdésében felsorolt határozatai megváltoztatása tárgyában hozott jogerős végzés ellen.
XI. Fejezet
Vt. 46. (1) A védjegybitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
(2) E perekben a Fővárosi Bíróság a 39. -ban meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(3) Az (1) bekezdésben említett perekre egyébként a Pp. szabályait, valamint a törvény 41. és 43. -ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei (fővárosi) bíróság az általános szabályok szerint jár el.
Lásd IM rendelet 9.
HARMADIK RÉSZ
Vt. 47. (1) Ez a törvény 1970. évi július 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:
- a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. törvény és az 1895. évi XLI. törvény még hatályban levő rendelkezései, az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályok [1911. évi XI. törvénynek a védjegyekre vonatkozó rendelkezései, 1913. évi XII. törvény, 1921. évi XXII. törvény, 19312. évi XVII. törvény, 20 700/1948. (XI. 24.) Ip. Min. rendelet], valamint az ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelkezések;
__________________________________________________
13 A 45. -t az 1992:LXVIII. törvény 23. -ának (2) bekezdése iktatta be a szövegbe.
- A belföldi származású árucikkek kötelező megjelölésére és egyes cikkek márkázása tárgyában kiadott 121/1950. (VI. 25.) MT rendelet 6. -ának (1) és (4) bekezdése, valamint 7-18. -a.
(3)14
(4) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a védjegyügyekben a bírósági eljárás részletes szabályait megállapítsa.
lásd OMFB-IM rendelet 18.
________________________________
14 A Vt. 47. -ának (3) bekezdését kívül helyezte az 1987: XI. törvény 63. -ának b) pontja.
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének és az igazságügyiminiszternek (Vr.) 2/1970. (VII.1.) OMFB-IM sz. rendelete a védjegyrôl szóló 1969. évi IX. törvény végrehajtásáról
1. (1) Nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege, ha kizárólag az áru nevéből vagy egyszerű ábrázolásból áll.
(2) A kizárólag számokból, kiejthető szót nem képző betűkből vagy egyszerű mértani ábrákból álló megjelölés oltalomképességének megítélésénél figyelembe kell venni a megjelölés korábbi ismertségét az országban.
2. (1) Megtévesztésre alkalmas a megjelölés különösen akkor, ha az áru tulajdonsága, minősége, rendeltetése, származása tekintetében félrevezetheti a vásárlókat, vagy ha másnak közismert cégnevével azonos, illetőleg azzal összetéveszthető.
(2) A Vt. 3. (3) bekezdése c) pontjának alkalmazásában az áruk akkor hasonlók, ha közös rendeltetésük vagy egyéb műszaki, gazdasági vagy értékesítési jellemzőik alapján a vásárlók arra következtethetnek, hogy előállítójuk vagy forgalombahozójuk ugyanaz a vállalat.
3. A védjegyoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
4. (1) Az Országos Találmányi Hivatal tanácsban jár el:
a) a törlési eljárásban,
b) a használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítására irányuló eljárásban,
c) a nemleges megállapítási eljárásban.
(2) A tanács elnökből és két tagból áll, akiket az Országos Találmányi Hivatal dolgozói közül az elnök jelöl ki. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre.
(4) Érdemi határozatnak minősülnek a Vt. 37. (1) bekezdésében felsorolt határozatok.
(5) Védjegyügyekben a tanúk és szakértők díjazásának mértéke tekintetében a bírósági tanúkra és szakértőkre vonatkozó szabályokat5 kell alkalmazni.
(6) Külföldön kiállított okiratoknak - eltérő nemzetközi egyezmény vagy viszonosság hiányában - csak akkor van teljes bizonyító erejük, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette.
5. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
6. (1) A védjegyekre vonatkozó jogokkal és tényekkel kapcsolatos lajstrombejegyzést írásban kell kérni az Országos Találmányi Hivatalnál. A kérelemhez az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot csatolni kell.
(2) Nem rendelhető el bejegyzés olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabály által megkívánt hatósági jóváhagyás hiányzik. Nem rendelhető el bejegyzés akkor sem, ha az okirat tartalmából kitűnően az okiratban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen.
(3) Ha a védjegyet csak az árujegyzék egy része tekintetében ruházták át(részleges átruházás), az Országos Találmányi Hivatal az átruházást a lajstromba az érintett védjegynél bejegyzi, annak árujegyzékéből az átruházott árukat törli, a jogutód javára pedig a védjegyet az átruházott áruk tekintetében lajstromozza. A jogutód javára szóló lajstromozás oltalmi ideje az átruházóéval egyidőben jár le és mindkét védjegy oltalma egymástól függetlenül megújítható.
(4) Az átruházott védjegy tekintetében harmadik személy javára fennálló bejegyzéseket az átruházott védjegy lajstromába is be kell jegyezni.
7. (1) A védjegylajstromban fel kell tüntetni:
a) a védjegy lajstromszámát és ügyszámát,
b) a védjegyet; színes, térbeli, hang- vagy fényvédjegy esetében e körülményt be kell jegyezni,
c) a védjegyjogosult cégnevét (nevét), székhelyét és tevékenységi körét,
d) az árujegyzéket, a nemzetközi osztályok feltüntetésével és az ennek megfelelő csoportosításban,
e) a képviselő nevét és lakhelyét,
f) a bejelentés napját,
g) a védjegy elsőbbségét,
h) a védjegy lajstromozását (megújítását) elrendelő határozat keltét,
i) a fizetett illeték összegét,
j) a védjegyoltalom megszűnését, a megszűnés jogcímét és időpontját,
k) a jogosult írásbeli kérelmére közokirat vagy megfelelő bizonyító erejű magánokirat alapján a védjeggyel kapcsolatos bármely tényt vagy körülményt (pl. a védjegyátruházást, a használati jog engedélyezését), amelynek a védjegyoltalom szempontjából jelentősége van.
(2) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, az abban foglalt adatokról díj ellenében másolatot kérhet.
8. Az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közölni kell:
a) a lajstromozott védjegy lajstromszámát és ügyszámát, a védjegyet, a védjegyjogosult cégnevét (nevét), székhelyét és tevékenységi körét, az árujegyzéket a nemzetközi osztályok feltüntetésével és ennek megfelelő csoportosításban, a képviselő nevét és lakhelyét, a bejelentés napját, a védjegy elsőbbségét, a védjegy lajstromozását elrendelő határozat keltét,
b) a védjegyoltalom megszűnését, a megszűnés jogcímét, időpontját és a védjegy lajstromszámát,
c) a lajstromba történt egyéb bejegyzést a védjegy lajstromszámát.
9. (1) Védjegyügyekben a fél részére legalább harmincnapos határidőt kell adni, amelyet - a lejárat előtt előterjesztett kérelemre - meg lehet hosszabbítani;
három hónapot meghaladó és háromnál többszöri határidő-hosszabbítás azonban csak különösen indokolt esetben adható.
(2) Védjegyügyekben a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt a szabályszerűen megidézett felek távolléte nem gátolja. Ha a tényállás tisztázásához a távollevő fél meghallgatása is szükséges, a tárgyalást el kell halasztani.
(3) Az igazolás ki van zárva az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére, illetőleg az elsőbbségi irat pótlására [Vt. 27. (3) bekezdés], valamint a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelem előterjesztésére (15. ) megszabott határidő elmulasztása esetén.
(4) Ha az Országos Találmányi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetőleg teljes vagy részben történő hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.
10. Az Országos Találmányi Hivatal a szükséghez képest a magyar nyelvű fordítás hitelesítését kérheti.
11. (1) A kiállítási elsőbbséget csak az veheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a védjegy kiállításának első napjától számított hat hónapon belül a védjegybejelentéssel egyidejűleg előterjeszti.
(2) A bejelentési kérelemhez csatolni kell a kiállítás igazgatóságának bizonylatát a kiállítás tényéről és napjáról, továbbá a kiállított védjegyről. A kiállítási bizonylatot és az azonossági igazolást csak a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet megadni, amíg a védjegy a kiállítás területén van.
12. A védjegybejelentést csak olyan körülmény alapján lehet elutasítani, amelyre vonatkozóan a bejelentőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre felhívták.
13. A védjegy lajstromozását elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:
a) az ügyszámot és a lajstromszámot,
b) a védjegyjogosult cégnevét (nevét), székhelyét,
c) a bejelentés napját,
d) az elsőbbségi adatokat,
e) a lajstromozást elrendelő határozat keltét,
f) az aláírást és az Országos Találmányi Hivatal pecsétjét.
(2) A határozathoz csatolni kell a védjegylajstromnak a védjegyre vonatkozó valamennyi adatát tartalmazó kivonatát.
14. A védjegyokiratot a védjegyjogosultnak a lajstromozást elrendelő határozattal együtt kell kiadni. Az okiratnak tartalmaznia kell:
a) a védjegy lajstromszámát és az ügyszámot,
b) a védjegyjogosult cégnevét (nevét), székhelyét,
c) a bejelentés napját,
d) az elsőbbségi adatokat,
e) az Országos Találmányi Hivatal elnökének vagy helyettesének aláírását,
f) az Országos Találmányi Hivatal pecsétjét.
15. A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni.
16. (1) Amennyiben a törlés, illetőleg a használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítására irányuló kérelem a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelem előterjesztőjét hiánypótlásra kell felhívni. Ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani, de az eljárást hivatalból folytatni lehet.
(2) Ugyanazon védjegy ellen irányuló több törlési, illetőleg használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítása iránti kérelmet együtt kell tárgyalni.
(3) A kérelmet elutasító jogerős érdemi határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazon védjegy ellen bárki újabb törlési, illetőleg használat elmulasztása miatt történő megszűnés megállapítása iránti eljárást indítson.
17. (1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet és mellékleteit - ideértve a megjelölt védjegy lajstromadatainak másolatát is - két példányban kell az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtani.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy védjegy tekintetében lehet előterjeszteni.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a védjegyjogosult részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a nemleges megállapítás kérdésében.
18. Ez a rendelet 1970. július 1-jén lép hatályba. A folyamatban levő ügyekben és a lajstromozott védjegyek tekintetében 1970. július 1. napjától már a Vt. és e rendelet szabályait kell alkalmazni. A Vt. hatálybalépését követő első megújítási kérelemre a védjegybejelentés alakiságaira megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A 4/1970.(VII.1.) IM számú rendelet a bírósági eljárásról
védjegyügyekben
1. (1) Az Országos Találmányi Hivatal (a továbbiakban : OTH) határozatának
megváltoztatására irányuló kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó
szabályok8 megfelelően irányadók.
(2) Ha a fél kérelmét az OTH-hoz elkésetten nyújtotta be, az igazolás felől
(Vt. 42 ) a bíróság
határoz.
2. (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást
indító ügyrészt a fél jogai illetik meg, egyezséget azonban nem köthet, jogról
nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2) Az az érdekelt, aki az OTH előtti eljárásban nem vett részt, a kérelmet
az eljárásban részt vett fél részére rendelkezésre álló idő alatt nyújthatja be.
(3) Ha az OTH előtti eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, a bírósági
eljárást ellene kell megindítani.
3. (1) A bíróság az ügy tárgyalásáról, illetőleg a határozat kihirdetéséről a
nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. 7. -ában foglalt feltételek nélkül is
kizárhatja.
(2) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás
folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának (pl. fél meghallgatása,
bizonyítás felvétele stb.), a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a
bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetőleg tárgyalás kitűzését rendelte
el, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.
(3) A másodfokú bíróság a bizonyítást tárgyaláson folytatja le.
4. (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a védjegyügy miként dőljön el,
az eljárásba - annak jogerős eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett
beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást
kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél
megtehet. Cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a
beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állanak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás nem lehet elbírálni.
(4) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni
kell.
5. (1) Ha a kérelmező, illetőleg egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson vagy
a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz
eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
(2) A bíróság eljárásban nincs helye egyezségnek, az OTH előtt folyó
eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést hozni, amely az OTH előtt
folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi az OTH-hoz.
6. A szabadalmi ügyvivőre mint meghatalmazottra ugyanazok a
szabályok11 vonatkoznak, mint a polgári perben eljáró
meghatalmazottakra azzal a kiegészítéssel, hogy a készkiadásait és a munkadíjat
is felszámíthatja.
7. (1) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel
határoz.
(2) Ha az OTH-nak a kérelem előterjesztését követően hozott határozat folytán
(pl. igazolás, a határozat kijavítása, illetőleg kiegészítése) a kérelem részben
vagy egészben tárgytalanná vált, a bíróság az előtte folyó eljárást ebben a
részében megszünteti.
(3) Ha a bíróság eljárásában ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási
költségek előlegezésére, illetőleg viselésére a perköltségekre vonatkozó
rendelkezéseket12 kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél
hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetőleg viseli.
8. (1) A bíróság az ügy érdemében hozott végzését minden esetben kézbesítés
útján közli.
(2) Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel meg nem támadott végzése a
fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével
emelkedik jogerőre.
9. A Vt. 46. -ának
(1) bekezdésében megjelölt perekben eljáró szabadalmi ügyvivőre a 6. , a Vt. 46. -ában említett
perekben pedig a nyilvánosság kizárására a 3. (1) bekezdésének rendelkezései
irányadók.
Vissza az MSZH
főlapra Vissza az
'Iparjogvédelmi jogszabályok' lapra 