1969. évi II. törvény,
a végrehajtására kiadott, 4/1969. (XII.28.) OMFB-IM számú együttes rendelet, a bírósági eljárásról szabadalmi ügyekben kiadott 9/1969. (XII.28.) IM számú rendelet
(A szöveg a törvényt (Szt.), az együttes rendeletet (Vr.) és a rendelet (Bvr.) szövegét - az időközi módosításoknak megfelelően változtatva - tartalmazza. )
I. Rész
A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM
I. FEJEZET
A szabadalmi oltalom tárgya
Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható.
Új a megoldás, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta.
Vr. 1.§. (az Szt. 2.§-ához)
A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált (pl. nyomtatványi közzététel, vagy nyilvános gyakorlatbavétel révén).
A technika adott állásához képest haladást jelent a megoldás, ha annak révén eddig ki nem elégített szükséglet elégíthető ki, vagy valamely szükséglet az eddiginél előnyösebben elégíthető ki.
Műszaki jellegű a megoldás, ha termékben vagy termelési eljárásban változást jelent.
Vr. 2.§. (az Szt. 4.§-ához)
____________________
1 Az 1969.évi II.törvényt az 1983. évi 5.számú törvényerejű rendelet
(Sztn.), a 4/1969. (XII.28.) OMFB-IM számú együttes rendeletet pedig a
4/1983.. (V.12.) IM számú rendelet (Vrn1) és a 11/1986. (IX.11.) IM számú
rendelet (Vrn2) módosította.)
Műszaki jellegűnek kell tekinteni a mérési, analitikai, növénytermesztési és állattenyésztési eljárásokat is.
A gyakorlatban alkalmazható a megoldás, ha azonos eredménnyel ismételten megvalósítható.
(1) A bejelentő a találmányra szabadalmi oltalmat nyer, ha a találmány
- a/ az elsőbbségi időpontban (43.§)
kielégíti a törvény 1-5. §-ában meghatározott követelményeket,
és a (3) bekezdés szerint a szabadalmi oltalomból nincs kizárva.
- b/ bejelentése megfelel az e törvényben megszabott alaki feltételeknek.2
(2)
(3)3 A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha
- a/ tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy -
a növény- és állatfajtákat kivéve - emberi, illetve állati élelmezésre
szolgáló termék; az ezek előáll1tására szolgáló eljárás azonban szabadalmazható,
- b/ hasznosítása jogszabályba, vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék, kivéve ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza,
- c/ tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik; amennyiben az egyezés részleges, a szabadalmat csak megfelelő korlátozással lehet megadni.
- b/ hasznosítása jogszabályba, vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék, kivéve ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza,
Vr. 3.§. (az Szt. 6.§.(3) bekezdéséhez)
(1) Nem vegyi úton előáll1tott az ötvözés és az olyan fizikai műveletek révén előállított termék, amelynek létrehozásában kémiai reakciónak nincs lényeges szerepe.
(2) Korábbi elsőbbségű szabadalom (Szt. 6.§. (3) bek. c/ pont) belföldön adott szabadalmat kell érteni; a teljes vagy részleges egyezést az igénypontok egybevetése alapján kell megállapítani.
____________________
2 Hatályon kívül helyezte az Sztn. 24.§-a (5) bekezdésének a/ pontja.
3 Módosította az Sztn. 24.§-ának (4) bekezdése
II. FEJEZET
A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek
A FELTALÁLÓ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAI
(1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben feltalálóként szerepel.
(2) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék.
(3) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe von ja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát megsérti.
(4) A találmányt a bejelentési eljárás rendjén történő közzététel előtt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.
(1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy egyéb hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt az Országos Találmányi Hivatalhoz korábbi elsőbbséggel jelentette be.
(3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha többen egymástól függetlenül alkották a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be az Országos Találmányi Hivatalhoz.
Vr. 4.§. (az Szt. 7. és 8.§-ához)
(1) Több feltaláló, illetve igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a szerzőség, illetve a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben megjelölt, illetve az (1) bekezdés szerinti szerzőségi arány kell irányadónak tekinteni.
(3) Az Szt. 7.§. (4) bekezdése a találmány nyilvánosságra hozatalának engedélyhez kötésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket nem érinti.
(1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki.
(2)4 A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján jogosultat (a továbbiakban: munkáltató) illeti meg. A szolgálati találmánnyal a feltaláló vagy jogutódja rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul.
(3)56 Ha a munkáltató a találmány ismertetésének átvételétől számított kilencven napon belül nem tesz szabadalmi bejelentést, a bejelentés megtételére - a nkáltató egyidejű írásbeli értesítése mellett - a feltaláló is jogosult. A szolgálati találmánnyal a feltaláló vagy jogutódja rendelkezhet, ha az értesítés átvételétől számított hatvan napon belül a munkáltató nem nyilatkozik arról, hogy a szabadalomra igény tart. 3
(4)7 A találmány szolgálati jellegével kapcsolatos viták bírói útr8a tartoznak.
(5) A szolgálati találmány feltalálóját díjazás illeti meg, amelyről külön jogszabály rendelkezik.
Vr. 5.§. (az Szt. 9.§.(2) bekezdéséhez)
(1)5
(2) Ha a munkáltató hozzájárul ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezzék, ez utóbbi elfogadó nyilatkozatával a szabadalmi igény, illetve a szabadalmi jog átszáll.
A SZABADALMI OLTALOM KELETKEZÉSE
(1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.
(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.
(1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (a továbbiakban: szabadalmas) - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítására és használatára, továbbá annak forgalomba hozatalára.
(2) Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is.
(3) A szabadalmas köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani, vagy arra másnak engedélyt adni. E kötelesség elmulasztása esetén a szabadalomra kényszerengedélyt (21. §) lehet adni.
____________________
4 Módosította az Sztn. 1.§-a
5 Módosította az Sztn. 1.§-a
6 átszámozta az Sztn. 1.§-a
7 átszámozta az Sztn. 1.§-a
8 5.Hatályon kívül helyezte a Vrn1 14. §-ának (3) bekezdése
Vr. 6.§. (az Szt. 11.§.(2) bekezdéséhez)
Eljárásra engedélyezett szabadalom esetén, ha vita merül fel valamely termék előállítási módja tekintetében, a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve ha a termék előállítására más eljárás már ismeretessé vált.
A SZABADALMI OLTALOM IDŐPONTJA
(1) A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
(2) A szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási illetéket kell fizetni. Az illeték a bejelentés napjának megfelelő naptári napon esedékes.
(3)6 A fenntartási illetéket az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.11
A SZABADALMI OLTALOM TERJEDELME
A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok (41.§ (2) bek.) határozzák meg. Az igénypontokat csak a leírás és a rajzok alapján szabad értelmezni.
Vr. 6/A §.7 (az Szt. 13.§-ához)
(1) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul.
(2) A szabadalmi oltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben vagy eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel, vagy a szabadalmas, illetőleg a feltaláló által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek.
(1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki 8
- a/ az elsőbbség napja előtt,
- b/ a szabadalmi oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben,
- c/ a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása és annak törvényességi óvás folytán hozott határozattal történt megváltoztatása közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében való rendszeres előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett.
- b/ a szabadalmi oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben,
____________________
5.Hatályon kívül helyezte a Vrn1 14. §-ának (3) bekezdése
6.Módosítota az 1986. évi I. törvény 62. §-ának (2) bekezdése
7.Beiktatta a Vrn.1 1. §-a
8. Módosította az Sztn. 2. §-a
(2) Az előhasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom - az előállítás, a használat, illetőleg az előkészület mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a vállalattal vagy a megfelelő üzemi egységgel együtt lehet átruházni.
(3) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba.9
Vr. 7.§. (az Szt. 14. § (1) bekezdéséhez)
Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem nyer bizonyítást, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapszik.
(1) A találmányból és a szabadalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.
(2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szerződésen alapuló jogutódlásra csak akkor lehet hivatkozni, ha a jogutódlást a szabadalmi lajstromba bejegyezték.
KÖZÖS SZABADALMI IGÉNY éS KÖZÖS SZABADALOM
(1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, mindegyik szabadalmastárs csak a saját hányadával rendelkezik. Elidegenítés esetén a többi szabadalmastársat elővásárlási jog illeti meg.
(2) A találmányt mindegyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, de köteles társainak részesedési hányaduk arányában megfelelő díjat fizetni.
(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint bírói ítélet pótolhatja (Ptk. 5.§.(3) bek.).
(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond (31.§.), hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed.
(5) A szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében mindegyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a reá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
(6) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is.
____________________
9 átszámozta az Sztn. 2. §-a
Vr. 8.§. (az Szt. 16.§.(5) bekezdéséhez)
(1) Ha a szabadalmastársak egyike a szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, eljárási cselekményei - a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb sem pótolta.
(2) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, az Országos Találmányi Hivatal azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(3) E rendelkezéseket a közös bejelentőkre megfelelően alkalmazni kell.
III. FEJEZET
Hasznosítási szerződés
A HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
(1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a hasznosítási szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha a szerződést a szabadalmi lajstromba bejegyezték.
A FELEK JOGAI éS KÖTELEZETTSÉGEI
(1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást megakadályozza, vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződés azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. A hasznosítási szerződés azonban csak kifejzett kikötés esetén ad kizárólagos hasznosítási jogot.
(3) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.
(4) Az engedély a hasznosító harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, ha ezet a szabadalmas kifejezetten megengedte.
(5) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik.
A HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
(1) A hasznosítási szerződés a benne megállapított idő elteltével, vagy a meghatározott körülmények bekövetkeztével a jövőre vonatkozóan megszűnik.
(2) 10
A HASZNOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK HATÁLYA
(1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A hasznosítási szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.
IV. FEJEZET
Szabadalmi kényszerengedély, igénybevétel
KÉNYSZERENGEDÉLY A TALÁLMÁNY HASZNOSÍTÁSÁNAK ELMULASZTÁSA MIATT
Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, belföldi vállalatnak - kérelmére - kényszerengedélyt kell adni, kivéve ha a szabadalmas mulasztását igazolja.
Vr. 9.§. az Szt. 21.§-ához)
Vállalaton minden gazdasági tevékenységre jogosult szervezetet vagy személyt (állami vállalatot, költségvetési szervet, szövetkezetet, kisiparost stb.) kell érteni.
KÉNYSZERENGEDÉLY A SZABADALMAK FÜGGŐSÉGE MIATT
Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges terjedelemben a gátló szabadalomra kényszerengedélyt kell adni.
____________________
10 Hatályon kívül helyezte az Sztn. 24. §-a (5) bekezdésének a/ pontja
KÖZÖS SZABÁLYOK A KÉNYSZERENGEDÉLYRE
(1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy
- a/ a szabadalmas megfelelő feltételek mellett sem volt hajlandó
önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá hogy
- b/ a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.
(2) A kényszerengedély - lemondás vagy visszavonás esetét kivéve - a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn, s korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély nem lehet kizárólagos. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba.
(3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg.
(4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg.
(5) A kényszerengedély azzal a vállalattal (megfelelő üzemegységével) együtt száll át és ruházható át, amellyel kapcsolatban megadták. A kényszerengedélyes hasznosítási engedély nem adhat.
(6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmányt nem valósítja meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti.
IGÉNYBEVÉTEL HONVÉDELMI ÉRDEKBŐL
(1) Honvédelmi érdekből az Országos Találmányi Hivatal elnöke a honvédelmi miniszter javaslatára bármely - bejelentett vagy szabadalmazott - találmányt igénybe vehet.
(2) Az igénybevétel kártalanítás ellenében történik, amelynek összegét vita esetén a bíróság állapítja meg.
Vr. 10.§. (az Szt. 24.§-ához)
Az igénybevett találmány jogosultja a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt szerv.
V. FEJEZET
Találmány- és szabadalombitorlás
Amennyiben a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti a szbadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak egészben vagy részben történő átruházását.
(1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja.
(2) A szabadalmas a bitorlóval szemben az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
- a/ követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági
megállapítását,
- b/ követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől,
- c/ követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
- d/ követelheti a szabadaombitorlással elért gazdagodás visszatérítését,
- e/ követelheti, hogy a bíróság rendelje el a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással előállított termékek lefoglalását.
- b/ követelheti a szabadalombitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől,
(3) A bíróság az eset körülményeihez képest elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket jogsértő mivoltuktól fosszák meg, vagy azokat a bírósági végrehajtás szabályai szerint értékesítsék; ez utóbbi esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
(4)11 Szabadalombitorlás miatt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés jár.
A BEJELENTŐ ÉS A HASZNOSÍTÓ JOGAI SZABADALOMBITORLÁS ESETÉN
(1) A szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek találmánya ideiglenes oltalomban réseszül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek.
(2) Szabadalombitorlás esetén a hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg. Amennyiben a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt.
____________________
11 Módosította az Sztn. 3. §-a
(1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék, illetve alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba.
(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozón szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak.
VI. FEJEZET
A szabadalmi oltalom megszűnése
AZ IDEIGLENES SZABADALMI OLTALOM MEGSZŰNÉSE
(1) 12 Az ideiglenes szabadalmi oltalom (10.§. (2) bek.) keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha
- a/ a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják b/halasztott
vizsgálat esetén a szabadalmi bejelentés utólagos vizsgálatát a törvényben
megszabott négy éven belül (47.§.
(3) bek.) nem kérték és hivatalból sem rendelték el,
- c/ a fenntartási illetéket a türelmi idő (12.§. (3) bek.) alatt sem fizették meg,
- d/ a bejelentő az oltalomról lemondott.
- c/ a fenntartási illetéket a türelmi idő (12.§. (3) bek.) alatt sem fizették meg,
(2) 13 Szolgálati találmány esetén a munkáltató az ideiglenes szabadalmi oltalmat az (1) bekezdés c/ és d/ pontja alapján csak akkor szűntetheti meg, ha a feltaláló nem tart igényt a szabadalmi bejelentésre.
A VÉGLEGES SZABADALMI OLTALOM MEGSZŰNÉSE
A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha
- a/ az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon,
- b/ a fenntartási illetéket a türelmi idő (12.§.(3) bek.) alatt sem fizették meg, az esedékességet követő napon,
- c/ a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban,
- d/ a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal (32.§.(1) bek.).
- b/ a fenntartási illetéket a türelmi idő (12.§.(3) bek.) alatt sem fizették meg, az esedékességet követő napon,
____________________
12 Beszámozta az Sztn. 4. §-a
13 Beiktatta az Sztn. 4. §-a
A SZABADALMI OLTALOM ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE
(1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az Országos Találmányi Hivatal az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő.
(2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a bejelentő, illetőleg a szabadalmas a türelmi idő (12. § (3) bek.) leteltét követő három hónapon belül kérheti az Országos Találmányi hivataltól.
Vr. 10/A.§.15
LEMONDÁS A SZABADALMI OLTALOMRÓL
(1) A közzétételi nyilvántartásban feltüntetett bejelentő, illetve a szabadalmi lajstromban feltüntetett szabadalmas az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személyeknek jogszabályon, hatósági határozaton, vagy a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(2) Lemondani egyes igénypontokról is lehet.
Vr. 11.§. (az Szt. 31.§-ához)
(1) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.
(2) 16
A SZABADALOM MEGSEMMISÍTÉSE ÉS KORLÁTOZÁSA
(1) A szabadalmat - keletkezésére visszaható hatállyal - meg kell semmisíteni, ha
- a/ a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6.§.
(1) bekezdés a/ pontjában meghatározott feltételeknek,
- b/ a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (41. §.)
(2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell.
(3) A megsemmisítést, valamint a korlátozást be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.
____________________
14 Beiktatta az Sztn. 5. §-a
15 Hatályon kívül helyezte az 1986. évi I. törvény 62. §-ának (2)
bekezdése
16 Hatályon kívül helyezte a Vrn.1 14. §-ának (3) bekezdése
Szt. 32/A.§. 17/
Ha a végleges szabadalmi oltalom visszaható hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és a feltaláló által jóhiszeműen felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznos eredménye nem fedezett.
II. RÉSZ
ELJÁRÁS SZABADALMI ÜGYEKBEN
VII. FEJEZET
Az Országos Találmányi Hivatal eljárásnak általános szabályai
AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL HATÁSKÖRE
Az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe tartoznak:
- a/ a szabadalom megadása,
- b/18 a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, illetőleg újra érvénybe helyezése,
- c/ a szabadalom megsemmisítése,
- d/ a nemleges megállapítás,
- e/ a szabadalmi leírás értelmezése,
- f/ a szabadalmak fenntartásával és nyilvántartásával kapcsolatos ügyek.
- b/18 a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, illetőleg újra érvénybe helyezése,
ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALáNOS SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA
(1) Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint jár el. Az Országos Találmányi Hivatal a külön jogszabályban meghatározott esetekben tanácsban határoz.
(2) 19 Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi ügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak a bírósághoz történő továbbításig vonhatja vissza vagy módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek sincs helye.
(3) Az Országos Találmányi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott határozatát az 57.§-ban foglaltak szerint a bíróság megváltoztathatja.
Vr. 12.§. (az Szt. 34.§-ához)
(1) Az Országos Találmányi Hivatal tanácsban jár el:
____________________
17 Beiktatta az Sztn. 6. §-a
18 Módosította az Sztn. 7. §-a
19 Módosította az Sztn. 8. §-a
- a/ 20
- b/ a megsemmisítési eljárásban,
- c/ a nemleges megállapítási eljárásban,
- d/ a szabadalmi leírás értelmezése során.
- b/ a megsemmisítési eljárásban,
(2) A tanács elnökből és két tagból áll, akiket az Országos Találmányi Hivatal dolgozói közül az elnök jelöl ki. A tanács határozatait szótöbbséggel hozza.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre.
(4) 21 érdemi határozatnak az Szt. 57.§. (1) bekezdésében felsorolt határozatok minősülnek; azokat a szolgálati találmányi feltalálójának is kézbesíteni kell.
(5) Külföldön kiállított okiratoknak - eltérő nemzetközi egyezmény vagy viszonosság hiányában - csak akkor van teljes bizonyító erejük, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette.
Vr. 13.§. (az Szt. 34.§-ához)
(1) 22 A bejelentő szabadalmi bejelentését - a közzététel foganatosításáig - visszavonhatja. A visszavonást az Országos Találmányi Hivatal határozattal veszi tudomásul. Szolgálati találmány esetén a munkáltató csak akkor vonhatja vissza a szabadalmi bejelentést, ha a feltaláló nem tart rá igényt.
(2) Szabadalmi ügyekben a tanuk és szakértők díjazásának mértéke tekintetében a bírósági tanukra és szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A fél halála (jogi személy megszűnése) esetén az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják.
(4) Az ellenérdekű fél kérelmére az ismeretlen örökösök részére az Országos Találmányi Hivatal ügygondnokot rendel ki.
(1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat, készíthet azokról másolatokat, és vehet részt az eljárásban. A feltaláló az iratokat megtekintheti és észrevételeket tehet akkor is, ha nem ő az igényjogosult.
(2) Az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal elnöke az illetékes miniszter megkeresésére honvédelmi érdekből elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel, a szabadalom megadásának kihirdetése és a leírás kinyomtatása elmarad és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások is államtitoknak minősülnek.
____________________
20 Hatályon kívül helyezte a Vrn.1. 14. §-ának (3) bekezdése
21 Módosította a Vrn. 3. §-a
22 A harmadik mondatot beiktatta a Vrn.1 4. §-a
(1) Az Országos Találmányi Hivatal indokolt esetben elrendelheti, hogy a fél képviselőként vagy társképviselőként szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet bízzon meg.
(2) Külföldi személy az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy arra jogosult más személy képviseletével megbízni.
Vr. 14.§. (az Szt. 36.§-ához)
A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
A SZABADALMI ÜGYEK NYILVÁNTARTÁSA
(1) Az Országos Találmányi Hivatal a közzétett szabadalmi bejelentésekről nyilvántartást, a szabadalmakról és az ezekre vonatkozó jogokról és tényekről szabadalmi lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni minden olyan pert vagy körülményt, amely a feltüntetett adatokat érinti.
(2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szabadalmi oltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba bejegyezték.
(3) A közzétételi nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba csak az Országos Találmányi Hivatal vagy a bíróság jogerős határozata alapján lehet bejegyzést tenni.
(4) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról másolatot kérhet.
(5) Az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közölni kell mindazokat a határozatokat és tényeket, amelyek közzétételét jogszabály elrendeli.
Vr. 15.§. (az Szt. 37.§.(1) bekezdéséhez)
(1) A közzétételi nyilvántartásban fel kell tün tetni:
- a/ a közzétételi nyilvántartás sorszámát,
- b/ az ügyszámot,
- c/ a találmány címét és osztályát,
- d/ a bejelentő nevét (cégét), foglakozását és lakcímét (székhelyét),
- e/ a találmány szolgálati jellegét,
- f/ a képviselő nevét és lakcímét (irodai címét),
- g/ a feltaláló nevét, foglakozását és lakcímét,
- h/ a bejelentés napját,
- i/ a bejelentés elsőbbségét,
- j/ a közzététel foganatosításának időpontját,
- k/ halasztott vizsgálat esetén az utólagos vizsgálat elrendelésének és meghirdetésének időpontját,
- l/ 23
- m/ a szabadalom megadása esetén a lajsztromszámot,
- n/ a fizetett fenntartási illeték összegét és a fizetés időpontját,
- o/ az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnését, az oltalom megszűnésének jogcímét és időpontját,
- p/ a jogosult írásbeli kérelmére közokirat vagy megfelelő bizonyító erejű magánokirat alapján a jogutódlást és a találmánnyal kapcsolatos szerződéseket, továbbá bármely tényt vagy körülményt, amelynek az ideiglenes oltalom szempontjából jelentősége van.
- b/ az ügyszámot,
(2) A közzétételi nyilvántartást bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról díj ellenében másolatot kérhet.
Vr. 16.§. (az Szt. 37.§.(1) bekezdéséhez)
(1) A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni:
- a/ a szabadalom lajstromszámát,
- b/ az ügyszámot,
- c/ a szabadalom címét és osztályát,
- d/ a szabadalmas nevét (cégét), foglalkozását és lakcímét (székhelyét),
- e/ a találmány szolgálati jellegét,
- f/ a képviselő nevét és lakcímét (irodai címét),
- g/ a feltaláló nevét, foglalkozását és lakcímét,
- h/ a bejelentés napját,
- i/ a szabadalom elsőbbségét,
- j/ a szabadalmat megadó határozat keltét,
- k/ a szabadalmi oltalom korlátozását (előhasználati jog, kényszerengedély stb.) kimondó határozat lényeges adatait,
- l/ a fizetett fenntartási illeték összegét és a fizetés időpontját,
- m/ a végleges szabadalmi oltalom megszűnését, a megszűnés jogcímét és időpontját,
- n/ a jogosult írásbeli kérelmére közokirat vagy megfelelő bizonyíró erejű magánokirat alapján a szabadalommal kapcsolatos jogutódlást és szerződéseket, továbbá a szabadalommal kapcsolatos bármely tényt vagy körülményt, amelynek a szabadalmi oltalom szempontjából jelentősége van.
- b/ az ügyszámot,
(2) A szabadalmi lajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról díj ellenében másolatot kérhet.
Vr. 17.§. (az Szt. 37.§.(3) bekezdéséhez)
(1) Az Szt. 57.§. (1) bekezdés a/-c/ pontjában felsorolt határozatok alapján csak akkor lehet bejegyzést tenni a közzétételi nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba, ha a fél a megszabott határidő alatt nem terjesztett elő megváltoztatási kérelmet, vagy ha a bíróság az ügyben jogerős végzést hozott.
(2) A szabadalmi oltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvételét, illetve az azokra vonatkozó bejegyzést írásban kell kérni az Országos Találmányi Hivatalnál. A kérelemhez az alapul szolgáló közokiratot, vagy a megfelelő bizonyító erejű magánokiratot csatolni kell.
____________________
23 Hatályon kívül helyezte a Vrn. 14. §-ának (3) bekezdése
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen vagy amelynél a jogszabály által megkívánt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá ha az okirat tartalmából kitűnően az okiratba foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
Vr. 18.§. (az Szt. 37.§.(5) bekezdéséhez)
Az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közölni kell:
- a/ a közzétételi nyilvántartás sorszámát, az ügyszámot, a találmány
címét és osztályát, a bejelentő nevét (cégét), foglalkozását, lakhelyét
(székhelyét), a képviselő nevét és lakhelyét, a bejelentés napját, a
bejelentés elsőbbségét, a bejelentés halasztott vagy teljes vizsgálatát;
- b/ a megadott szabadalom lajstromszámát, az ügyszámot, a szabadalom címét és osztályát, a szabadalmas nevét (cégét), foglalkozását és lakhelyét (székhelyét), a képviselő nevét és lakhelyét, a feltaláló nevét, foglalkozását és lakhelyét, a bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségét, a szabadalmat megadó határozat keltét;
- c/ az utólagos vizsgálat elrendelését a közzétett bejelentésre utalással;
- d/ a szabadalmi oltalom megszűnését, a megszűnés jogcímét és időpontját,m a közzétételi nyilvántartás sorszámát, illetve a szabadalom lajstromszámát, valamint a találmány, illetve a szabadalom címét;
- e/ a szabadalmi oltalom korlátozását megállapító határozat lényeges adatait;
- f/ a közzétételi nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba bejegyzett jogutódlást és szerződést.
- b/ a megadott szabadalom lajstromszámát, az ügyszámot, a szabadalom címét és osztályát, a szabadalmas nevét (cégét), foglalkozását és lakhelyét (székhelyét), a képviselő nevét és lakhelyét, a feltaláló nevét, foglalkozását és lakhelyét, a bejelentés napját, a szabadalom elsőbbségét, a szabadalmat megadó határozat keltét;
A szabadalmi eljárásokban - amennyiben jogszabály ki nem zárja - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.
Vr. 19.§. (az Szt. 38.§-ához)
(1) Szabadalmi ügyekben a fél részére legalább harminc napos határidőt kell adni, amelyet - a lejárat előtt előterjesztett kérelemre - meg lehet hosszabbítani; három hónapot meghaladó és háromnál többszöri határidő hosszabbítás azonban csak különösen indokolt esetben adható.
(2) Szabadalmi ügyekben a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt a szabályszerűen megidézett felek távolléte nem gátolja. Ha tényállás tisztázásához a távollevő fél meghallgatása is szükséges, a tárgyalást el kell halasztani.
(3) Az igazolás ki van zárva:
- a/ a fenntartási illetékek joghatályos fizetésének elmulasztása
esetén (Szt. 12. § (3) bek.),
- b/ az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott határidő elmulasztása esetén (Szt. 47.§.(3) bek.),
- c/24 a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidő elmulasztása esetén (Szt. 30/A.§.(2) bek.),
- d/ az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére, illetve az elsőbbségi irat pótlására megszabott határidő elmulasztása esetén (Szt. 43.§.(4) bek.),
- e/ 25
- b/ az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott határidő elmulasztása esetén (Szt. 47.§.(3) bek.),
(4) Ha az Országos Találmányi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történő hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.
A szabadalmi eljárásokban idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, az Országos Találmányi Hivatal azonban magyar nyelvű fordítást kérhet.
Vr. 20.§. (az Szt. 39.§-ához)
Az Országos Találmányi Hivatal a szükséghez képest a magyar nyelvű fordítás hitelesítését kérheti.
VIII. FEJEZET
Bejelentési eljárás
(1) A szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárás az Országos Találmányi Hivatalhoz intézett bejelentéssel indul meg.
(2) A szabadalmi bejelentés a kérelemből, a találmány leírásából és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékletekből áll. A szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályait az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Magyar Közlönyben hirdetményben teszi közzé.
(3) Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, továbbá a találmány lényegének (41. § (1) bek.) ismertetését tartalmazza. Az ismertetés történhet elsőbbségi iratra való utalással is.
Vr. 21.§. (az Szt. 40.§.(2) bekezdéséhez)
____________________
24 Módosította a Vrn.1 5. §-a
25 Hatályon kívül helyezte a Vrn.1 14. §-ának (3) bekezdése
(1) 26 Mikroorganizmus törzs felhasználásán alapuló találmányra vonatkozó szabadalmi bejelentéshez a törzs letétbe helyezéséről elismervényt kell csatolni, vagy igazolni kell a törzs ismertségét és hozzáférhetőségét. Ha a törzset a szabadalmi bejelentés napját követően helyezték letétbe, bejelentési napnak a letét napját kell tekinteni.
(2) 27 A mikroorganizmus törzset a KertészetiEgyetemen - a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteményénél - kell letétbe helyezni, amely a törzset megvizsgálja, és ha megőrzésre alkalmasnak találja, a letétbe helyezésről elismervényt ad ki, feltüntetve azon az átvétel pontos idejét. A letétbe helyező köteles a vizsgálathoz szükséges minden felvilágosítást megadni.
(3) 27 A Kertészeti Egyetem a letétbe helyezett tözsre vonatkozó adatokat a szabadalmi bejelentés közzétételéig titkosan kezeli.
(4) 27 A szabadalmi bejelentés közzététele után a Kertészeti Egyetem a törzset bárki részére vizsgálati célra, a nemzetközi forgalomban kialakult térítés ellenében kiadni és a kiadásról a letevőt értesíteni köteles.
(5) 27 A letétbe helyezés részletes szabályait, továbbá a letétbe helyezésért és a szükséges vizsgálatokért fizetendő térítési díjat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg. 28
(6) 27/ Külföldi szervnél történt letétbe helyezést nemzetközi szerződés, ennek hiányában viszonosság esetén lehet figyelembe venni. A viszonosság kérdésében az Országos Találmányi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó.
(1) A leírásnak lehetővé kell tennie, hogy szakember a találmány tárgyát a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa.
(2) A leírás végén egy vagy több igénypontban meg kell határozni a leírás egyéb részeivel összhangban az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét.
Egy szabadalmi bejelentésben csak egy találmány szabadalmi oltalmát lehet kérni. Több találmány csak akkor foglalható egy bejelentésbe, ha tárgyuk egymással közvetlenül összefügg.
(1) Az elsőbbséget megalapító elsőbbségi nap:
- a/ 29 általában az a nap, amelyen a szabadalmi bejelentés (bejelentési
elsőbbség), illetőleg az oltalmi igénynek a bejelentésben ismertetett
megoldáson túlterjedő módosítása (módosítási elsőbbség) az Országos
Találmányi Hivatalhoz beérkezett,
- b/ külön jogszabályban meghatározott esetekben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
- c/ az Országos Találmányi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményével meghatározott esetekben a találmány kiállításának napja (kiállítási elsőbbség).
- b/ külön jogszabályban meghatározott esetekben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
____________________
26 Módosította a Vrn.1 6. §-a
27 Módosította a Vrn.2 1. §-a
28 Vö. 15/1986. (IX.17.) MéM sz. r.
29 Módosította az Sztn. 9. §-a
(2) Ugyanazon a napon érkezett bejelentések elsőbbségét az iktató sorszáma határozza meg.
(3) Az egyes igénypontoknak - igénypontonként - eltérő elsőbbsége is lehet.
(4) Az (1) bekezdés b/ és c/ pontjában meghatározott elsőbbséget csak az veeheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a szabadalmi bejelentéssel egyidejűleg előterjeszti. Az igényelt elsőbbséget megalapozó iratot azonban - az elsőbbségi igény elvesztésének terhével - legkésőbb a bejelentést követő három hónapon belül be kell nyűjtani.
(5) Ha a bejelentő szabadalmi bejelentését felhívásra vagy saját kezdeményezésből megosztja, valamennyi részbejelentés benyújtási napjaként megtarthatja az eredeti bejelentés benyűjtásának napját és - ha ennek helye van - az elsőbbség kedvezményét.
Vr. 22.§. (az Szt. 43.§.(1) bek. c/ pontjához)
(1) A kiállítási elsőbbséget csak az veheti igénybe, aki erre irányuló elsőbbségi nyilatkozatát a találmány kiállításának első napjától számított hat hónapon belül, a szabadalmi bejelentéssel egyidejűleg előterjeszti.
(2) A bejelentési kérvényhez csatolni kell a kiállítás igazgatóságának bizonylatát a kiállítás tényéről és napjáról, továbbá a kiállított találmány leírását és szükség esetén rajzát, amelyen az igazgatóság a kiállított találmánnyal való azonosságot igazolja. A kiállítási bizonylatot és az azonossági igazolást csa k a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a találmány tárgya vagy annak ismertetése, illetve bemutatása a kiállításon megtekinthető.
ADATKÖZLÉS 30
Szt. 43/A.§.30/
A szabadalmi bejelentést követően az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában közli a szabadalmi bejelentés meghatározott adatait.
Vr. 22/A.§.31 (az Szt. 43/A.§-ához)
A szabadalmi bejelentést követően az alábbi adatokat kell közölni:
- a/ a bejelentő és az esetleges képviselő neve és címe,
- b/ a bejelentés ügyszáma,
- c/ a bejelentés napja, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napja, a korábbi bejelentés országa és száma,
- d/ nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel száma,
- e/ a találmány címe.
- b/ a bejelentés ügyszáma,
____________________
30 Beiktatta a Sztn. 10. §-a
31 Beiktatta a Vrn.1 7. §-a
A SZABADALMI BEJELENTÉS ALAKI VIZSGÁLATA
(1) Az Országos Találmányi Hivatal minden esetben megvizsgálja a szabadalmi bejelentést abból a szempontból, hogy megfelel-e a 40.§. (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(2) Ha a szabadalmi bejelentés annyira hiányos, hogy arra jogot alapítani nem lehet (40.§.(3) bek.), a bejelentést további eljárás mellőzésével el kell utasítani.
(3) Ha a szabadalmi bejelentés nem felel meg a 40.§. (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására. Amennyiben a felhívás eredménytelen, a szabadalmi bejelentést el kell utasítani.
(4) 32 Ha a szolgálati találmányt bejelentő munkáltató ismételt felhívásra sem pótolja a hiányokat, vagy nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló rendelkezzék. Ilyen esetben a feltalálót kell felhíni újabb megfelelő határidő kitűzésével a hiánypótlásra, illetve nyilatkozatra, és ha az eljárásba belép, azt a továbbiakban vele kell folytatni.
A SZABADALMI BEJELENTÉS ÉRDEMI VIZSGÁLATÁNAK KÖRE
Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:
- a/ a bejelentés tárgya műszaki jellegű és a gyakorlatban alkalmazható
megoldás-e,
- b/ a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból a 6.§. (3) bekezdés a/ vagy b/ pontja alapján,
- c/ a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,
- d/ a találmány egységes-e,
- e/ a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség,
- f/ a bejelentés tárgya új-e és haladást jelent-e,
- g/ nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.
- b/ a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból a 6.§. (3) bekezdés a/ vagy b/ pontja alapján,
Az Országos Találmányi Hivatal a 45.§. a/-g/ pontjára kiterjedő teljes vizsgálatot végez: 33
- a/ ha a bejelentő kéri,
- b/ abban a körben, amelyben az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Magyar Közlönyben közzétett hirdetménnyel az illetékes miniszterrel egyetértésben a teljes vizsgálatot elrendelte,
- c/ ha a teljes vizsgálat elvégzését az Országos Találmányi Hivatal egyébként hivatalból elrendeli.
- b/ abban a körben, amelyben az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Magyar Közlönyben közzétett hirdetménnyel az illetékes miniszterrel egyetértésben a teljes vizsgálatot elrendelte,
____________________
32 Beiktatta az Sztn. 11. §-a
33 Módosította az Sztn. 24. §-a (5) bekezdésének a/ pontja
(1) A 46.§-ban felsorolt feltételek hiányában az Országos Találmányi Hivatal a bejelentést a közzététel előtt csak a 45. § a/, e/ pontjában felsorolt szempontokból vizsgálja.
(2) A halasztott vizsgálat következő szakasza (utólagos vizsgálat) a 45.§. f/ és g/ pontjában foglalt szempontok vizsgálatára terjed ki.
(3) 34 Az utólagos vizsgálatot az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentés közzétételétől számított négy éven belül bárki kérelmére köteles elrendelni, vagy azt hivatalból is elrendelheti.
Vr. 23.§. (az Szt. 46. és 47.§-ához)
(1) Ha a bejelentő a bejelentéskor nem kér teljes vizsgálatot, halasztott vizsgálatot kell végeznie. A teljes vizsgálatra, illetve az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.
(2) 35 Az utólagos vizsgálatot kérő - ha nem maga a bejelentő - csak az utólagos vizsgálat elrendelésére irányuló eljárásban tekinthető ügyfélnek.
AZ ÉRDEMI VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA
(1) Az érdemi vizsgálat során észlelt hiányok miatt a bejelentőt fel kell hívni a hiány természete szerint a hiány pótlására, a bejelentés megosztására vagy nyilatkozattételre.
(2) Ha az Országos Találmányi Hivatal a kitűzött határidő elteltével a hiánypótlás, megosztás, illetve nyilatkozat hiányában vagy annak ellenére úgy találja, hogy a szabadalmi bejelentés nem felel meg a vizsgált feltételeknek, a bejelentést - a (3) bekezdésben említett kivétellel - elutasítja.
(3) Ha ugyanabban a tárgyban korábbi elsőbbségű szabadalmi bejelentést is tettek, az erre vonatkozó eljárás befejezéséig a másik eljárást fel kell függeszteni.
(4) Ha a szabadalmi bejelentésre jogosultság tárgyában per indult, ennek jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni.
(5) 36.A 44.§. (4) bekezdésében foglaltakat a szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálata során is alkalmazni kell.
____________________
34 A második mondatot hatályon kívül helyezte az Sztn. 24. §-a (5)
bekezdésének a/ pontja
35 Módosította a Vrn.1. 14. §-ának (3) bekezdése
36 Módosította az Sztn. 12. §-a
Vr. 24.§. (az Szt. 48.§-ához)
(1) A szabadalmi bejelentést csak olyan körülmény alapján lehet elutasítani, amelyre vonatkozóan a bejelentőt hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre felhívták.
(2) Az Országos Találmányi Hivatal az érdemi határozat meghozataláig bármely szabadalmazhatósági feltétel tekintetében újabb vizsgálatot folytathat le és ennek eredményeként határoz a szabadalom megadásáról.
(3) 37 A bejelentő kérheti a szabadalmi bejelentés soron kívüli vizsgálkatát, ha a gyors elbírálást fontos népgazdasági érdek kívánja meg.
Szt. 49.§. 38
(1) A bejelentő jogosult a leírást, az igénypontokat és a rajzot a szabadalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig módosítani.
(2) Ha a bejelentő egy szabadalmi bejelentésben több találmány szabadalmi oltalmát kérte, a bejelentést az (1) bekezdésben megjelölt időpontig megoszthatja.
Vr. 25.§. (az Szt. 49.§-ához)
(1) 39 Módosításnak a leírás és a rajzok tartalmának csak olyan megváltoztatása tekinthető, amely az eredeti leírás és rajzok által meghatározott tárgykörben marad.
(2) 40 A szabadalmi bejelentések összevonással akkor módosíthatók, ha a bejelentők és a feltalálók azonosak, feltéve, hogy az összevont bejelentés egységesnek minősül. A különböző bejelentési nappal rendelkező bejelentések összevonásával történő módosítás esetén a bejelentő megtarthatja a legkorábban benzűjtott bejelentés napját és az egyes igénypontok elsőbbségét.
(1) A szabadalmi bejelentést az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltével az Országos Találmányi Hivatal - a bejelentés adatainak és lényegének hivatalos lapjában való közlésével - közzéteszi.
(2) A közzétett szabadalmi bejelentést bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat.
(3) Indokolt esetben a közzétételt el lehet halasztani.
(4) Népgazdasági vagy méltánylást érdemlő egyéb érdekből - teljes vizsgálat esetén - a közzétételt mellőzni lehet.
____________________
37 Beiktatta a Vrn.1. 8. §-a
38 Módosította az Sztn. 13. §-a
39 Beszámozta a Vrn.1. 9. §-a
40 Beiktatta a Vrn.1 9. §-a
41 Módosította az Sztn. 14. §-a
Vr. 26.§.42 (az Szt. 50.§-ához)
(1) A közzétett szabadalmi bejelentéssel kapcsolatban bárki észrevételt nyújthat be az Országos Találmányi Hivatalhoz. Az észrevételeket a bejelentés elbírálásánál figyelembe kell venni.
(2) Az észrevételt benyűjtó személy a bejelentési eljárásban nem ügyfél.
Vr. 27.§.44 (az Szt. 51.§-ához)
(1) 45 Az Országos Találmányi Hivatal a bejelentési eljárás eredménye alapján a szabadalmi bejelentés tárgyára szabadalmat ad, vagy a bejelentést elutasítja.
(2) A szabadalomról az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a kinyomtatott szabadalmi leírást és rajzot. A szabadalom megadását be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba és meg kell hirdetni az Országos Találmányi Hivatal hivatalos lapjában.
Vr. 28.§. (az Szt. 52.§-ához)
(1) A szabadalmat megadó határozatnak tartalmaznia kell:
- a/ az ügyszámot,
- b/ a szabadalom címét és osztályát,
- c/ a szabadalmas nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét),
- d/ a bejelentés napját,
- e/ az elsőbbségi adatokat,
- f/ tájékoztatást a fenntartási illeték összegéről, esedékességéről és fizetés&eacu2te;nek módjáról,
- g/ a szabadalom megadásának keltét,
- h/ aláírást és az Országos Találmányi Hivatal pecsétjét.
- b/ a szabadalom címét és osztályát,
(2) A szabadalmi okiratot a szabadalmasnak és a szolgálati találmány feltalálójának kell kiadni. Az okiratnak tartalmaznia kell:
- a/ a szabadalom lajstromszámát és az ügyszámot,
- b/ a szabadalom címét,
- c/ a szabadalmas nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét),
- d/ a feltaláló nevét, foglalkozását és lakhelyét,
- e/ a bejelentés napját,
- f/ az elsőbbségi adatokat,
- g/ az Országos Találmányi Hivatal elnökének vagy helyettesének aláírását,
- h/ az Országos Találmányi Hivatal pecsétjét.
- b/ a szabadalom címét,
____________________
42 Módosította a Vrn. 1. 10. §-a
43 Hatályon kívül helyezte az Sztn. 24. §-a (5) bekezdésének a/ pontja
44 Hatályon kívül helyezte a Vrn. 14. §-ának (3) bekezdése
45 Módosította az Sztn. 15. §-a
(3) 46 A közzététel mellőzésével megadott szabadalom iratait a megadás meghirdetésétől tekintheti meg bárki és kaphat azokról díj ellenében másolatot.
(4) 46 Ha a szabadalmas a közzététel mellőzésével megadott szabadalomról a megadó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül keletkezésére visszaható hatállyal lemond, a szabadalom megadásának meghirdetés és a leírás kinyomtatása elmarad, és az iratokba csak a szabadalmas, a feltaláló és képviselőjük tekinthet be.
IX. FEJEZET
Az Országos Találmányi Hivatal eljárása a megadott szabadalommal kapcsolatos
ügyekben
A SZABADALMI OLTALOM MEGSZŰNÉSÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA
A szabadalmi oltalomnak a 29.§. és a 30.§. 3 a/-c/ pontja alapján történő megszűnését az Országos Találmányi Hivatal határozatban állapítja meg, azt a közzétételi nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba bejegyzi és a hivatalos lapjában meghirdeti.
(1) A szabadalom megsemmisítését bárki kérheti. A kérelmet és mellékleteit eggyel több példányban kell az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtani, mint ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat (32.§.(1) bek.), amelyekre a megsemmisítési kérelmet alapozzák, továbbá eredetiben vagy hiteles másolatban csatolni kell az okirati bizonyítékokat.
(2) Az Országos Találmányi Hivatal a megsemmisítési kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a szabadalmas kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a megsemmisítés kérdésében.
(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból lehet folytatni. Az eljárásban egyezségnek nincs helye.
(4) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
Vr. 29.§. (az Szt. 54.§-ához)
(1) Amennyiben a megsemmisítési kérelem a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg, a megsemmisítést kérőt hiánypótlásra kell felhívni, ha ahiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.
(2) Egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet együtt kell tárgyalni.
____________________
46 Beiktatta a Vrn.1 11. §-a
(3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős érdemi határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazon szabadalom ellen bárki újabb megsemmisítési eljárást indítson.
(4) 47
NEMLEGES MEGÁLLAPÍTÁSI ELJÁRÁS
(1) A kérelmezőnek nemleges megállapításra irányuló kérelmét az előállított vagy előállítandó termék, illetve az alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás leírásának csatolása és a vonatkozó szabadalom megjelöülése mellett az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtania. A nemleges megállapítás kérdésében az Országos Találmányi Hivatal szóbeli tárgyaláson határoz.
(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.
Vr. 30.§. (az Szt. 55.§-ához)
(1) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet és mellékleteit, ideértve a megjelölt szabadalom leírását is, eggyel több példányban kell az Országos Találmányi Hivatalhoz benyújtani, mint ahány szabadalmas van. Amennyiben a kérelem a törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni, ha a hiányokat nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.
(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy szabadalom tekintetében lehet előterjeszteni.
(3) Az Országos Találmányi Hivatal a kérelmet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a szabadalmas részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a nemleges megállapítás kérdésében.
A SZABADALMI LEÍRÁS ÉRTELMEZÉSE
Amennyiben a szabadalmi leírás értelmezése kérdésében vita támad, az illetékes bíróság és egyéb hatóság megkeresésére az Országos Találmányi Hivatal szakvéleményt ad.
____________________
47 Hatályon kívül helyezte a Vrn.1 14. §-ának (3) bekezdése
X. FEJEZET
Bírósági eljárás szabadalmi ügyekben
AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL HATÁROZATÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA
(1) Az Országos Találmányi Hivatalnak
- a/ a szabadalom megadása,
- b/ a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, illetőleg újra érvénybe helyezése,
- c/ a szabadalom megsemmisítése,
- d/ a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozatát a bíróság kérelemre megváltoztathatja.
- b/ a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, illetőleg újra érvénybe helyezése,
(2) A határozat megváltoztatását kérheti az, aki az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárásban félként vett részt, továbbá a szolgálati találmány feltalálója és az ügyész.
(3) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közléstől számított harminc nap.
(4) A kérelem az Országos Találmányi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. (az Szt. 57.§-ához)
Bvr. 1.§.
(1) Az Országos Találmányi Hivatal (a továbbiakban: OTH) határozatának megváltoztatására irányuló kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(2) Ha a fél a kérelmet az OTH-hoz elkésetten nyújtotta be, az igazolás felől (Szt. 62. §) a bíróság határoz.
Bvr. 2.§.
(1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2) Ha az OTH előtti eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
Bvr. 3. §
(1) Ha a szabadalmastárs, a szabadalmi jog fenntartása és védelme érdekében (Szt. 16.§.(5) bek.) önállóan lép fel, illetőleg az eljárást csak egy szabadalmastárs ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi szabadalmastársat, hogy az eljárásba a szabadalmastárs mellett beléphetnek.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben azeljárásban részt vevő szabadalmastárs eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki az eljárásban nem vesz részt, illetőleg, aki valamely
____________________
48 Módosította az Sztn. 16. §-a határnapot vagy cselekményt elmulasztott,
feltéve, hogy mulasztását utóbb sem pótolta.
(3) Ha az eljárásban részt vevő szabadalmastársak cselekményei vagy előadásai az (1) bekezdésben szabályozott esetben egymástól eltérnek, a bíróság azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
(1) Az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság 49 hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(2) A Fővárosi Bíróság 49 végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik.
A Fővárosi Bíróság 49 három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül két tag felsőfokú műszaki vagy ezzel egyenértékű szakképesítéssel rendelkezik. (az Szt. 59.§-ához)
Bvr. 4.§.
(1) A Fővárosi Bíróság eljáró tanácsának két tagja olyan hivatásos bíró lehet, akinek műszaki egyetemi oklevele van, illetőleg tudományegyetemen biológusi, fizikusi, kémikusi, gyógyszerészi oklevelet szerzett.
(2) Az igazságügyminiszter egyéb képesítést is egyenértékűnek fogadhat el.
A POLGÁRI PERRENDTARTÁS RENDELKEZÉSEINEK ALKALMAZÁSA
(1) A bíróság a szabadalmi ügyekben hozott határozat megváltoztatására irányuló kérelmeket a nemperes eljárás szabályai szerint - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - bírálja el. Az ügyész a nemperes eljárásban egyébként őt megillető jogokat gyakorolhatja.
(2) Az első fokú bíróság a polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint bizonyítást folytat le és tárgyalást tart. Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.
(3) A másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzését a Pp. szabályai szerint bírálja el azzal, hogy kisebb terjedelmű bizonyítst maga is lefolytathat.
____________________
49 Módosította az Sztn. 24. §-ának (3) bekezdése (az Szt. 60.§-ához)
Bvr. 5.§.
(1) A bíróság az ügy tárgyalásáról, illetőleg a határozat kihirdetéséről a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. 7. §-ában foglalt feltételek nélkül is kizárhatja.
(2) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának (pl. fél meghallgatása, bizonyítás felvétele stb.), a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetőleg tárgyalás kitűzését rendelte el, ezt követően nem térhetvissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.
(3) A másodfokú bíróság a bizonyítást tárgyaláson folytatja le.
Bvr. 6.§.
(1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a szabadalmi ügy miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős eldöntéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
(4) A féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell.
Bvr. 7.§.
(1) Ha a kérelmező, illetőleg egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
(2) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha az OTH előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
Bvr. 8.§.
(1) Amennyiben a fél a bírósági eljárás során az oltalmi kört bővítő értelemben módosíthatja, a bíróság az eljárást megszűnteti és az ügyet az OTH-hoz új eljárásra utalja vissza.
(2) Az oltalmi kör bővítő értelmű módosítását tartalmazó beadványt a bírósági eljárás során is be lehet nyújtani az OTH-nál, amely arról a bíróságot értesíti. A bíróság ebben az esetben az (1) bekezdés szerint jár el.
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely az OTH előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi az OTH-hoz.
(1) A Pp. 13-15.§-ában felsorolt eseteken felül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban bíróként nem vehet részt az, aki
- a/ az Országos Találmányi Hivatal határozatának meghozatalában
részt vett,
- b/ az a/ pontban említett személynek a Pp. 13.§. (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója, vagy volt házastársa.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.
Az igazolási kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 38.§. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az eljárás során meghatalmazottként a Pp. 67.§. (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül szabadalmi ügyvivő is eljárhat. (az Szt. 63.§-ához)
Bvr. 9.§.
A szabadalmi ügyvivőre, mint meghatalmazottra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a polgári perben eljáró meghatalmazottakra, azzal a kiegészítéssel, hogy a részkiadásait és a munkadíját is felszámíthatja.
(1) Ha a bíróság a szabadalmi ügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése az Országos Találmányi Hivatal határozatának helyébe lép.
(2) 50 A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az Országos Találmányi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha
- a/ a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel
szemben kizáró ok áll fenn;
- b/ az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;
- c/ a szabadalmi bejelentés alaki okból történt elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg pótolja.
- b/ az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;
Bvr. 10.§.
(1) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
(2) Ha a kérelem előterjesztését követően az OTH a kérelem alapjául szolgáló határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszűnteti. Ha az OTH a határozatát
____________________
50 Módosította az Sztn. 17. §-a megváltoztatta, a bírósági eljárás
folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
(3) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetőleg viselésére a perköltségekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetőleg viseli.
Bvr. 11.§.
(1) A bíróság az ügy érdemében hozott végzését minden esetben kézbesítés útján közli.
(2) Az első fokú bíróság fellebbezéssel meg nem támadott végzése a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre.
XI. FEJEZET
Szabadalmi perek
(1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására, az igénybevétel ellenében járó kártalanítás összegének megállapítására irányuló perek, az előhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek, valamint a bitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság 52 hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
(2) E perekben a Fővárosi Bíróság az 59.§-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(3) Az (1) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp. szabályait, valamint a törvény 61. és 63.§-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei (fővárosi) bíróság az általános szabályok szerint jár el. (az Szt. 66.§-ához)
Bvr. 12.§.
Az Szt. 66.§. (1) bekezdésében megjelölt perekben eljáró szabadalmi ügyvivőre a 9.§., az Szt. 66.§-ában említett perekben pedig a nyilvánosság kizárására az 5.§. (1) bekezdésének rendelkezései irányadók.
III. RÉSZ
A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJTÁKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
A NÖVÉNYFAJTÁK SZABADALMI OLTALMÁNAK FELTÉTELEI
____________________
51 Hatályon kívül helyezte az Sztn. 24. §-a (5) bekezdésének a/ pontja
52 Módosította az Sztn. 24. §-ának (3) bekezdése
Szabadalmazható a növényfajta, ha megkülönböztethető, új, egynemű, állandó és lajstromozható fajtanévvel látták el.
Vr. 31.§. 54 (az Szt. 67.§-ához)
(1) Megkülönböztethető a növényfajta, ha egy vagy több fontos jellemzőben határozottan különbözik olyan más növényfajtáktól, amelyek az elsőbbség napján közismertek.
(2) Uj a növényfajta, ha a nemesítő vagy a jogutódja hozzájárulásával eladásra még nem kínálták fel vagy kereskedelmi forgalomba nem hozták:
- a/ belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban,
- b/ külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetén négy évnél korábban.
(3) Egynemű a növényfajta, ha egyedei - a szaporítás különös sajátosságaiból adódó eltéréseket figyelembe véve - azonosak.
(4) állandó a növényfajta, ha egyedeinek lényeges jellemzői az egymást követő szaporítások után vagy a bejelentő által meghatározott szaporítási ciklusok végén megegyeznek a leírásban foglaltakkal.
(5) A fajtanévnek az elsőbbség napján alkalmasnak kell lennie a fajta azonosítására. Fajtanévként nem használható különösen az olyan megjelölés, amely kizárólag számjegyekből áll - kivéve, ha ez elterjedt gyakorlat a fajták megjelölésére -, megtévesztésre alkalmas, azonos vagy rokon növénytani fajhoz tartozó már meglevő fajta neve, jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik.
A NÖVÉNYFAJTÁK SZABADALMI OLTALMÁBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK55
(1) A növényfajtára adott szabadalom alapján a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiterjed arra, hogy
- a/ a növényfajta szaporítóanyagát - ilyenként - kereskedelmi
forgalomba hozatal céljára előállítsa, eladásra felkínálja, vagy kereskedelmi
forgalomba hozza,
- b/ a növényfajtát ismételten felhasználja egy másik növényfajta kereskedelmi forgalomba hoztal céljára való előállításához,
- c/ a nem szaporítóanyagként forgalomba hozott dísznövényt kereskedelmi forgalomba hozatal céljára szaporítóanyagként felhasználja.
- b/ a növényfajtát ismételten felhasználja egy másik növényfajta kereskedelmi forgalomba hoztal céljára való előállításához,
(2) A szabadalmazott növényfajta szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan országba szállítani, ahol a növényfajta nem áll az e törvénnyel megállapított oltalomhoz hasonló oltalom alatt.
(3) A szabadalmi oltalom a megadástól számítva szőlők és fák esetén tizennyolc évig, egyéb növényfajták esetén tizenöt évig tart.
____________________
53 Módosította az Sztn. 18. §-a
54 Módosította a Vrn.1 12. §-a
55 Módosította az Sztn. 19. §-a
(4) A szabadalmas köteles a növényfajtát a szabadalmi oltalom fennállásának időtartama alatt fenntartani.
Vr. 32.§. (az Szt. 68.§-ához)
(1) Szaporítóanyagnak kell tekinteni a szaporításra alkalmas egész növényt, magot vagy más növényrészt.
(2) 56
A NÖVÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ BEJELENTÉSEK ÉRDEMI VIZSGÁLATA
Szt. 69.§-ához
Az Országos Találmányi Hivatal a bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:
- a/ a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból
a 6.§. (3) bekezdés a/ és b/ pontja alapján,
- b/ a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,
- c/ a találmány egységes-e,
- d/ a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség,
- e/ 57 a bejelentés tárgya megkülönböztethető-e, új-e, egynemű-e, állandó-e és a fajtanév lajstromozható-e,
- f/ nincs-e ugyanarra a növényfajtára korábbi elsőbbségű bejelentést vagy szabadalom.
- b/ a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,
Vr. 33.§.58 (az Szt. 69.§-ához)
(1) A növényfajta megkülönböztethetőségét, egyneműségét és állandóságát az állami minősítés során végzett, ennek hiányában az Országos Találmányi Hivatal által elrendelt kisérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani. A kisérleti vizsgálatot az ország területén a Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztérium által kijelölt szerv végzi. 2) Az illetékes külföldi szervnél végzett kisérleti vizsgálat eredményét viszonosság esetén lehet figyelembe venni a szabadalmi eljárásban. A viszonosság kérdésében az Országos Találmányi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó.
(3) A növényfajta szabadalmazhatóságára vonatkozó adatokat a bejelentő az elsőbbségi határidő leteltét követő négy éven belül nyűjthatja be.
(4) A kisérleti vizsgálatot a bejelentő megtekintheti.
(5) Az Országos Találmányi Hivatal által elrendelt kisérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli.
____________________
56 Hatályon kívül helyezte a Vrn. 14. §-ának (3) bekezdése
57 Módosította az Sztn. 20. §-a
58 Módosította a Vrn.1 13. §-a
A NÖVÉNYFAJTÁRA ADOTT SZABADALOM MEGSEMMISÍTéSE, A FAJTANÉV TÖRLÉSE 59
(1) A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni:
- a/ keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem
volt megkülönböztethető vagy új, illetőleg ha korábbi elsőbbségű szabadalom
tárgyával egyezik;
- b/ az erre vonatkozó határozat meghozatalától kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesíti a 68. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét.
(2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani.
AZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA
(1) A szabadalmazott növényfajta csak állami minősítéssel vehető köztermesztésbe.
(2) Egyebekben a növényfajtákra az I-XI. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Vr. 34.§.61 (az Szt. 70.§-ához)
Vr. 35.§.61 (az Szt. 70.§-ához)
AZ ÁLLATFAJTÁK SZABADALMI OLTALMA 62
Az állatfajták szabadalmi oltalmára a 67-70.§-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szabadalmi oltalom időtartama a bejelentés napjától számított húsz év.
Vr. 36.§. (az Szt. 71.§-ához)
A 31-35.§-okban foglalt rendelkezéseket az állatfajtákra is megfelelően alkalmazni kell.
____________________
59 Beiktatta az Sztn. 21. §-a
60 Módosította az Sztn. 22. §-a
61 Hatályon kívül helyezte a Vrn.1 14. §-ának (3) bekezdése
62 Módosította az Sztn.
IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) Ez a törvény 1970. január 1-jén lép hatályba.
(2) 63
(3) 63
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a találmányokért járó díjazással,valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos kérdéseket szabályozza.
(5) A növény- és állatfajták állami minősítésére vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.
(6) Felhatalmazást kap az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és az igazságügyminiszter, hogy az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben a törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokat és a végrehajtáshoz szükséges egyéb rendelkezéseket rendelettel megállapítsa.
(7) Felhatalmazást kap az igazásügyminiszter, hogy - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a szabadalmi ügyekben a bírósági eljárás részletes szabályait, valamint az iparjogvédelmi ügyekben eljáró tanács tagjainak képesítésére vonatkozó szabályokat rendelettel megállapítsa.
Vr. 37.§. (az Szt. 72.§-ához)
(1) Ez a rendelet 1970. január 1-jén lép hatályba. A folyamatban lévő ügyekben és a megadott szabadalmak tekintetében - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - 1970. január 1. napjától már az Szt. és e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(2) 63
(3) 63
(4) 63
(5) 63 (az Szt. 72.§-ához) 64
Bvr. 13.§.64
Bvr. 14.§.
Ez a rendelet 1970. évi január hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az 1/1958. (II.16.) IM számú rendelet 1. §-a hatályát veszti.
____________________
63 Idejét múlt hatályon k1vül helyező, illetőleg átmeneti rendelkezések
64 Idejét múlt átmeneti rendelkezések
Sztn. 24.§.
(1) Ez a törvényerejű rendelet az 1983. évi július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt indult felszólalási eljárásokban a felszólalás időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) 65
(4) 65
(5) Egyidejűleg hatályát veszti.
- a/ 66
- b/ az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. számú törvényerejű rendelet 15.§. (1) bekezdésében "az ellene tehető felszólalás", szövegrész.
Vrn.1 14.§.
(1) Ez a rendelet az 1983. évi július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépése előtt indult felszólalási eljárásokban a felszólalás időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.