1991.
évi XXXVIII. törvény A HASZNÁLATI MINTAOLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható használati minta 1.§.
2.§.
3.§.
4.§.Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban - ideértve a mezőgazdaságot is - előállítható vagy használható. 5.§.
A minta feltalálója és a mintaoltalom jogosultja. 6.§.A minta feltalálója az, aki a mintát megalkotta. 7.§.
8.§.
9.§.A minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira, a mintaoltalmi igényre és a szolgálati mintára egyebekben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) és végrehajtási rendeletének a feltaláló személyhez fűződő jogaira, a szabadalmi igényre és a szolgálati találmányra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A mintaoltalom keletkezése és időtartama 10.§.A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal akkor keletkezik, amikor a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap. 11.§.
A mintaoltalom hatálya, terjedelme és korlátai. 12.§.A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a minta szerinti termék kereskedelmi célú előállítására, használatára, behozatalára és forgalombahozatalára. 13.§.
14.§.A mintából és a mintaoltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. 15.§.Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet. 16.§.
17.§.
A MINTA ÉS A MINTAOLTALOM BITORLÁSA 18.§.Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul mástól vették át, a sértett, illetve jogutódja követelheti a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak egészben vagy részben történő átruházását. 19.§.
20.§.
A mintaoltalom megszűnésének esetei 21.§.
A mintaoltalom újra érvénybe helyezése 22.§.Ha a mintaoltalom a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az Országos Találmányi Hivatal kérelemre az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő. 23.§.
24.§.
25.§.Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a minta feltalálója által jóhiszeműen felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításának előnyei nem fedeztek. AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ELJÁRÁSA MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN Az Országos Találmányi Hivatal hatásköre 26.§.
Az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe tartoznak: Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása 27.§.
28.§.
29.§.
Származtatás szabadalmi bejelentésből 30.§.
Származtatás ipari mintaoltalmi bejelentésből 31.§.
32.§.
33.§.Egy mintaoltalmi bejelentésben csak egy minta oltalmát lehet kérni. A mintaoltalmi bejelentés vizsgálata. 34.§.
35.§.
Az Országos Találmányi Hivatal a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát
a következő szempontokból végzi: A mintaoltalmi ügyek intézése 36.§.
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN ÉS PEREKBEN Az Országos Találmányi Hivatal határozatainak megváltoztatása 37.§.
38.§.
A szabadalmi törvény módosítása 39.§.
Az ipari minták oltalmáról szóló törvényerejű rendelet módosítása 40.§.
Az ipari minták oltalmáról szóló 19978. évi 28. törvényerejű rendelet a
következő 14/A.§.-sal egészül ki: "Származtatás használati mintaoltalmi
bejelentésből 14/A. A szabadalmi törvény végrehajtási rendeletének módosítása 41.§.
(1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény végrehajtásáról
szóló, módosított 4/1969. (XII.28.) OMFB-IM együttes rendelet (a továbbiakban:Vr.)
3.§.(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: " 42.§.
INDOKOLÁS 1. A piaci áru szellemi értékösszetevőinek oltalmát biztosító, valamint
e szellemi javak, illetve a hozzájuk fűződő jogok forgalmát közvetítő iparjogvédelmi
rendszerünk árnyaltabbá tételéhez járul hozzá a használati mintaoltalom
magyarországi bevezetése. Az ipari tulajdon hazai formáinak a használati
mintaoltalom meghonosításával történő gazdagítására elsősorban a szabadalmazható
találmány színvonalát el nem érő, a szakembertől elvárható rutintevékenység
szintjét azonban meghaladó műszaki megoldások oltalma iránti igény kielégítése
végett van szükség. A használati mintaoltalom ugyanis azokat a kialakítási,
szerkezeti elrendezési megoldásokat részesíti kizárólagos gyártási és kereskedelmi
jogot biztosító védelemben, amelyek ipari alkalmazhatóságuk és újdonságuk
mellett feltalálói lépésen alapulnak. A feltalálói lépés követelménye szoros
összefüggésben áll a használati mintaoltalom gyakorlatiasságával: szemben
a szabadalommal, amely a műszaki megoldás elvont gondolati formáját részesíti
jogi védelemben, a használati mintaoltalom kézzelfoghatóbb, a kiviteli alak
szintjén leírható megoldásokra vonatkozik. A használati mintaoltalom és
az ipari mintaoltalom elhatárolása pedig lényegileg azon alapul, hogy az
előbbi technikai, funkcionális jellemzőket, míg az utóbbi esztétikai vonásokat
véd. A használati mintaoltalom szabályozása szempontjából lényeges továbbá,
hogy a megszerzéséhez szükséges eljárás - szabadalmak engedélyezését megelőző
alapos és bonyolult eljáráshoz képest - egyszerű és gyors legyen. Az oltalom
könnyű hozzáférhetősége folytán ugyanakkor egyes oltalmazhatósági feltételek
megléte csak a piaci versenytársakkal folytatott jogvitákban mérettetik
meg. A használati mintaoltalom tárgya és tartalma Az 1.§.-hozA Javaslat - az iparjogvédelmi törvények általánosan elterjedt megoldását követve - a használati minta oltalmazhatóságának együttes és pozitív előfeltételeit szabja meg. A felsorolt oltalmazhatóság feltételeket a továbbiakban külön szakaszok határozzák meg. A Javaslat a használati minta fogalmát is meghatározza. Nem szűkíti ugyan az oltalom tárgyát a használati tárgyakra és munkaeszközökre (mint pl. a német jog), de nem terjeszti ki a szabadalmi jogban szélesen értelmezett termék fogalmára sem. A használati minta mint szerkezeti, kialakítási, elrendezési megoldás tehát csak valamely tárggyal - azaz határozott alakú, megragadható fizikai egységgel - összefüggésben, arra vonatkozóan értelmezhető. Termelési eljárás fogalmilag nem lehet használati mintaoltalom tárgya. A minta fogalmának ugyanis lényegadó ismérve a kész termék alapján való utánozhatóság: a mintát különösen azért kell jogi védelemben részesíteni, mert - a termelési eljárásokkal ellentétben - a minta szerinti termék forgalombahozatala után lényegében nem tartható titokban. A forgalomba hozott termék a kialakítás, a szerkezet, a részek elrendezése alapján ismerhető meg és utánozható. A jogi oltalomnak tehát e tekintetben kell az elsajátítással szemben érvényesülnie. Mindezek alapján a tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozónak minősül minden olyan megoldás, amelynek megismerése lehetővé teszi a minta szerinti termék reprodukálását. Ilyen megoldásnak kell tekinteni ezért nem csupán a hagyományos értelemben vett konstrukciós, hanem pl. az elektromos kapcsolások elrendezésére vonatkozó megoldásokat is. A Javaslatnak az az előírása, hogy használati mintaoltalomban csak megoldás részesülhet,azt a követelményt fejezi ki, hogy csupán ötletszintű felvetés, cél-, illetve feladatkitűzés vagy elméleti megállapítás önmagában használati mintaoltalomban nem részesíthető. összhangban a külföldi jogokban követett módszerrel a Javaslat értelmező jelleggel és példálózóan felsorol néhány olyan műszaki-szellemi eredményt, amelyek az oltalmi feltételek meghatározásából adódóan nem lehetnek használati mintaoltalom tárgyai. Noha az állat-és növényfajták, valamint a termékek esztétikai vonásainak oltalmazása már önmagában a Javaslat 1.§. (1) bekezdésében meghatározott oltalmi tárgyra,illetve oltalmi feltételekre tekintettel sem lenne lehetséges, a Javaslat a joggyakorlat biztonságának megteremtése érdekében törvényi szintű értelmezéssel segíti a használati mintaoltalom lehetséges tárgyai körének megvonását. Az állat- és növényfajták mint élőlények tárgyaknak nem tekinthetők, s ezért nem részesülhetnek használati mintaoltalomban. Hasonlóképpen nem tekinthetők tárgyaknak pl. - határozott alak hiányában - a porok és a folyadékok. Az ipari terméknek a kelendőség fokozására kialakított esztétikai formáját külön oltalmi forma, az ipari mintaoltalom védi. A kétféle mintaoltalom funkcionális alapon valló elhatárolását szolgálja annak külön, törvényi szintű értelmezésben való kiemelése, hogy a használati mintaoltalom tárgya esztétikai jellemző nem lehet. Ez összhangban van az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelettel, amely szerint az ipari mintaoltalom tárgya formai kialakítás, s amelynek értelmében ipari mintaoltalomban nem részesülhet olyan minta, amely kizárólag a termék műszaki megoldásának vagy rendeltetésének a következménye. A 2.§.-hozA Javaslat a hatályos szabadalmi jogtól - több kérdésben is - eltérően határozza meg az újdonság követelményét .A Javaslat szerint a minta akkor új, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásának a fejlett piacgazdaságú államok szabadalmi jogában, valamint a nemzetközi egyezményekben elismert és alkalmazott fogalma a megoldás újdonságának megítélését kizárólag objektív - formállogikai értelemben mennyiségi - ismérvektől teszi függővé. A technika állása mint jogi terminus technicus teszi lehetővé az alkotói színvonal követelményének önálló oltalmazhatóság feltételként való meghatározását. A Javaslat az oltalmazható használati mintával szemben az újdonság kérdésében enyhébb követelményt támaszt, mint a szabadalmi törvényt: igazodva a legtöbb állam használati mintaoltalmi jogszabályában alkalmazott és döntően a belső ipar érdekeit szolgáló megoldáshoz, az un. relatív világviszonylatban vett újdonságot követeli meg az oltalmazhatósághoz. Míg a szabadalmi jogban az újdonságrontás formája közömbös, s bármely technikailag lehetséges formában bekövetkezhet,továbbá bármely újdonságrontási, nyilvánosságra jutási forma esetén abszolút értelemben vett világviszonylatban kell az újdonságot felfogni, addig a Javaslat szerint csupán az tartozik a technika állásához, ami írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén vált bárki számára hozzáférhetővé. Az előzőekből következik, hogy a bárhol történt szóbeli közlés és a külföldi nyilvános gyakorlatbavétel nem rontja a minta újdonságát. írásosnak tekintendő a mintát olyan adathordozón - bármilyen műszaki vagy vegyi úton - rögzítő közlés (pl. a mintáról készült rajz vagy fénykép), amelynek közvetlen megtekintése alapján a minta megvalósítható. Gyakorlatbavétel különösen a megvalósított minta használata, forgalombahozatala, bemutatása, kiállítása. A technika állásának meghatározásakor az ismertté válás lehetőségének és nem magának a tényleges ismertté válásnak van jelentősége: közömbös az, hogy az újdonságrontó anyagot ténylegesen megtekintették-e, vagyis nem játszik szerepet az a tény, hogy a mintát valójában nem ismerték meg, ha bárki megismerhette. Arra az esetre, ha a korábbi elsőbbségű szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentést a hatósági eljárásban a vizsgált mintaoltalmi bejelentés elsőbbségi időpontja után publikálják, a Javaslat a hatályos szabadalmi jog igényrontási koncepciójától különböző, fikcióval élő megoldást ad azzal, hogy a technika állásához tartozónak minősíti az ilyen bejelentést. Ez a megoldás az igényrontástól nemcsak a törvény szerkezetén belüli elhelyezésben tér el, hanem lényeges tartalmi kérdésekben is. Igényrontás esetén ugyanis a megoldások egyezőségét az igénypontok alapján kell megállapítani, a Javaslat fikciója szerint pedig a bejelentések egész tartalma a technika állásához tartozik, s igy újdonságrontó. Az igényrontás - mint az oltalmazhatóságot kizáró ok - rendeltetése a kettős szabadalmaztatás megakadályozása, s ezért csak a megadott oltalom lehet igényrontó hatású. A Javaslat szerinti fikció - miközben a kettős oltalmazást is kizárja - az újdonság megítélésében érvényesül: ezért az újdonságrontó hatást nem az oltalom megadásához, hanem a bejelentés hatósági publikálásához köti. Az olyan bejelentők érdekében, akik az elsőbbség időpontja előtt hozzák nyilvánosságra a mintát, vagy akiknek a mintája jogsértés következtében jut nyilvánosságra, a Javaslat bevezeti az un. türelmi idő kedvezményét, biztosítva azt, hogy az említett módon való nyilvánosságra jutás ne akadályozza újdonságrontó körülményként a bejelentő oltalomszerzését. A jogbiztonság követelményére tekintettel csak meghatározott időre - hat hónapra - visszamenőleg engedhető meg ez a kedvezmény. A 3.§.-hozMíg a találmány szabadalmazhatóságához az egyes nemzeti szabadalmi jogok általában feltalálói tevékenységet kívánnak meg, addig az oltalmazható használati minta fontos, minőségi ismérve a kevésbé magas szinten megkövetelt alkotói teljesítmény. A Javaslat a joggyakorlat biztonsága érdekében kíván fokozatokat felállítani, hanem a jog által "elképzelt" személy mércéjét határozza meg a szabadalmi jogban alkalmazottól eltérően: a szabadalmi jog "szakembere" helyett a "mesterségben járatos személy" szempontjából kell megítélni a minta nyilvánvalóságát. E jogszabályi zsinórmérték pontos meghúzása a joggyakorlat feladata lesz, annak figyelembevételével, hogy a mesterségben járatos személy tudása nemcsak színvonalában, hanem minőségében is különbözik a szakemberétől: a gyakorlati felkészültségnek nagyobb szerep jut benne az elméletinél. Tekintettel arra, hogy a 2. (3) bekezdésének fikciója valóban hozzá nem férhető ismereteket minősít bárki számára hozzáférhetőnek, e fikció a feltalálói lépés szempontjából nem alkalmazható: a feltalálói lépés megítélésekor a technika állását ennyivel szűkebben kell figyelembe venni. A 2.§. (3) bekezdésének tehát pusztán csak az újdonság elbírálásakor van jelentősége. A 4.§. -hoz
Az ipari alkalmazhatóság a szabadalmazható találmány fogalmának is nemzetközileg
széles körben elismert eleme. Utal egyrészt arra, hogy a megoldásnak - a
találmánynak, illetve a mintának - azonos eredménnyel ismételten megvalósíthatónak,
a reprodukálásra, az ipari felhasználásra alkalmasnak kell lennie. Ezen
az alapon nem részesülhetnek oltalomban - egyebek mellett - a természeti
törvényekkel ellentétben álló megoldások (mint pl. az örökmozgók). Az ipari
alkalmazhatóság követelménye másrészt kifejezi azt, hogy a szóban forgó
megoldásnak a termelés - az ipar és a mezőgazdaság - területére kell esnie.
összhangban a nemzetközi gyakorlattal - pl. a Párizsi Uniós Egyezmény 1.
cikkének Az 5.§.-hozA Javaslat összefoglalja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a bejelentő mintájára oltalmat kap. A Javaslat azt az elvet követi, hogy a közrend sérelmének határáig minden oltalmazható, ami megfelel az 1-4.§.-okban meghatározott oltalmi feltételeknek. Ezért az oltalomból csak azokat a mintákat zárja ki, amelyek hasznosítása jogszabályba vagy a közerkölcsbe ütköznék. A 6-9.§.-okhozA Javaslat - a legfontosabb garanciális szabályok kiemelése mellett - a minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira, a mintaoltalmi igényre, a szolgálati mintára és feltalálójának díjazására a szabadalmi jog rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását rendeli el. Ezáltal a felsorolt területeken a szabadalmi jogban kialakulttal azonos jogi helyzetet teremt a használati minták esetében is, s nemcsak a kétféle oltalom szabályozásának összhangját teremti meg, hanem a szabadalmi jogban kikristályosodott gyakorlatot is alkalmazhatóvá teszi a használati mintákat illetően. A 10-11.§.-okhozMivel az oltalom gyors megszerezhetősége céljából a Javaslat nem intézményesíti a közzétételt a bejelentési eljárásban, ezért - ellentétben a szabadalmi joggal - az oltalom ideiglenes formáját sem ismeri. A használati mintaoltalmat - többek közt - a rövidebb oltalmi idő különbözteti meg a szabadalomtól: az oltalom alatt álló minták - a szabadalom húsz éves tartalmával szemben - csak tíz évig vonhatók ki a kizárólagos hasznosítási jog révén a közkincs köréből. Tíz évnél korábban szűnik meg az oltalom a 21.§. értelmében lemondás, megsemmisítés vagy a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása következtében. A fenntartási illeték intézményének az alapja az a megfontolás, hogy az idő előrehaladtával arányosan növekvő összegű illetékek terhe a gazdaságilag értéktelen - és ezért ki nem fizetődő - oltalom feladására bírja a jogosultat,s ezáltal a közkincs részévé tegye a mintát. A 12-17.§-okhozA Javaslat a használati mintaoltalom hatályát a szabadalmi oltaloméval lényegében azonosan - a hasznosítás, illetve a hasznosításra való engedélyadás kizárólagos jogaként - határozza meg. A hatályos szabadalmi jogtól való eltérésként azonban a hasznosítási jog tartalmát a nemzetközi fejlődéssel összhangban állapítja meg: egyrészt a behozatalt is a hasznosítás fogalma alá vonja, másrészt a hasznosítás üzletszerűségét jobban kifejezve azt kívánja meg, hogy a hasznosítási cselekményeket kereskedelmi céllal végezzék, harmadrészt pedig nem ír elő hasznosítási kötelezettséget. A Javaslat szerint - összhangban a hatályos szabadalmi törvénnyel, valamint a legtöbb állam használati mintaoltalmi jogszabályával- a mintaoltalom terjedelmét, a mintaoltalomból folyó kizárólagos jog határait a mintaoltalmi leírás végén, rövid, szóbeli jellemzésként megszerkesztett igénypontok határozzák meg. A mintaoltalmi igénypontokat megelőző leírás, valamint a rajz jogi jelentősége csak az, hogy tisztázza az igénypontokat, anélkül, hogy bővítené vagy korlátozná az oltalmi kört és ezen keresztül a mintaoltalomból folyó kizárólagos jog terjedelmét. Szakítva a hatályos szabadalmi jogban alkalmazott és igazodva a nemzetközileg széles körben elterjedt értelmezéshez, a Javaslat a mintaoltalom terjedelmének meghatározásában bevezeti az un. ekvivalencia elvet. Igy a mintaoltalom nem csupán az olyan termékre terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul, hanem az olyanra is, amelyben egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel helyettesítettek. Ezáltal az oltalom nem lesz megkerülhető egyenértékű - ekvivalens - jellemzők alkalmazásával, s az ilyen jellemzőket megtestesítő termék hasznosítója is bitorlónak minősül. Az oltalom ilyen értelmű megerősítése feltétlenül növeli a szellemi tökét befektetők biztonságát, és csökkenti az oltalom kijátszhatóságát. Az igényponti jellemzővel egyenértékűnek, ekvivalensnek tekintendő egy olyan elem, amely lényegében ugyanazt a feladatot, lényegében ugyanolyan módon és lényegében ugyanolyan eredménnyel látja el. Az egyenértékűséget a szóban forgó jellemzőkre (elemekre) és az igényponttal való kapcsolatukra kiterjedő műszaki mérlegeléssel kell eldönteni. Ha a helyettesítő jellemzők nem egyenértékűek az igényponti jellemzőkkel, a termékre a mintaoltalom nem terjed ki. A mintaoltalomból eredő díjigényt azonban nem érinti, ha a termékben egy vagy több igényponti jellemzőt a mintaoltalom jogosultja, illetőleg a minta feltalálója által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. A mintából és a mintaoltalomból eredő vagyoni jogok (mintaoltalmi igény, mintaoltalom, a szolgálati minta feltalálóját megillető díjigény stb.) a vagyoni forgalom tárgyai lehetnek: átruházhatók, megterhelhetők, átszállhatnak. A minta hasznosítására - a mintaoltalomból folyó kizárólagos jog alapján - pedig hasznosítási engedély adható, azaz a minta hasznosítására mintaoltalmi licenciaszerződés köthető. A mintaoltalomra - szemben a szabadalommal - a minta hasznosításának elmulasztása miatt kényszerengedély nem adható. A Javaslat a kényszerengedély adásának lehetőségét csak a mintaoltalmak függősége esetén, azaz akkor biztosítja, ha a mintaoltalomban részesülő minta másik mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható - s ilyenkor is csak a hasznosításhoz szükséges mértékben. Mivel a szabadalom és a használati mintaoltalom közt is létrejöhet a jelzett függőségi viszony, a Javaslat a gátló mintaoltalomra vonatkozóan lehetővé teszi - a hasznosításhoz szükséges mértékben - kényszerengedély adását, ha a szabadalmazott találmány a mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható. Ugyanakkor a Javaslat nem tartalmazza a szabadalmi törvény olyan módosítását, amelynek értelmében a szabadalomra kényszerengedély lenne adható valamely használati mintaoltalommal fennálló függő viszony folytán. Indokolatlan lenne ugyanis a jelentős műszaki, gazdasági, szellemi ráfordítást képviselő szabadalmazott találmányokhoz fűződő kizárólagos jogot a mintaoltalom alapján szerzett kényszerengedéllyel korlátozni. A szabadalomtól függő használati mintaoltalom jogosultja csak a szabadalmassal történt megállapodás alapján hasznosíthatja mintáját. A kényszerengedély kérésének további feltételeire, a kényszerengedéllyel kapcsolatos egyéb szabályokra - ideértve az eljárási szabályokat is - a Javaslat a szabadalmi jog rendelkezéseinek alkalmazását írja elő. A Javaslat a mintaoltalom korlátait illetően egyebekben a szabadalmi törvénynek a szabadalmi oltalom korlátaira vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni: a mintaoltalom tekintetében is érvényesül tehát az előhasználati jog és a tranzitforgalom tárgyaira vonatkozó rendelkezés. Az igénybevételre is a szabadalmi jog rendelkezései az irányadók. A Javaslat a jogutódlásra és a hasznosítási szerződésre is a szabadalmi jog szabályainak megfelelő alkalmazását rendeli el; s ezáltal a Polgári Törvénykönyvet is a mintaoltalmi licenciaszerződések háttérjogszabályává teszi. A mintát több személy közösen is megalkothatja, s a mintaoltalom több személyt közösen is megillethet; erre tekintettel a Javaslat szerint a közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra a szabadalmi törvénynek és végrehajtási rendeletének a közös szabadalomra és a közös szabadalmi igényre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. A minta és a mintaoltalom bitorlása A 18-20.§.-okhozA Javaslat különbséget tesz a minta bitorlása és a mintaoltalom bitorlása közt. Az első esetben a minta mint szellemi alkotás elsajátításáról, a másodikban az oltalom alatt álló minta jogosulatlan hasznosításáról van szó. A mintaoltalom bitorlása esetén a minta jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmas érvényesíthet - a szabadalmi törvény alapján - a bitorlóval szemben. A szabadalmi joggal analóg módon szabályozza továbbá a Javaslat a hasznosítónak a mintaoltalom bitorlása esetén érvényesíthető "mögöttes" jogait, lehetőséget adva a licenciavevőnek (hasznosítónak) arra, hogy bizonyos feltételek megléte esetén harmadik személyekkel szemben a mintaoltalom bitorlása miatt saját nevében fellépjen, ha a szabadalmas nem intézkedik. A nemleges megállapítás jogintézményének célja az, hogy a piaci szereplők, a gazdasági verseny alanyai számára valamely új termék bevezetésekor lehetővé tegye határesetekben annak tisztázását, hogy a termék nem ütközik-e valamely konkrétan megjelölt minta oltalmába, s ezáltal elkerülhetővé tegye a mintaoltalom bitorlása miatti perek egy részét. A nemleges megállapítást - azaz az ütközés hiányát - kimondó jogerős határozat ugyanis kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak. A 21-25.§.-okhozA Javaslat az oltalom megszűnésének lejárat, az illetékfizetés elmulasztása, lemondás, valamint megsemmisítés miatt bekövetkező eseteiről rendelkezik, megjelölve az oltalom megszűnésének időpontját is. A jövőre nézve szűnik meg az oltalom lejárat, a fenntartási illeték fizetésének elmulasztása és lemondás esetén, visszaható hatállyal szűnik meg az oltalom megsemmisítés, illetve ilyen hatályú lemondás folytán. Az azonos tárgyra vonatkozó kettős, párhuzamos oltalom lehetősége ellentétben állna a jogbiztonsághoz fűződő érdekekkel. Az oltalmak párhuzamosságát a szabadalom előnyben részesítésével célszerű elkerülni. A Javaslat ezért rendelkezik úgy, hogy a mintaoltalmat keletkezésére visszaható hatállyal megszűntnek kell tekinteni, ha szabadalmat adnak a mintaoltalmi bejelentésből származtatott szabadalmi bejelentésre,vagy pedig arra a szabadalmi bejelentésre, amelyből a mintaoltalmi bejelentést származtatták. Tekintettel arra, hogy az oltalom megszűnése jelentős érdekeket érinthet, a Javaslat lehetőséget ad az oltalom "felélesztésére": ha a mintaoltalom a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, és a mulasztást menthető ok idézte elő, az Országos Találmányi Hivatal az oltalmat újra érvénybe helyezi. A mintaoltalomról való lemondás részletes szabályai harmadik személyeknek a mintaoltalomhoz fűződő jogait védik. A minta oltalmazhatóságának az oltalom megadása utáni vitatására szolgál a megsemmisítési eljárás. A megsemmisítés jogintézménye különösen nagy jelentőséghez juthat a használati mintaoltalommal kapcsolatban, tekintettel arra, hogy az oltalom megadása előtt az Országos Találmányi Hivatal az oltalmi feltételek közül az újdonságot és a feltalálói lépést nem vizsgálja. A megsemmisítés révén szűrhetik ki a versenytársak és az egyéb érdekeltek az oltalmi feltételeket ki nem elégítő mintákat; a hatósági vizsgálatot ennyiben egészíti ki a piac kontrollja. A megsemmisítés jogalapja csak súlyos jogsértés lehet. Ilyen jogsértés lehet az, ha a minta nem elégítette ki a törvény 1-4. -ában meghatározott követelményeket, vagy a mintaoltalomból ki volt zárva, illetőleg ha a leírás nem felelt meg a törvényes követelményeknek. Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a feltaláló, illetve a mintaoltalom jogosultja által felvett díjakat jogalap nélküli gazdagodás (Ptk. 361. ) miatt vissza lehet követelni. Ha a feltaláló vagy a mintaoltalom jogosultja jóhiszeműen vette fel a díjakat, akkor az összegnek csak azt a részét lehet igényelni tőlük, amelyet a minta hasznosításának előnyei nem fedeztek. Az Országos Találmányi Hivatal eljárása mintaoltalmi ügyekben A 26-28.§.-okhozA mintaoltalommal összefüggő ügyekben lényegében ugyanarra a különleges műszaki és jogi szakértelemre van szükség, mint a szabadalmi ügyekben, ezért a Javaslat a mintaoltalmi eljárást az Országos Találmányi Hivatal hatáskörébe utalja. A Javaslat az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása tekintetében a szabadalmi törvénnyel analóg rendelkezéseket tartalmaz, továbbá utal a hatályos szabadalmi törvénynek és végrehajtási rendeletének az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárás általános szabályait megállapító rendelkezéseire, amelyek - pl. a nyilvánosság, a képviselet, a nyilvántartás, az igazolás, a nyelvhasználat kérdésében - az iparjogvédelmi ügyek sajátosságaihoz igazodnak. A 29-33.§.-okhozA Javaslat a mintaoltalmi bejelentésnek csak a leglényegesebb tartalmát határozza meg. Az alaki követelményeket külön jogszabály - a 42.§. (2) bekezdése szerint az igazságügyminiszternek az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben kiadott rendelete - sorolja fel részletesen. Minthogy a mintaoltalmi bejelentés időpontjához fontos anyagi és eljárásjogi joghatások fűződnek (pl. általában az elsőbbség, az oltalmi idő kezdetének rögzítődése), a Javaslat meghatározza azokat a minimális követelményeket, amelyek mellett egy beadványt egyáltalán mintaoltalmi bejelentésnek lehet minősíteni, a bejelentésre jogot lehet alapítani. A Javaslat - a bejelentői érdekek szolgálatában - lehetővé teszi olyan használati mintaoltalmi bejelentés benyújtását, amely egy korábban tett szabadalmi vagy ipari mintaoltalmi bejelentésen alapul, abból származtatják úgy, hogy a korábban tett bejelentés elsőbbségét és bejelentési napját a származtatott bejelentés megőrizheti. A származtatás jogintézménye egyrészt az elutasított vagy elutasítás előtt álló szabadalmi, illetve ipari mintaoltalmi bejelentések, valamint az újdonság hiányában megsemmisített szabadalmak "megmentésére", másrészt arra nyújt lehetőséget, hogy a szabadalom megadásáig használati mintaoltalom alapján legyen érvényesíthető a kizárólagos hasznosítási jog. A párhuzamos oltalmat a Javaslat nem teszi lehetővé, de mindazokat az előnyöket garantálja, amelyek a kettős oltalomból következhetnének: lehetővé teszi a szabadalmi bejelentési eljárás tartamára mintaoltalom szerzését, illetőleg a szabadalom megsemmisítése esetén a mintaoltalom területére való visszavonulást. A származtatás lehetőségét ugyanakkor - célszerűségi és jogbiztonsági szempontokra tekintettel - feltételekhez és határidőkhöz kell kötni. A Javaslat 28. -ának (1) bekezdésére és a szabadalmi törvény végrehajtási rendeletét módosító 41.§. -ának (2) bekezdésére tekintettel a származtatásra megszabott határidők elmulasztása esetén az igazolás kizárt. A bejelentésnek a jogalapításhoz szükséges - a 29.§.(4) bekezdésében - meghatározott minimális követelményeket természetesen származtatás esetén is ki kell elégítenie. A Javaslat 39.§. (3) bekezdésében, illetve 40.§. (1) bekezdésében a szabadalmi törvény, illetve az ipari minták oltalmáról szóló törvényerejű rendelet megfelelő módosításával a származtatás lehetőségét fordított irányban - használati mintaoltalmi bejelentésből szabadalmiba, illetve ipari mintaoltalmiba - szintén lehetővé teszi. Fontos érdemi, a használati minták nyilvánosságra hozatalát szolgáló követelmény, hogy a leírásnak olyan módon kell ismertetnie a feltaláló által kitűzött feladatot és annak megoldását, hogy ez az ismertetés a mesterségben járatos személy számára világos és elegendő legyen a minta megvalósításához. Nem követelmény viszont, hogy a leírás alapján a mesterségben való jártassággal nem rendelkező személy is megértse a minta lényegét adó feltalálói gondolatot, vagy hogy a leírás a leggazdaságosabb hasznosítási módot, illetve az összes felhasználási lehetőséget is feltárja. Az igénypontnak kettős feladata van. Egyrészt eszközül szolgál az adott mintának más mintáktól, találmányoktól és egyéb műszaki megoldásoktól való elhatárolásához a megsemmisítési eljárásban, másrészt meghatározza az oltalmi kört, azaz kritériumokat nyújt annak megállapításához, hogy valamely berendezésben, termékben megvalósították-e a használati mintát. A mintaoltalmi bejelentés egységét illetően a Javaslat a szabadalmi jogénál szigorúbb szabályt tartalmaz: tekintettel a használati mintáknak a kiviteli alak szintjét közelítő konkrétságára, több mintának egy bejelentésbe foglalását még tárgyuk összefüggése esetén sem engedi meg. A 34-36.§.-okhozA Javaslat az oltalom megalapozottságához, illetve az oltalom gyors és egyszerű megszerzéséhez fűződő érdekek közti egyensúlyt úgy kívánja megteremteni, hogy a bejelentésnek pusztán alaki szempontú vizsgálatát egyes érdemi feltételek vizsgálatával egészíti ki, ugyanakkor azoknak a feltételeknek az oltalom megadása előtti vizsgálatától eltekint, amelyeknek a műszaki-jogi mérlegelése, megítélése hosszabb időt venne igénybe A bejelentési eljárásban nem vizsgált feltételek "ellenőrzésére" az ellenérdekű felek által az oltalom megadása után indított megsemmisítési eljárásban kerülhet sor. Igy az oltalom megalapozottsága végső soron csak a jogvitákban tisztázódhat ugyan, de e megoldás éppen ezáltal takarékos is: csak a ténylegesen érvényesített oltalmat teszi teljes körű - az újdonság és a feltalálói lépés oltalmi feltételére is kiterjedő - vizsgálat tárgyává. Javaslat egyebekben a mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, vizsgálata, módosítása, megosztása, a mintaoltalmi bejelentésről való adatközlés, valamint a mintaoltalom megadása, megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése, a megsemmisítése, továbbá a mintaoltalmi leírás értelmezése és a nemleges megállapítás tekintetében a szabadalmi törvénynek és végrehajtási rendeletének a megfelelő alkalmazását írja elő. A mintaoltalmi leírás és rajz kinyomtatásának elmaradása jelentős többletmegtakarítással jár - a nyilvánossághoz fűződő közérdek sérelme nélkül. Bírósági eljárás mintaoltalmi ügyekben és perekben A 37-38.§.-okhozA Javaslat az Országos Találmányi Hivatal használati mintaoltalmi ügyekben hozott érdemi határozatainak megváltoztatására a szabadalmi jogban alkalmazott fórumrendszert és szabályozást veszi át. A bírósági eljárás szabályaira vonatkozó utaló szabály alapján nemcsak a szabadalmi törvényt, hanem a szabadalmi ügyekben való bírósági eljárásról szóló 9/1969. (XII. 28.) IM rendeletet is megfelelően alkalmazni kell a használati mintaoltalmi ügyekben. A Javaslat a mintaoltalmi perekre vonatkozóan is a szabadalmi jogi analógiához folyamodik. A 39-42.§.-okhozA Javaslat a szabadalmi jog és az ipari mintaoltalmi jog modernizálását nem tűzhette ki céljául. Ezért e jogszabályokat a használati mintaoltalom - és azon belül is főleg a származtatás - bevezetése folytán szükségessé vált mértékben módosítja csupán. E hatálybaléptető rendelkezés mellett a Javaslat megadja a felhatalmazást a szükséges jogszabály megalkotására. 1992. évi IV. törvény az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról 1.§.Az Országos Találmányi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) előtti iparjogvédelmi eljárásokban külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 2.§Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban; Itv.) 58.§. h/ pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Illetékmentes:) "h/ a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta és a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetőleg a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárás;" 3.§.
|