A Szabadalmi Ügyvivői Kamara által megállapított "A szabadalmi ügyvivői hivatás etikai szabályzatá"-t és "Szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítási szabályzat"-ot a kamarai Alapszabály 30. §-ának f) pontja szerint közzéteszem.

Dr. Gödölle István s. k.,
a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnöke

A SZABADALMI ÜGYVIVŐI HIVATÁS ETIKAI SZABÁLYZATA

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 33. §-ának (2) bekezdése alapján a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a következő etikai szabályzatot adja ki.

1. ALAPELVEK

1.1. A szabadalmi ügyvivőnek lelkiismeretesen és szakszerűen kell ellátnia jogszabályban meghatározott feladatait. Szakmai működése és emberi magatartása feleljen meg az ügyvivői hivatás méltóságának.

1.2. A szabadalmi ügyvivő ügyfeleknek adott információi és tanácsai megbízhatók legyenek. Az ügyfél érdekeit független szakértőként személyválogatás nélkül, elfogulatlanul, előítéletektől mentesen, személyes érzelmeit félretéve képviselje.

1.3. A szabadalmi ügyvivő hivatásával összefüggő kérdésben tudatosan nem tehet valótlan nyilatkozatot.

1.4. A szabadalmi ügyvivő nem működhet közre abban, hogy a jogszabály rendelkezéseit kijátsszák vagy a joggal visszaéljenek.

1.5. A szabadalmi ügyvivő gondoskodjék szakmai ismereteinek szinten tartásáról, és törekedjék azok bővítésére.

1.6. A szabadalmi ügyvivő felel azért, hogy a hivatása gyakorlása körében általa vagy irodája által foglalkoztatott vagy megbízott nem szabadalmi ügyvivő személyek a foglalkoztatás vagy megbízás körében jelen etikai szabályzat előírásait betartsák.

2. A SZABADALMI ÜGYVIVŐ KAPCSOLATA A NYILVÁNOSSÁGGAL

2.1. A szabadalmi ügyvivő névtábláján, irodájában, bélyegzőjén, levélpapírján, névjegyén, más nyomtatványain vagy egyéb módon nem alkalmazhat olyan megjelölést, amely a nyilvánosság számára félrevezető.

2.2. A szabadalmi ügyvivő a nyilvánosság tájékoztatása és/vagy ügyfelek szerzése érdekében jogosult hirdetést közzétenni és reklámtevékenységet folytatni, feltéve, hogy a hirdetés, illetve reklám tisztességes, valós szakmai információkra szorítkozik, mértéktartó és nem sérti a jó ízlést és az ügyvivői hivatás méltóságát.

2.3. A szabadalmi ügyvivőnek hirdetésében és reklámtevékenységében tilos - megbízás szerzése végett adott ügyben ajánlkozni, - szakmai szolgáltatásait - munkadíjait is beleértve - más szabadalmi ügyvivő, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság vagy egyéb hivatásszerűen ügyfélképviselettel foglalkozó személy vagy szervezet szolgáltatásaival összehasonlítani, - ügyfele nevét az ügyfél hozzájárulása nélkül felhasználni, - más szabadalmi ügyvivő, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság vagy egyéb, hivatásszerűen ügyfélképviselettel foglalkozó személy vagy szervezet nevét az érintettel megkötött írásbeli megállapodás nélkül felhasználni, - iparjogvédelmi jogok átadását, átvételét meghirdetni, közvetíteni és ezzel kapcsolatos tárgyalásokra vállalkozni az ügyfél ilyen irányú megbízása nélkül.

2.4. A szabadalmi ügyvivő ügyfelek szerzése érdekében megbízottat, ügynököt vagy felhajtót nem vehet igénybe; másnak nem nyújthat anyagi térítést vagy egyéb ellenszolgáltatást azért, mert őt jogkereső személyeknek ajánlotta.

2.5. A szabadalmi ügyvivő tartózkodjék minden olyan megnyilvánulástól, amely a szabadalmi ügyvivői kar egészének vagy egyes tagjainak, illetve a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának jó hírét sértheti vagy a beléjük vetett közbizalmat megingathatja.

2.6. A szabadalmi ügyvivő ne hivatkozzék volt vagy meglévő hivatali tisztségére, közéleti szerepére vagy társadalmi megbízatására olyan módon, amellyel azt a látszatot keltheti, hogy ügyek elintézésében másoknál kedvezőbb helyzetben van.

3. A SZABADALMI ÜGYVIVŐ KAPCSOLATA AZ ÜGYFÉLLEL

3.1. A szabadalmi ügyvivő az ügyfél által rábízott ügyet mindenkor kellő gondossággal és szakmai felkészültséggel lássa el. Tájékoztassa ügyfelét az ügy állásáról, különös tekintettel a határidőkre és a mulasztás következményeire.

3.2. A szabadalmi ügyvivő az ügyfél megbízásának keretein belül köteles eljárni. A megbízás keretein túl csak akkor tehet intézkedést, ha arra jogszabály felhatalmazza, vagy az ügyfél feltehető érdeke azt megkívánja; ez esetben az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatnia kell.

3.3. A szabadalmi ügyvivő tartsa tiszteletben azt az elvet, hogy megbízásos ügyekben az ügy ura az ügyfél. Ha az ügyféltől jogellenes, szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasítást kap, erre az ügyfelet - ha a körülmények ezt lehetővé teszik - figyelmeztetnie kell. Ha az ügyfél a figyelmeztetés ellenére fenntartja jogellenes utasítását, azt az ügyvivő nem teljesítheti. Jogellenes, szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasítás fenntartásakor az ügyvivő a megbízást felmondhatja.

3.4. A szabadalmi ügyvivőt a jogszabályban és a kamarai szabályzatokban előírtak megtartása alól nem mentesíti az ügyfél ezekkel ellentétes utasítása.

3.5. A szabadalmi ügyvivő nem köteles az ügyfél olyan érdekét szolgálni, amely nem kapcsolódik a megbízás teljesítéséhez.

3.6. A szabadalmi ügyvivő ügyvivői munkájának ellenértékeként nem tarthat igényt szellemi alkotás szerzőségi hányadára. 3.7. A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél vagy más részére befolyt pénzt - adott esetben beszámítási jog gyakorlása mellett - haladéktalanul továbbítani a címzettnek.

3.8. A szabadalmi ügyvivő nem teheti függővé az ügyfelet megillető iratok kiadását az ügyféllel szemben fennálló követelésének kiegyenlítésétől.

3.9. A szabadalmi ügyvivő jogosult az ügyféltől a várható munkadíjnak és költségnek megfelelő előleget, illetve a várható munkadíj és költség előzetes megfizetését kérni. Ha az ügyvivő az ügy ellátását vagy az intézkedés megtételét előzetes fizetéshez kötötte, mindaddig nem köteles intézkedést tenni, amíg a kikötött összeg be nem érkezett számlájára vagy pénztárába.

3.10. Ha a szabadalmi ügyvivő a megbízást bármely okból elhárítja, köteles az ügyfelet az esetleges azonnali károsodás elkerüléséhez szükséges tanáccsal ellátni. 3.11. A szabadalmi ügyvivő nem vállalhat megbízást olyan ügyben, amelyben korábban bíróként vagy elbírálóként eljárt.

3.12. A szabadalmi ügyvivőnek el kell hárítania az olyan megbízást, amely nyilvánvalóan ellentétes az általa már képviselt ügyfél érdekeivel. Amennyiben a szabadalmi ügyvivő által már képviselt ügyfelek közötti érdekellentét a megbízások fennállása alatt válik nyilvánvalóvá, a szabadalmi ügyvivő mindkét ügyfél bevonásával megkísérelheti az érdekellentét feloldását. Ha egyeztetés nem történik vagy az nem vezet eredményre, a szabadalmi ügyvivőnek az adott ügyben vagy ügyekben a körülményektől függően legalább az egyik ügyfél képviseletéről le kell mondania. Továbbra is képviselheti azonban mindkét ügyfelet olyan ügyekben, amelyek az érdekellentéttel érintett üggyel vagy ügyekkel nem állnak kapcsolatban, ha ezt az ügyfél nem kifogásolja.

3.13. Ha a 3.12. pontban tárgyalt érdek-összeütközés szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság által képviselt ügyfelek között merül fel, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság csak akkor láthatja el mindkét fél képviseletét, ha - ehhez mindkét ügyfél hozzájárul, - az érdek-összeütközéssel érintett ügyeket a szabadalmi ügyvivői irodán vagy társaságon belül olyan képviseletre jogosított eltérő személyek intézik, akik nem szerezhettek ismeretet az ellenérdekű fél ügyéről, és - az ilyen ismeretek jövőbeli megszerezhetőségét az irodán vagy társaságon belül biztosított zárt ügykezelés kizárja.

3.14. A szabadalmi ügyvivő mentesül titoktartási kötelezettsége alól, mihelyt a titkos információ nyilvánossá válik.

4. A SZABADALMI ÜGYVIVŐK EGYMÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATA

4.1. A szabadalmi ügyvivő más szabadalmi ügyvivőkkel jó kollegiális kapcsolatot tartson fenn. A jó kollegiális kapcsolat körébe tartozik különösen a kölcsönös udvariasság, és a tartózkodás az egymástól való tisztességtelen ügyfélszerzéstől.

4.2. Szabadalmi ügyvivő nem viselkedhet más szabadalmi ügyvivővel szemben sértő vagy lekicsinylő módon. Különösen kerülendő a más szabadalmi ügyvivő munkájának lebecsülő minősítése ügyfél vagy hatóság előtt.

4.3. A szabadalmi ügyvivők közötti versenynek - az árversenyt is beleértve - minden szempontból tisztességesnek és az ügyvivői hivatás méltóságával összeegyeztethetőnek kell lennie.

4.4. A szabadalmi ügyvivő tartózkodjék az ügyféllel való egyoldalú kapcsolatfelvételtől és/vagy véleménycserétől minden olyan ügyben, amelynél tudja vagy a körülményekből tudnia kell, hogy abban más szabadalmi ügyvivő látja vagy látta el a képviseletet. Kivételt képez, ha az ügyfél kifejezetten független szakvélemény kérése vagy képviselőváltás céljából keresi fel a szabadalmi ügyvivőt. Független szakvélemény kérése esetén a szabadalmi ügyvivő erről csak az ügyfél hozzájárulásával tájékoztathatja a másik képviselőt.

4.5. Ha a szabadalmi ügyvivőt az ügyfél más szabadalmi ügyvivő képviseletében lévő ügy képviseletének átvételével bízza meg, a szabadalmi ügyvivőnek a megbízás elvállalása esetén értesítenie kell az előző képviselőt a képviselet átvételéről, kivéve, ha az előző képviselő erről már értesült. Az előző képviselő az ügyfél vagy az új képviselő kívánságára késedelem nélkül köteles az ügy ellátásához szükséges iratokat és adatokat átadni az új képviselőnek. Az előző képviselő az üggyel kapcsolatos egyéb körülményekről is tájékoztathatja az új képviselőt.

4.6. A szabadalmi ügyvivő a más szabadalmi ügyvivő által képviselt ellenérdekű féllel lehetőleg annak képviselője útján lépjen kapcsolatba.

4.7. A 4.1-4.6. pontok vonatkozásában más szabadalmi ügyvivőn és képviselőn az ügyvédek és a hivatásszerű képviseletre jogosult egyéb személyek is értendők.

4.8. A szabadalmi ügyvivők egymás közötti vitáikat lehetőleg békés úton rendezzék, esetleg közvetítő szabadalmi ügyvivő bevonásával. Ennek eredménytelensége esetén elsősorban a Szabadalmi Ügyvivői Kamara Etikai Bizottságához mint egyeztető szervhez forduljanak.

5. A SZABADALMI ÜGYVIVŐ KAPCSOLATA A HATÓSÁGOKKAL

5.1. A szabadalmi ügyvivő tartsa tiszteletben a hatóságok és hatósági személyek méltóságát, és törekedjék arra, hogy azt ügyfelei is tiszteletben tartsák.

5.2. A szabadalmi ügyvivő hatósági beadványai és hatóság előtt tett vagy arra vonatkozó szóbeli nyilatkozatai tárgyszerűek, udvariasak, személyes érzelmektől és észrevételektől mentesek legyenek.

5.3. A szabadalmi ügyvivő ne hivatkozzék ügyfél vagy hatóság előtt hatósági személlyel fennálló magánkapcsolatára. Magatartásával ne keltsen olyan benyomást, hogy magánkapcsolata kedvező hatással lehet az ügy elintézésére.

6. A SZABADALMI ÜGYVIVŐ KAPCSOLATA A SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARÁVAL

6.1. A szabadalmi ügyvivő erre való külön felhatalmazás nélkül nem képviselheti a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát, és nem nyilatkozhat a Szabadalmi Ügyvivői Kamara nevében.

6.2. A szabadalmi ügyvivő jogosult etikai kérdésben a Szabadalmi Ügyvivői Kamara Etikai Bizottságától eseti állásfoglalást kérni. Az Etikai Bizottság elnökét és tagjait az érintett személyek, valamint a tudomásukra jutott tények és körülmények vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. Az Etikai Bizottság állásfoglalását a névtelenség megőrzése mellett közzéteheti. Az Etikai Bizottság állásfoglalása a Kamara Fegyelmi Bizottságát nem köti.

6.3. Az Etikai Bizottság a 6.2. szerinti állásfoglalás kialakításánál egyszerű szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az Etikai Bizottság elnökének szavazata dönt. A határozatképességhez az Etikai Bizottság elnökének vagy helyettesének, és a tagok legalább felének jelenléte szükséges.

6.4. A szabadalmi ügyvivő köteles bejelenteni a Szabadalmi Ügyvivői Kamarának, ha büntető ügyben jogerősen elítélték.

7. A SZABADALMI ÜGYVIVŐJELÖLTEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

7.1. A szabadalmi ügyvivő ossza meg tudását és tapasztalatait a mellette gyakorlatot folytató szabadalmi ügyvivőjelölttel. Biztosítsa, hogy az ügyvivőjelölt a szabadalmi ügyvivői feladatok minél szélesebb körében gyakorlati képzést nyerhessen.

7.2. A szabadalmi ügyvivő gondosan felügyelje a mellette gyakorlatot folytató szabadalmi ügyvivőjelölt szakmai működését.

7.3. A szabadalmi ügyvivőjelöltekre megfelelően alkalmazni kell a jelen szabályzat előírásait.

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ezt a szabályzatot a Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlése 1998. június 30-án fogadta el, és az 1998. szeptember 1-jén lép hatályba.

SZABADALMI ÜGYVIVŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 33. §-ának (3) bekezdése alapján a Szabadalmi Ügyvivői Kamara a következő szabályzatot adja ki.

1. A szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítás legkisebb összege káreseményenként kétmillió forint.

2. A szabadalmi ügyvivőnek évente január 31. napjáig igazolnia kell a Szabadalmi Ügyvivői Kamaránál az 1. pontnak megfelelő felelősségbiztosítása fennállását.

3. Amennyiben a szabadalmi ügyvivői irodában vagy társaságban működő szabadalmi ügyvivők tekintetében az iroda, illetve a társaság köti meg a tagként és alkalmazottként foglalkoztatott szabadalmi ügyvivők vonatkozásában a szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítást, az irodának, illetve a társaságnak kell a 2. pont szerint igazolnia a felelősségbiztosítás fennállását.

4. Ha a szabadalmi ügyvivő ügyvivői tevékenységét szünetelteti, a szüneteltetés időtartamára nem kell rendelkeznie szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással. A szabadalmi ügyvivői működés újrakezdéséhez azonban szükséges a felelősségbiztosítás. A szabadalmi ügyvivőnek az újrakezdés kamarai bejelentésével együtt igazolnia kell szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása fennállását.

5. Amennyiben a szabadalmi ügyvivőnek a jelen szabályzat hatálybalépése napján még nincs szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása, avagy a fennálló felelősségbiztosításánál a káreseményenkénti biztosítási összeg nem éri el az 1. pont szerinti összeget, a szabadalmi ügyvivőnek, illetve helyette az őt foglalkoztató szabadalmi ügyvivői irodának vagy társaságnak a hatálybalépés napjától számított négy hónapon belül meg kell kötnie az 1. pontnak megfelelő felelősségbiztosítást.

6. Ezt a szabályzatot a Szabadalmi Ügyvivői Kamara közgyűlése 1998. június 30-án fogadta el, és az 1998. szeptember 1-jén lép hatályba.