A magyar hatályos Versenytörvény ismertetésének célja tájékoztatás nyújtása a piac szereplői számára, akik a gazdasági élet bármelyik területén akár termelő, akár szolgáltató, akár fogyasztói oldalon vesznek részt a kereskedelmi folyamatban. A törvény, mely funkciójánál fogva védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a versenytársak és a fogyasztók érdekeit, rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági viszonyok gyors és kisebb-nagyobb változásaihoz. A hazai gazdasági élet tapasztalatai azt mutatják, versenytörvényünk képes arra, hogy a tömegesen piacra lépő új vállalkozásokat védje, a piac szereplőinek viselkedéséhez normákat és irányt adjon és az esetleges változásokat a törvény újabb módosításai nélkül is, kellőképpen szolgálja.
Versenyjogunk fontos ismérve, hogy az Európai Közösség versenyjogszabályaival harmonizál, mely nem csak azt a célt szolgálja, hogy megfeleljünk az Európai Közösség elvárásainak, hanem azt is, hogy az európai piac többi szereplőivel azonos versenyhelyzetet teremtsünk a magyar vállalkozók és fogyasztók számára.

A Versenytörvény hatálya

A tárgyi és személyi hatály vonatkozásában a Versenytörvény igen szélesen határozza meg a definíciót. A célja ezzel az általános megfogalmazással, hogy valamely tisztességtelen vagy versenykorlátozó piaci magatartás tanúsítója vagy összefonódás résztvevője ne kerülhesse el a jogkövetkezéményeket.
A személyi hatály tehát kiterjed minden magánszemélyre vagy minden szervezetre, aki vagy amely piaci magatartást tanúsít vagy tanúsíthat. A törvény ugyan vállalkozásnak minősíti a szóban forgó piaci szereplőket, de egységes a jogszabály szelleméből az a meghatározás, hogy ezt a fogalmat a legszélesebben kell értelmezni.
Ezért a vállalkozások alatt kell érteni pl. az egyéni vállalkozótól kezdve a multinacionális cégekig egészen a különböző érdekvédelmi kamarákig mindenkit, aki a piac bármelyik szegmensében jelen van.
A tárgyi hatály vonatkozásában a törvényben meghatározott magatartások és cselekmények azok, amelyek megvalósulása esetén a versenytörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Mi értünk a tisztességtelen verseny általános tilalmán?

Versenytörvényünk generál klauzulája az általános tilalmat a tisztességtelen verseny tilalmára szűkíti. A jogszabályban részletesen megfogalmazott tilos magatartásokon túl ugyanis a piacon sok olyan egyéb magatartási forma is jelentkezhet, melynek megítélését az adott gazdasági környezet teszi tisztességtelenné. Ezt részletesen előre látni és minősíteni nem lehet, ezért helyezett a jogszabályalkotó az egyes tilalmak fölé egy rendkívüli, általános megfogalmazást, mely a konkrét törvényi tilalmak hiányában is lehetőséget biztosít a sérelmes magatartás ellen a fellépésre.

Mikor követ el valaki hírnévrontást?

Hírnévrontást követ el, aki más hitelképességét sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít. A hitelképesség vizsgálata alatt nem a pénzügyi értelmezést, hanem a szó általános köznapi értelmezését kell alapul venni, mely lényegében az üzleti megbízhatóságot jelenti.

Mik az üzleti titoksértés esetei?

A versenytörvény tiltja az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését, felhasználását, közzétételét vagy nyilvánosságra hozatalát. Döntő tényező, hogy az üzleti titok a jogosult hozzájárulása nélküli felhasználása időkorlát nélkül törvénybe ütközik. A titoktartási kötelezettség tehát nem csak az üzleti kapcsolat fennállása alatt, hanem azt követően is fennmarad mindaddig, amíg a „titokgazdának” érdeke fűződik hozzá. A titok fogalmába tartozik minden információ, megoldás, adat, függetlenül attól, hogy áll-e iparjogvédelmi oltalom alatt avagy nem.

A bojkott fogalma

A piaci viszonyok megzavarásának sajátos formája amikor valaki olyan magatartást tanúsít, vagy olyan felhívást intéz valakihez, mely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontására vagy a kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul. Fontos kiemelni, hogy ez a felhívás vagy ajánlkozás csak akkor ütközik a versenytörvény előírásaiba, ha ez tisztességtelen módon történik. A szabad verseny ugyanis nem tiltja meg azt, ha valaki az üzleti tisztesség követelményeibe nem ütköző módon megkísérli annak elérését, hogy egy megrendelő harmadik személy helyett vele szerződjön.

A versenyjogi fellépés az utánzókkal szemben

Az iparjogvédelemből ismert szabadalombitorlás, védjegybitorlás, használati mintaoltalom bitorláshoz legközelebb álló törvényi védelmet a versenyjognak az utánzást tiltó rendelkezései tartalmazzák. A szolgai utánzás tilalmának lényege ugyanis a versenytárs reputációjának csorbításával, illetve a goodwill mögött álló ráfordítások jogtalan elsajátításával szembeni védelem. A törvényi tilalom gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a versenyjogi védelem akkor is fennáll, hogyha a jellegzetes külsővel, csomagolással vagy megjelöléssel, illetőleg elnevezéssel rendelkező áru nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt. A versenyjog eszközeivel lehet tehát fellépni az iparvédelmi jogok megadását (pl. a megjelölés védjegykénti lajstromozását) megelőző időszakban, illetőleg az iparjogvédelmi oltalom körében biztosított jogkövetkezmények mellett (párhuzamosan).
Az utánzás tilalma nem függ magának az árunak tartalmi és minőségi ismérveitől, csupán annak van jelentősége, hogy az árujelző vagy az árukülső a fogyasztók körében már ismertségre tett-e szert és ennek alapján fűződik-e hozzá olyan fogyasztói megítélése, melynek kihasználásával a versenytárs érdekeit sérti. Az utánzási tényállás fontos eleme továbbá, hogy a törvény nem írja elő kötelező jelleggel, hogy a fogyasztók az árut összetévesztik, elégséges az a veszély, hogy a fogyasztók nem tudják kellőképpen az árut a versenytárs árujától megkülönböztetni.

A fogyasztói döntésekl tisztességtelen befolyásolásának tilalma alatt nevesített esetek

A versenytörvény célja a fogyasztói döntési szabadság védelme, az azt sértő versenytorzítások megakadályozása. Eszerint tehát megtévesztésnek számít nem csak a fogyasztó részére adott hamis információ, hanem a fogyasztó döntését hátrányosan befolyásoló jelentős tény vagy körülmény elhallgatása is.
A fentiek alapján a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha:
- az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
- elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;
- az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről – így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről – megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;
- különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

Horizontális és vertikális kartell

A kartellek általános fogalmát a jogszabály nem definiálja, de a nemzetközi versenyjoggal összhangban kartellok alatt a versenykorlátozó hatású megállapodásokat értjük.
Vertikális kartellről akkor van szó, ha a megállapodást a piaci rendszer különböző szintjén elhelyezkedő és a forgalmi folyamat különböző szakaszaiban résztvevő vállalkozások kötik. A vertikális kapcsolatoknak azonban szükségszerű velejárója lehet olyan bizonyos mértékű korlátozás, mely a piac nélkülözhetetlen eleme. Ez alól a tilalom alól tehát a megállapodások egyes csoportjait a jogszabály mentesíti (egyedi mentesítés, csoport-mentesítés).
A horizontális kartell alatt olyan megállapodást értünk, ahol a versenytársak piaci lépéseiket összehangolják. Ebben az esetben a piac szereplői a gazdasági folyamat azonos szintjén helyezkednek el és összehangolt magatartásukkal, döntéseikkel befolyásolhatják a piac természetes működését.

Melyek a legjelentősebb kartell-tilalmak?

Ez a tilalom vonatkozik különösen:
- a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;
- az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;
- a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
- a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;
- a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra; - a piacra lépés akadályozására;
- arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;
- a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Mit értünk a kartell-tilalomba ütköző szerződések semmisségén?

Polgári Törvénykönyvünk a jogszabályba ütköző szerződéseket a semmisség jogkövetkezményével sújtja. A kartell-tilalom megszegésével kötött megállapodásokhoz is szükségszerű olyan súlyos szankciót kötni, mely visszatartja a piac szereplőit a versenytörvényben előírt szabályok megsértésétől. Jogszabályunk tehát a versenytörvénybe foglalt egyéb jogkövetkezmények mellett és azokkal párhuzamosan a Polgári Törvénykönyvünkben foglalt semmisséget is kilátásba helyezi azok számára, akik a kartell-tilalomba ütköző megállapodásokat kötnek.
Ehhez kapcsolódik az a jogi lehetőség, hogy a Gazdasági Versenyhivataltól lehet kérni annak megállapítását, hogy a tervezett megállapodás nem minősül versenykorlátozónak és ezzel nem fog beleütközni a kartell-tilalom rendelkezéseibe.
Egyedi mentesítés esetén a Gazdasági Versenyhivatal olyan deklaratív jellegű határozatot hoz, mely a megkötés időpontjára visszaható hatállyal érvényesnek ismeri el a szerződést. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelmet elutasítja, úgy a kartell-tilalom megszegésével kötött szerződés semmis és érvénytelen.

Kikre nem vonatkozik a kartell-tilalom?

Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha
a) csekély jelentőségű (bagatell kartell)
b) egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a feleknek a piaci összforgalmon belül az együttes részesedése nagyon alacsony. Ezt a jogszabály 10 %-ban határozza meg.
Egymástól nem független vállalkozásoknak minősül az egy konszerhez tartozó vállalkozások közötti összehangolt piaci magatartás. Ez a jogszabályi rendelkezés elismeri a tulajdonos irányítási jogát és a gazdaságilag nem önálló vállalkozásokat verseny szempontból egy gazdasági egységnek ismeri el.

Mi tekintendő releváns piacnak?

Az érintett piacot a versenytörvény az áru és a földrajzi terület figyelembevételével vizsgálja. Az áru szempontjából érintett piac nem csak a megállapodás tárgyául szolgáló áru, hanem az ésszerűen helyettesíthető árukat is magában foglalja. A helyettesíthetőségen nem az egyszerű fizikai azonosságot kell érteni, hanem azt kell mérlegelni, hogy a fogyasztó az adott körülmények között a szokásos áru helyett másik árut be tud-e szerezni.
A földrajzilag releváns piac alatt az ország egész területét, de egyes különleges áruk, illetőleg szolgáltatások tekintetében a részpiacot kell a releváns piacnak tekinteni.

Mit értünk csoportmentesítés alatt?

A megállapodások meghatározott csoportja külön jogszabályi rendezés alapján mentesül az általános kartell-tilalom alól. Ennek célja, hogy a gyakorlatban pozitív hatások elérésére alkalmas megállapodások, az ésszerű gazdálkodás alapján létrejövő szerződések kivételes jogi elbánásban részesüljenek. Ennek lényege, hogy ne kelljen a megállapodások jogszerűségét és a gazdasági fejlődés elősegítését egyedi kérelmekkel igazolni, hanem legyenek a jogszabály-alkotók által is elismert olyan szerződési körök, melyek külön jogszabályban (Magyarországon kormányrendeletekben) előírt feltételek megtartása esetén mentesülhetnek a versenytörvény szankcióitól. (Vö: A csoportmentesítési rendeletek felsorolását a „jogszabálymutató”-val.)

Mit értünk gazdasági erőfölényen?

Gazdasági erőfölényben van a piacon,
- akinek az áruját ésszerűen helyettesíthető áruval nem vagy csak igen nagy nehézségek árán lehet beszerezni;
- olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni;
- aki a gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagy mértékben függetlenül folytathatja.

Mikor beszélünk gazdasági erőfölénnyel való visszaélésről?

Az a vállalkozó, aki gazdasági erőfölényben van az érintett piacon és ezzel az erőfölényével visszaél, mint pl.:
- az üzleti kapcsolataiban tisztességtelen vételi vagy eladási árakat diktál, indokolatlan előnyt köt ki vagy hátrányos feltételek elfogadását írja elő;
- termelést, forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozza;
- indokolatlanul elzárkózik a szerződéskötéstől vagy a szerződéses kapcsolat fenntartásától;
- a másik fél gazdasági döntéseit előnyszerzések céljából befolyásolja;
- árut a forgalomból versenyhátrány okozására alkalmas módon kivon vagy visszatart abból a célból, hogy áremelést megelőzzön vagy előidézzen;
- áru szolgáltatását más áru szolgáltatásához köti; ha az nem tartozik a szerződés tárgyához;
- azonos értékű vagy jellegű ügyleteknél a szerződéses partnerei között megkülönböztetést alkalmaz;
- ún. „felfaló”, azaz túlzottan alacsony árat alkalmaz annak érdekében, hogy az érintett piacról versenytársát kiszorítsa vagy a piacra lépését megakadályozza.

Mikor jön létre a vállalkozások koncentrációja?

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése abból a célból történik, hogy a verseny a tőkekoncentráció ellenére megmaradjon.
A koncentráció csoportjai:
1. A klasszikus fúzió, melynek során a piaci szereplők száma csökken:
- a vállalkozások egybeolvadása;
- a vállalkozás valamely része válik a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé;
2. A vállalkozás feletti irányítás megszerzése
Ebben az esetben a piaci szereplők száma változatlan, de más piaci szereplő irányítása alá kerülő vállalkozás elveszti üzletpolitikai önállóságát.
- A közös vállalat létrejötte, melynek eredményeként az érintett piacon új szereplő lép fel, de ez lényegében megfelel a korábbi kettő vagy több vállalkozás által alapított új vállalkozásnak.
Fontos megjegyezni, hogy a Versenyhivatal ellenőrzése alá csak a korábban egymástól független vállalkozások kerülhetnek, mely azt jelenti, hogy olyan vállalatcsoporthoz tartozó vállalatok, amelyek között szoros gazdasági kapcsolat van, pl. anyavállalat-leányvállalat, összeolvadása vagy beolvadása, nem tekinthető versenyjogi szempontból koncentrációnak.
Ugyanígy nem tartoznak a tőkekoncentráció ellenőrzése alá az átmeneti jellegű tulajdonlást biztosító szerződések, mint pl. a továbbértékesítési céllal történő vagyonszerzés vagy befektetési társaságok vásárlásai.

A szerződések érvényessége tőkekoncentráció esetén

Abban az esetben, ha a tőkekoncentrációban részt vevő vállalkozások a versenytörvényben megjelölt engedélykérési küszöbszámokat elérik, a szerződés csak akkor érvényes, ha ehhez a Gazdasági Versenyhivatal az írásbeli engedélyét megadta.
A versenytörvény meghatározza azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén az engedélyt meg kell adni, illetve amely esetben az összefonódás megtiltható.

Hatáskör és illetékesség versenyjogi ügyekben

A versenyjogi ügyek közül a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző magatartások esetében (Versenytörvény 2-7. §) a megyei (Fővárosi Bíróság) bíróságoknak van hatásköre.
A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan verseny-felügyeleti eljárásban, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Ki az ügyfél a versenyhivatali eljárásban?

A törvény meghatározza az ügyfél fogalmát. Alkotmányos elv, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy részt vegyen olyan eljárásokban, amelyek jogaira és kötelezettségeire kihatással lehetnek.
- A hivatalból indult eljárásban ügyfél az, akivel szemben az eljárást megindították.
- Kérelemre indult eljárásokban az ügyfél a kérelmező, továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. (Ez utóbbi ügyfélstátusz olyanokra vonatkozik, akik részesei a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak. Ügyfél tehát az is, aki maga nem nyújt be kérelmet, de a Versenyhivatal engedélye kihat az ő vállalkozására is.
Fontos megjegyezni azt, hogy az a piaci szereplő, aki valamely jogellenes magatartást sérelmez és a Gazdasági Versenyhivatalhoz bejelentéssel él, nem válik ügyféllé. A verseny-felügyeleti eljárás ugyanis a piaci verseny tisztaságában és szabadságában megtestesülő közérdeke védelmére hivatott, így a bejelentői státusz nem jogosítja fel a sérelmet szenvedettet arra, hogy ügyfél minőségében léphessen fel a piac másik szereplőjével szemben.

Az ügyfél jogai az eljárás során

Az ügyfelet és/vagy képviselőjét az eljárás során bármikor megilleti az iratbetekintés joga, a másolat és feljegyzés készítésének lehetősége. A korlátlan betekintési jognak azonban korlátját képezi az egyéb résztvevők üzleti titkainak védelméhez fűződő jog. Az eljárás egyéb résztvevői (tanú, szakértő, versenytárs) az üzleti titok védelmére való hivatkozással kérheti, hogy a megadott adatokat vagy vallomását tekintsék üzleti titoknak. A vizsgáló, illetőleg az eljáró versenytanács a kérelemnek helyt adhat és azt az egész eljárás során külön kezeli.
Az ügyféltől eltérően az eljárás egyéb résztvevőit az iratbetekintés joga nem illeti meg. Ezen érdekeltek csak a vizsgáló, illetőleg a versenytanács engedélyével tekinthetik meg az ügy iratait akkor, ha igazolják, hogy az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik.

Milyen esetekben indít a Gazdasági Versenyhivatal verseny-felügyeleti eljárást?

Versenyfelügyeleti eljárásnak kérelemből vagy hivatalból van helye. Az eljárást a Gazdasági Versenyhivatala keretében műlküdő quasi bírósági szerv, a Versenytanács folytatja le.

1. Kérelem alapján indul az eljárás, ha a kérelmező annek megállapítását kéri, hogy
- szerződése nem minősül versenykorlátozó megállapodásnak;
- a megállapodás csekély jelentősége folytán vagy mivel az egymástól független vállalkozások között jön létre, nem esik tilalom alá, illetőleg csoportmentesítés alá tartozik;
- kéri a Versenyhivataltól az egyedi mentesítés megadását;
- kéri a vállalkozások összefonódásának engedélyezését;
- áremelés előzetes bejelentésével annak jóváhagyását.
Hivatalból indul az eljárás ugyanezen esetekben, ha a jogszabályok alapján az eljárás kérelmezésének lett volna helye, de azt a fél vagy a felek elmulasztották.

2. Hivatalból indul az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálójának észlelése vagy bejelentés alapján is. Bárki, aki a törvény szabályaiba ütköző magatartást észlel és amennyiben jogát vagy jogos érdekét sérti, a Versenyhivatalhoz bejelentéssel élhet. Önmagában a bejelentés azonban nem jelenti a vizsgálat megindítását. A tényállás tisztázása érdekében ugyanis a vizsgáló egy meghallgatást tart, és ezt követően dönt, hogy a vizsgálatot megindítja-e vagy sem.

A Versenytanács határozatai

A verseny-felügyeleti eljárás érdemi határozattal fejeződik be (ha az eljárás már korábban megszüntetésre került, úgy természetesen külön érdemi határozat nem születik).
Az érdemi határozat többféle lehet:
1. Kérelemre indult eljárásokban
- kérelemnek helyt adó
- kérelmet elutasító határozat.
2. A hivatalból lefolytatott eljárások eredményeként a Versenytanács érdemi határozatban megállapíthatja:
- a törvénysértést és elrendelheti a törvénysértő állapot megszüntetését;
- megtilthatja a további törvénysértést;
- elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat megtételét;
- a Gazdasági Versenyhivatal korábbi határozatát visszavonhatja.
A fentiekből kitűnően az eljárás megszüntetésére törvénysértés hiányában érdemi határozat nélkül kerül sor.
Az érdemi határozattal egyidejűleg a Versenytanács bírságot szabhat ki. A bírságot az eset összes körülményeire tekintettel kell kiszabni, mértékét a jogsértés súlya, időtartama, az ügyfelek piaci helyzete, piaci magatartásuk és a versenyszabadság veszélyeztetésének a foka határozza meg.

A Versenyhivatal határozatai elleni jogorvoslatok

1. A versenyeljárásban hozott bármely eljárási szabálytalansága ellen kifogással lehet élni:
a) A kifogással szemben az dönt, akivel szemben a kifogás felmerült.
b) A vizsgáló határozata ellen az eljáró Versenytanácshoz lehet fordulni jogorvoslatért.
c) A Versenytanács határozata ellen jogorvoslatért a Fővárosi Bírósághoz kell fordulni. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.
2. Az ügy érdemében hozott határozat ellen jogorvoslatért a bírósághoz kell fordulni. A bírósági felülvizsgálat formája a kereseti kérelem, melyre a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok az irányadók.

A bíróságok előtt érvényesítendő versenytársi sérelem esetében milyen jogkövetkezményeket lehet kérni?

A Fővárosi Bírósághoz benyújtandó keresetében a versenytárs az alábbiakat érvényesítheti:
- követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,
- követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
- követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
- követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,
- kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve
- az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat lé.terhozásától való indokolatlan elzárkózás esetén követelheti a szerződés létrehozását.

Mi a közérdekű kereset?

A fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó törvénybe ütköző magatartás miatt a gazdasági kamarák, a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezetek, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal pert indíthat a fogyasztók polgárjogi igényeinek érvényesítése iránt abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.

Jogszabálymutató

1996. évi LVII. Törvény: A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról;
1997. évi LVIII. Törvény: A gazdasági reklám-tevékenységről
1997. évi CLV. Törvény A fogyasztóvédelemről
Csoportmentesítési kormányrendeletek:
- 50/1997: A biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről
- 53/1997: A kizárólagos forgalmazási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről
- 54/1997: A kizárólagos beszerzési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről
- 246/1997: A franchise megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről
- 247/1997: A gépjármű-forgalmazási és szerviz-megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről
- 84/1999: A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről
- 85/1999: A szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről
- 86/1999: A technológia-átadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről

A témára vonatkozó hasznos könyvek és publikációk

Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin – Dr. Miskolczi Bodnár Péter: Kézikönyv a versenyjogról
Dr. Boytha Györgyné: Versenyjogi ismeretek
Vörös Imre: Az európai versenyjogok kézikönyve
Versenyfelügyeleti Értesítő (jogesetek és publikációk)