Kereskedők, szolgáltatók figyelem!
E kiadvány célja, hogy a hazánkban legelterjedtebb iparjogvédelmi
jogintézményről: a védjegyről adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet
ezen a területen fontos kérdésekre, így pl. a védjegy fogalmára, az oltalmazható
megjelölésekre, az oltalomból kizárt megjelölésekre, az árujegyzék helyes
megválasztására, a védjegyoltalom megszerzésére, fenntartására, az eljárás
költségeire, a védjegy jogszerű használatára, a jogosulatlan használatra:
a bitorlásra, annak következményeire stb.
Milyen haszna lehet a vállalkozónak a védjegyek használatával,
illetve érheti-e kár, ha nem ismeri a védjegyekre vonatkozó legfontosabb
előírásokat?
Ezeknek az információknak a hiányában a vállalkozót a piacon
számos hátrány érheti (pl. ha másnak a lajstromozott megjelölését használja
az általa gyártott terméken, vagy cégnévként, akkor bitorlást követ el,
aminek súlyos anyagi következményei is lehetnek). Előnye viszont, ha egy
általa kiválasztott megjelölést lajstromoztat, akkor a védjegyek csak ő,
vagy az ő engedélye alapján jogosult használhatja, vagyis kizárólagos jogokat
szerez, hiszen másokat „kizárt” a piaci versenyből, s ez magában hordozza
a gazdasági siker lehetőségét.
A védjegy vagyoni értékű jog. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például
vállalkozásba apportként bevihető, átruházható (eladható), vagy jelzáloggal
megterhelhető. Minél régebbi egy védjegy – és használják is – annál értékesebb.
Mindezeket összegezve: fontos ér érdemes védjegyjogot
szerezni és hogy hogyan is lehet, erről nyújt rövid tájékoztatást ez a
kiadvány.
Mi a védjegy?
A védjegy olyan hivatalos nyilvántartásba vett (lajstromozott)
megjelölés, árujelző, amellyel a vállalkozás megkülönbözteti saját áruját
vagy szolgáltatását másokétól.
Segítséget nyújt ezáltal a fogyasztónak az áru (szolgáltatás) felismerésében,
kiválasztásában.
Mi a védjegyoltalom?
A megjelölésre vonatkozó és a fogyasztókat tájékoztató
jogi oltalom (védelem).
Miben áll a védjegyoltalom?
A védjegyoltalom a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít
a védjegy használatára. Feltüntetheti azt az árun, a csomagoláson, levelezésén,
hirdetésében, domainként regisztráltathatja, engedélyt adhat másnak a védjegy
használatára (licencia).
A védjegyet másra átruházhatja.
A védjegyet jelzáloggal terhelteti.
A védjegy más által történő jogtalan használata bitorlás, amely alapján
bírósági eljárás kezdeményezhető a jog védelme érdekében.
Milyen megjelölés fajták lehetnek védjegyek?
Védjegyoltalomban részesülhet bármely grafikailag ábrázolható
megjelölés (betű, szám, szó, szóösszetétel, személynév, jelmondat, ábra,
kép, sík- vagy térbeli alakzat, csomagolásfajta, szín, színösszetétel, fényjel,
hologram, hang és mindezek összetételei), ha alkalmas a megkülönböztető
szerep betöltésére.
Milyen megjelölések kizártak az oltalmazásból?
Nem nyerhet védjegyoltalmat az olyan megjelölés, amely
• nem alkalmas a megkülönböztetésre (pl. csak az áru fajtáját, minőségét,
mennyiségét, rendeltetését, értékét, földrajzi származását, előállítási
idejét, jellemzőit tartalmazó jelekből, adatokból áll), vagy ha az üzleti
kapcsolatokban általánosan alkalmazott, továbbá ha jellege, formája csak
az áru értékének lényegét hordozza,
• közrendet, közerkölcsöt, jogszabályt, vallási stb. meggyőződést sért,
• csak valamely állami felségjelből vagy nemzetközi szervezet jelzéséből
áll, másnak korábbi védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőség
elérő mértékben hasonló (azonos vagy hasonló áruk vagy szolgáltatások esetében),
• másnak korábbi jóhírű vagy közismert védjegyét, vagy
• személyhez fűződő (név, képmás), szerzői-, vagy iparjogvédelmi jogát
sértené, vagy
• amelyet rosszhiszeműen jelentettek be lajstromozásra, illetve
• lajstromozott földrajzi árujelzőből áll.
Ezeken túlmenően:
• A más részéről belföldön lajstromozás nélkül korábban használt megjelöléssel
azonos vagy összetéveszthető megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban,
azonos vagy hasonló árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.
• Kizárt az oltalmazhatóságból a korábban oltalom alatt állott védjegy,
a lejárattól számított két éven belül.
A mások védjegyjogával ütköző védjegyoltalom iránti igény elbírálásánál
szerepe lehet további két körülménynek, és pedig annak, hogy
• a korábbi védjegyet ténylegesen használták-e, illetve hogy
• az oltalom engedélyezéséhez a korábbi jogosult hozzájárul-e.
Ki szerezhet védjegyoltalmat?
Védjegyoltalomra bármely természetes, vagy jogi személy
igényt tarthat.
Az oltalmat többen is kérhetik, azonos, vagy eltérő részarányokban (közös
védjegy).
Mit kell tenni a védjegyoltalom megszerzése érdekében?
A védjegyoltalom lajstromozással keletkezik, amelyet a
Magyar Szabadalmi Hivatalnál lehet kérni (bejelentés). A Hivatal megvizsgálja
a kérelmet és határoz az oltalom engedélyezéséről, lajstromozásáról, esetleg
a kérelem elutasításáról.
Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek?
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a bejelentési kérelmet,
a bejelentő nevét (cégnevét), tevékenységi körét, címét (székhelyét),
a megjelölést és adott esetben, ha ábrán, akkor annak 5 példányát,
az áruk és/vagy szolgáltatások megnevezését, amelyre a lajstromozást
kérik,
a képviselet esetében a képviselő nevét és címét,
a bejelentő vagy a képviselő aláírását.
A további eshetőleges követelményeket részéletesen a 19/1997. IM. Sz.
rendelet tartalmazza.
Mi az árujegyzék?
Azoknak a termékek és/vagy szolgáltatásoknak a részletes felsorolása,
amelyre a védjegyoltalmat kérhetjük.
Hogyan készítsük el az árujegyzéket?
Az árujegyzék összeállítása egy erre vonatkozó nemzetközi
egyezmény (Nizzai Megállapodás) segítségével történi. Ez gyakorlatilag
a termékcsoportok vagy szolgáltatások bizonyos osztályba sorolását jelenti,
amelyhez célszerű szakember segítségét igénybe venni. Ugyanis az árujegyzék
megválasztásakor gondosan kell eljárni, mivel a lajstromozás után azt
bővíteni nem lehet.
Mivel az oltalom arra vonatkozik, amit az árujegyzékben megjelöltünk,
érdemes előre átgondolni az esetleges későbbi profilbővítést is.
Mennyiben kerül a lajstromozás?
A lajstromozási (bejelentési) költségek fajtáit, összegét
jogszabály írja elő. Ez idő szerint (1998) a Magyarországra kiterjedő
védjegybejelentés un. szolgáltatási alapdíja 40.000 Ft, ebbe egy áruosztály
tartozik, a bejelentéssel érintett áruosztályok függvényében osztályonként
további 10.000 Ft.
Mit kell tenni az oltalom fenntartása érdekében?
A védjegy oltalmának fenntartása érdekében gondoskodni
kell
az oltalom rendszeres (10 évenkénti) megújításáról
a védjegy folyamatos (és bizonyítható) használatáról, továbbá
figyelemmel kell kísérni, hogy a védjegyet nem használja-e
más jogtalanul.
A védjegyhasználat hiánya öt évet meghaladó időtartam után a jog megszüntetéséhez
vezethet. Amennyiben 5 éven keresztül eltűri valaki, hogy védjegyét más
jogtalanul használja, később már nem is léphet fel ellene.
Mikor lehet a védjegy oltalmát megújítani?
A védjegy megújítására irányuló kérelmet az oltalom lejárta előtt 12
hónapppal, ill. a lejáratot követő 6 hónapon belül lehet benyújtani, a
Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.
A kérelem alakiságai megegyeznek a bejelentésével.
Mennyiben kerül a megújítás?
A megújítás díja azonos a bejelentési díjjal.
Mi a védjegylicencia (védjegy használati) szerződés?
A védjegyjogosult a védjegy használatára másnak engedélyt adhat, a használó
pedig ennek fejében díjat fizet. A feltételeket védjegylicencia szerződésben
kell rögzíteni.
Melyek a védjegyhasználati szerződés minimális kellékei?
A védjegylicencia szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják
meg. Minimális kellékekként a következőket ajánljuk:
a szerződő felek adatai,
annak rögzítése, hogy kizárólagos-e az engedély, vagy sem,
az engedély határidőhöz kötött-e vagy korlátlan, továbbá,
hogy
az árujegyzék egészére vonatkozik-e vagy csak bizonyos árukra,
ill. a szolgáltatásokra.
Milyen esetekben szűnik meg a védjegyoltalom?
A védjegyoltalom megszűnik, ha
az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt,
a védjegyjogosult az oltalomról lemondott,
a védjegyet törölték,
a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatot elmulasztotta,
a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét, vagy megtévesztővé
vált.
Mi az együttes védjegy?
Az együttes védjegy társadalmi szervezet, köztestület
vagy egyesület tagjai áruinak megkülönböztetésére szolgál, azok minősége,
származása, jellemzői stb. kifejezése céljából. Az oltalom a szervezetet
stb., a használathoz való jog a tagjait illeti, a szervezet ellenőrzése
mellett.
A használat feltételeit szabályzatban kell rögzíteni.
Mi a tanúsító védjegy?
A tanúsító védjegy meghatározott minőségű, vagy jellemzőjű
árukat különböztet meg, és tanúsítja azok meglétét. A jogosult maga a
védjegyet nem használja, csak engedélyezi a használatát, az erre vonatkozó
szabályzat alapján.
Milyen szervek járnak el a különböző védjegy ügyekben
(védjegyhatóságok)?
A védjegyek lajstromozása, az oltalom megújítása, megszűnésének megállapítása,
a védjegybejelentések és védjegyek nyilvántartása, a hatósági tájékoztatás
a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak.
A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyekben hozott érdemi határozatainak
megváltoztatása, továbbá a védjegyperek – védjegybitorlások – a Fővárosi
Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartoznak. A Fővárosi
Bíróság döntéseivel (végzés, ítélet) szemben fellebbezéssel a Legfelsőbb
Bíróságnál lehet élni.
Melyek a védjegybitorlás jogi szankciói?
A védjegyjogosult a bitorlóval szemben a következő polgári jogi igényeket
támaszthatja:
követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását,
a védjegybitorlás megállapítás és a bitorló eltiltását a további
jogsértéstől,
hogy a bitorló szolgáltasson adatokat a bitorlással összefüggésben,
hogy a bitorló nyilatkozattal, vagy más módon adjon elégtételt,
a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését,
az eszközök és anyagok, valamint az érintett termékek, ill.
csomagolóanyagok lefoglalását, megsemmisítését, továbbá
a polgári jog szabályai szerint kártérítést is.
Ki indíthat védjegybitorlási pert?
Elsősorban a védjegyjogosult indíthat védjegybitorlási pert.
A bejelentő is felléphet a bitorlóval szemben, az eljárást azonban fel
kell függeszteni, amíg a védjegylajstromozásról jogerősen nem döntenek
a Magyar Szabadalmi Hivatalban.
A védjegylajstromba bejegyzett használó is indíthat pert.
Hogyan tájékozódhatunk a védjegyek helyzetéről?
A védjegybejelentésekről és a védjegyekről a Magyar Szabadalmi
Hivatalban tájékozódhatunk. Ez az igény több okból is felmerülhet. Így
bejelentés benyújtása előtt célszerű kutatást végezni az előfordulható
problémák (ütköztetés stb.) elkerülésére. Mások jogai megsértésének elkerüléséhez
adott esetben ugyancsak hasznos lehet a tájékozódás. A védjegyek helyzetét
tükröző lajstromokat – nyilvántartó könyveket – (nemzeti, nemzetközi)
a Magyar Szabadalmi Hivatalnál számítógépes nyilvántartások egészítik
ki, amelyeket ugyancsak igénybe vehetnek az érdekeltek.
Milyen adatok szerepelnek a védjegylajstromban?
A védjegylajstrom tartalmazza
a bejelentés napját (az oltalom kezdetét),
a védjegyjogosult nevét, címét,
a védjegyet (megjelölést),
az árujegyzéket,
az esetleges képviselő adatait,
a védjegyjogosultsággal kapcsolatos egyéb adatokat, változásokat
(pl. átruházás, vagy használati engedély).
Hogyan biztosítható a védjegyoltalom külföldön?
Védjegyoltalom általában minden más országban is szerezhető, az adott
országban hatályos védjegyelőírások szerint.
Külföldiek általában belföldi képviselő útján járhatnak el az egyes országokban
védjegyjogaik biztosítása, fenntartása, megvédése stb. érdekében.
Egyes régiókban egyetlen bejelentéssel több országban biztosítható oltalom
így elsősorban
az Európai Unió, továbbá
a Madridi Unió tagállamaiban (az utóbbi az un. „nemzetközi
védjegyoltalom”).
Az ezekkel kapcsolatos előírásokat a vonatkozó nemzetközi megállapodások
tartalmazzák.
Részletesebb információt a magyar képviselőknél, vagy a Magyar Szabadalmi
Hivatal Nemzetközi Védjegyosztályán kaphatnak az érdeklődők.
E lehetőségek igénybevétele célszerű, mert egységes (elsősorban eljárási)
szabályok alapján egyszerűbb az eljárás. Gondos piackutatás illetve pénzügyi
mérlegelés után érdemes igénybe venni a lehetőséget, mivel
elégé költséges eljárás.
Mennyi a külföldi és a nemzetközi eljárások költsége?
Az eljárások költségei az egyes országokban eltérők, hatósági és képviseleti
díjból állnak.
Mi a földrajzi árujelzők szerepe és melyek a fajtái?
A földrajzi árujelzők szerepe a termékek földrajzi származásának
kifejezésre juttatása.
Két változata ismeretes, a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.
Funkciójuk lényegében megegyező: olyan országban, vagy meghatározott földrajzi
területen termelt, feldolgozott, illetve előállított termék megjelölése,
amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője a földrajzi
származásnak tulajdonítható (földrajzi jelzés), illetve kizárólag, vagy
lényegében az adott földrajzi körneyzet, természeti és emberi tényezők
következményei (eredetmegjelölés).
Ki szerezhet jogot földrajzi árujelzőre?
Földrajzi árujelzőre bármely természetes és jogi személy,
továbbá gazdasági társaság jogot szerezhet, ha az adott árujegyzékben
feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, feldolgoz, vagy
állít elő, amelynek a megjelölésére az adott földrajzi árujelzőt használják.
Hogyan keletkezik és mennyi ideig tarta az oltalom?
Az oltalom a bejelentés időpontjára visszaható hatállyal a lajstromozással
keletkezik, időtartama korlátlan.
Milyen jogot biztosít a földrajzi árujelző?
Az oltalom a jogosultaknak biztosítja a jogot az árujelző használatára.
A jogosultak felléphetnek, ha az árujelzők, vagy azzal összetéveszthető
megnevezést nem adott területről származó termékre használják.
Tilos a földrajzi árujelzőt utánzó megnevezés használata, továbbá a valóságos
eredet megadásával, vagy fordításban illetve kiegészítéssel való alkalmazása
is.
A jogtalan – tehát nem a jogosultak részéről való – használat bitorlás,
hamis vagy megtévesztő megnevezés feltüntetése esetében is.
Mely szervek és milyen eljárások keretében járhatnak
el a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban?
A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban az eljáró hatóságok, hatáskörük,
eljárási szabályaik tekintetében az előírások lényegében egyezők a védjegyekre
vonatkozókkal.
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmi forgalomban feltüntetett
földrajzi árujelzőinek használati követelményeit és ellenőrzését külön
jogszabály rendezi.
A földrajzi árujelzők külföldi oltalmi lehetőségei
A védjegyekkel ellentétben a földrajzi árujelzők külföldi oltalmi rendszere
általában még kialakulatlan, illetve igen eltérő az egyes országokban.
A nemzeti nyilvántartásba vétel még nem mondható kiterjedtnek, az un.
nemzetközi lajstromozási rendszer sem bizonyult hatékonynak (a Lisszaboni
Megállapodás alapján).
Számos – főleg európai – ország kétoldalú államközi szerződéssel rendezi
az oltalom kérdését, így – korlátozott körben – Magyarország is kötött
ilyen megállapodásokat.
A külföldi oltalmi rendszer általános hathatós kialakítása tehát csak
a jövőben várható.
A fenti kérdésekre vonatkozó alap jogszabály az 1997. évi XI. törvény
„A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról”.
A földrajzi árujelzők közösségi oltalmára a mezőgazdasági
termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek
oltalmáról szóló 2081/92/EGK rendelet az irányadó. E közösségi rendelet
alapján ilyen tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el.
A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani.
Néhány szó a domainekről Mi
a domain?
A domain önálló Internet tartomány, az Internet címek egy halmazához neveket
rendelő adatbázis.
Mi a domain név?
Az internetes kommunikációhoz nélkülözhetetlen teljesen egyedi internetes
címek. Az egyes címeknek műszakilag azonosíthatóknak kell lenniük, és csak egy
lehet belőlük. Hogy e műszaki azonosítókat könnyebben megjegyezhessük, alfanumerikus
jelekből, többnyire a latin abc kisbetűit tartalmazó karakterekből állítjuk
össze. Ezt nevezzük domain névnek.
Miért lehet szükség saját domain névre és hol igényelhető?
A jól megjegyezhető, saját cégre jellemző domainnek abban van igen
fontos szerepe, hogy a piaci szereplők a versenytársaknál könnyebben találjanak
meg minket.
A domainek egyedisége csak úgy biztosítható, ha azokat felső szintű
domainenként
nyilvántartják. A magyar .hu felső szintű domainek Nyilvántartója az
ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa).
A domain használatba adását delegálásnak
nevezzük. A delegálással kapcsolatos ügyeket az igénylővel szerződéses kapcsolatban
álló regisztrátor végzi.
A domain delegálását a domain-igénylő az általa kiválasztott regisztrátornál
kezdeményezheti.
Regisztrátorok felől a www.domain.hu weboldal Regisztrátorok
listája linken lehet tájékozódni.
Mely szerv felelős domainek szabályozásáért és nyilvántartásáért és mire
vonatkozik a jogi védelem?
A domain delegálás egységes rendjének biztosítása érdekében az ISZT
önszabályozó módon Domainregisztrációs Szabályzatot bocsátott ki.
A domain,
mint azonosító nem tekinthető közvetlen szellemi alkotásnak,
de tagadhatatlan, hogy egy olyan új szellemi termék, amelyet a jognak
védenie kell. Bizonyos esetekben védi a szerzői jog, a védjegyjog, de alapvetően,
mint személyhez fűződő jogot, a Ptk. hivatott védeni.
A jog elsősorban
a felhasználó személy, és annak azonosításra alkalmas neve közötti kapcsolatot
védi.
Ki igényelhet domaint?
Közvetlenül a .hu közdomain alá történő delegálás domain-igénylője lehet:
a) az Európai Unió állampolgára vagy
b) magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező természetes személy
vagy
c) az Európai Unió területén
i) jogszabály útján létrehozott,
ii) hatóság vagy bíróság által nyilvántartásba vett vagy bejegyzett,
vagy
iii) erre irányuló kérelmét az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál előterjesztő,
és működését jogszabály alapján a nyilvántartásba vétele vagy bejegyzése
előtt jogszerűen megkezdő szervezet,
d) továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott, vagy a Magyar
Köztársaság területére is kiterjedő oltalommal rendelkező védjegy jogosultja
Hogyan válasszunk domain nevet?
Domainkutatást a www.domain.hu vagy www.nevado.hu weboldalon, illetve
a www.vedjegy.lap.hu portál „magyar domainkutatás" linkjénél végezhetünk.
A domain név megfelelő megválasztásáért, használatáért az igénylő, illetve
a használó a felelős.
Az igényléskor megfelelő gondossággal kell eljárni és
érdemes a kereső linken leellenőrizni, hogy a választott domain nevet más
nem regisztrálta-e
már. Ha kiderül, hogy az igénylésünk más jogát sérti a domain névről
le kell mondani.
A kutatást célszerű a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegylajstromában
is elvégezni, hiszen a 3. személyre vonatkozó védjegyjog domainkénti bejegyeztetése
védjegybitorlásnak minősül.
Melyek a domain név formai követelményei?
A domain név legalább 2 és legfeljebb 40 karakterből állhat. (Ajánlott
a legalább 5, de legfeljebb 10 karaktert tartalmazó domain név választása.)
A domain névben használható karakterek:
a) a latin abc ékezet nélküli kisbetűi (a-z), továbbá
b) a magyar ékezetes kisbetűk (á,é,í,ó,ö,ő,ú,ü,ű), továbbá
c) a numerikus karakterek (0-9), továbbá
d) a kötőjel (-)
A domain név elején és végén csak betű vagy numerikus karakter állhat.
A domain név nem tartalmazhat két egymást közvetlenül követő kötőjelet.
Melyek a domain névvel kapcsolatos egyéb kritériumok?
Nem választható és használható olyan domain név, amely jelentéstartalmára
nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan
a) jogellenes, vagy
b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy
c) megtévesztő, továbbá, amely
d) az adott közdomain alatt már regisztrálva van, vagy
e) a web szerveren közzétett védett nevek vagy zárolt nevek körébe tartozik.
Mit jelent a prioritásos igény?
Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyek a delegálást közvetlenül
a .hu közdomain alá kérik, és amelyeknél a választott domain név:
a) a domain-igénylő egy hivatalos hatósági szervezet(közigazgatási vagy
bírósági), illetve jogszabállyal létrehozott szervezet és a domain név a
szervezet teljes vagy rövidített neveként rögzített megnevezés, vagy
b) a domain-igénylő, a domain névvel azonos lajstromozott
védjegy (szöveges védjegy esetén a védjegyeztetett teljes szöveg, ábrás
védjegy esetén az
ábrán szereplő teljes szöveg) jogosultja.
A prioritásos igény prioritásos eljárással kerül feldolgozásra, azaz
előzetes nyilvános meghirdetés nélkül regisztrálják.
Hogyan történik a domain fenntartása?
A domain használatba
adása egy évre szól és szolgáltatási díjfizetés ellenében a regisztrátor
automatikusan gondoskodik annak évenkénti megújításáról.
A domain a delegálás
felmondásával, törlésével, vagy visszavonással szűnik meg.
Mennyibe kerül a domain regisztrációja?
A .hu domainek regisztrációja általában 6.000,-Ft körül van, de az
összeg regisztrátoronként eltérő.
A .eu domainek bejegyzése 1 évre 9.000,-Ft,
a meghosszabbítása további
egy évre szintén 9.000,-Ft, de ezekben az összegekben is lehet eltérés
regisztrátoronként.
Az árak 2006. február 1-től érvényesek és nem tartalmazzák
a 20% Áfát.
Mit kell tudni a .eu domainekről?
2005. II. félévében indult az .eu alá felső szintű domain (Top Level
Domain) igénylése az Európai Unió természetes és jogi személyeinek, szervezeteinek,
társaságainak.
Az .eu domainek esetében prioritást élvezett minden olyan igény,
amely
legalább egy tagállamban érvényben lévő védjegyen alapult. A védjegy
és a domain megfelelősége a magyar szabályozáshoz hasonlónak tekinthető.
Azonos domainre vonatkozó igények közül a korábban beérkezett teljesítendő.
2006.
április 7-től már bármely természetes vagy jogi személy igényelhet
.eu domaint.
Végül, de nem utolsó sorban a fenti jogintézményekkel kapcsolatos jogérvényesítés
kérdésében tanácsunk, hogy a jogsértés esetén minél előbb forduljanak
szakemberhez.
A MIE készségesen nyújt ez ügyben is felvilágosítást, illetve ad tanácsot.
Összeállította: Dr. Sasvári Gabriella
|