Hasznos tudnivalók
vállalkozóknak

A fejlett ipari országokban végzett statisztikai felmérések szerint szabadalmi oltalom hiányában a kisvállalkozások több mint 50%-a, a nagyvállalatoknak pedig mintegy 35%-a egyáltalán nem vagy csak elenyészô mértékben ruházna be kutatásba és fejlesztésbe.

A szabadalmi rendszer alapvetô gazdasági rendeltetése, hogy biztosítsa a kutatási és fejlesztési ráfordítások megtérülését, elômozdítsa a találmányok nyilvánosságra hozatalát és megvalósítását, valamint ösztönözze az alkotó tevékenységet. Ezt az utánzás idôleges tiltása révén, jogilag védett hasznosítási pozíció megteremtésével éri el.

Mi a szabadalmi oltalom?

A szabadalmi oltalom (szabadalom) olyan kizárólagos jogot biztosít a műszaki megoldás (találmány) feltalálójának (bejelentőjének, tulajdonosának), mely alapján találmánya csak az ő engedélyével hasznosítható; az engedély nélküli gyártó, alkalmazó perbe fogható, kártérítésre kötelezhető.Természetesen ez nem egészen ilyen egyszerű, de reméljük, hogy az alábbiakban sikerül minden olyan részletre rávilágítani, amelynek ismerete a feltalálók, vállalkozók számára szinte elengedhetetlen.

Milyen célt szolgál a szabadalmi oltalom?

A szabadalom jogintézménye kettős célt szolgál. Egyrészt megvédi az Ön szellemi alkotásához kapcsolódó érdekeit, másrészt az oltalom alatt álló megoldás nyilvánosságra hozatalával széles körben ismertté tesz egy mindenki számára hasznos megoldást, amelyet az oltalmi idő lejárta után vagy a szabadalmi oltalom megszűnése esetén bárki szabadon hasznosíthat.

Tételezzük fel, hogy Ön, kedves olvasó feltalált egy olyan kupakot, amelyet fogkrémes tubusra lehet felcsavarni és gombnyomásra adagolja a fogkrémet. Házilag le is gyártotta a prototípusát és családja már jó ideje megelégedéssel használja. Nem kell többé fel-le csavargatni a kupakot, így az nem is esik többé a lefolyóba, nem kell letenni a mosdó szélére a fogkefét amíg visszacsavarja a kupakot, stb, stb.
Nézzük most meg, hogy mi lehet a sorsa az Ön megoldásának különböző célok esetén:
a) Ön elhatározza, hogy ha már ennyire bevált a házi használatban a kupak, akkor gyártani fogja és még pénzt is kereshet vele. Igen ám, de amint forgalomba hozza, egy jól felszerelt fröccsöntő kisiparos is megszimatolja a jó üzlet lehetőségét, „lekoppintja” és nagy tömegben kezdi gyártani. ...és Ön nem tehet ellene semmit, haszonként továbbra is csak a házi használat marad.
b) Titokban tartja megoldását, csak a szűk családi kör használja, így nincs mit utánoznia a kisiparosnak, de Ön sem jut pénzhez és a világ sem ismeri meg az Ön kitűnő találmányát.
c) Elolvassa ezt a kis kiadványt, szabadalmi bejelentést tesz és utána kezdi meg a gyártást, forgalmazást. A kisiparos most is koppint, de Ön bírósági eljárást kezdeményezhet vagy megegyezhetnek és bizonyos százalék ellenében engedélyezi a kisiparosnak a gyártást. Ön tehát a saját gyártásból származó jövedelmén túl még további pénzforrásra tett szert és a világ is gazdagabb lett egy jó megoldással.

Mikor érdemes szabadalmi oltalmat szerezni?

Lehet, hogy Önnek csak az a célja, hogy valamilyen módon megvizsgáltassa szellemi alkotásának életképességét, műszaki zsenialitását, és csak az, hogy egy bekeretezhető szabadalmi okiratot szerezzen, de úgy gondolom, ez meglehetősen ritkán fordul elő, inkább a haszonszerzés a cél.
A szabadalmi oltalom megszerzése, több évig történő fenntartása pénzbe kerül. Bejelentés előtt tehát érdemes megvizsgálni, hogy megtérül-e majd ez a befektetés.
Először is ismerni kell a szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott követelményeket. (Erről még a későbbiekben részletesen szó lesz.)
Ha az Ön találmánya kielégíti a szabadalmazhatósági feltételeket, azt is érdemes eőre megvizsgálni, hogy lesz-e kereslet az Ön kupakja iránt, vagy hogy nem gyártanak-e valahol ugyanolyant, esetleg korszerűbbet.
Ha például az előállítási költségek olyan magasra rúgnak, hogy a vásárlónak inkább megéri egy automata fogmosógépet vásárolni akkor nyilvánvaló, hogy az Ön vállalkozása veszteséggel fog zárulni.
Ugyancsak kár érheti, ha a forgalmazás beindulta után kiderül, hogy valakinek már van szabadalma egy tökéletesen azonos kupakra, aki Öntől kártérítést, a kupak gyártásának és forgalmazásának abbahagyását követelheti.
Megéri tehát a szabadalmi bejelentés előtt egy kis piackutatást, számolgatást és szabadalomkutatást végezni.

Mire szerezhető szabadalmi oltalom?

A 2002. évi XXXIX. törvénnyel módosított 1995. évi XXXIII. törvény szövege szerint szabadalmi oltalom szerezhetô minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmányra a technika bármely területén.

a) Újnak minősíthető a találmány, ha a szabadalmi bejelentés időpontja előtt semmiféle írásos, rajzos anyagban nem lehetett ugyanazt felfedezni, nem alkalmazta még nyilvánosan senki és szóban sem ismertették még sehol a világon.
b) Előfordulhat, hogy bár ugyanaz nem, de hasonló megoldás már napvilágot látott. Ekkor meg kell vizsgálni a két megoldás közötti különbséget. Ha a szabadalmaztatni kívánt megoldás csak annyiban tér el a hozzá hasonlótól, hogy annak módosítását egy szakember minden további nélkül el tudja végezni, az nem minősíthető feltalálói tevékenységen alapulónak. Például a fröccsöntő kisiparos ismeri szakmájának minden csínját-bínját, a kupak forgástengelyét bepattanó bütyökkel tudja helyettesíteni, vagy anyagspóroló mélyedésekkel tudja könnyíteni a kupakot. Egy fémszerkezetnél nem minősíthető feltalálói tevékenységnek az, ha a mérnök a szegecselés helyett ragasztást, vagy oldható csavarkötést alkalmaz, stb, stb.
c) Az ipari alkalmazhatóság az előállíthatóságot, használhatóságot, azaz a találmány reprodukálhatóságát fejezi ki. Egy sakktábla az iparban előállítható, de nem mondható el ugyanez a sakk játékszabályáról, vagy egy sakkprogramról.
Különösen nem minősülnek szabadalmazhatónak a felfedezések, tudományos elméletek, matematikai módszerek, üzletviteli tervek, esztétikai alkotások, számítógépes programok, stb. Ezeket például a szerzői jog, az ipari mintaoltalom védi.

Mit kell tenni a szabadalmi oltalom megszerzése érdekében?

A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSzH) szabadalmi bejelentést kell benyújtani, ahol pontosan rögzítik az átvétel időpontját (év, hónap, nap, óra, perc) és arról elismervényt adnak. Postán küldött bejelentéseknél az MSzH-hoz érkezés időpontja a mérvadó.Természetesen a beadványnak ki kell elégítenie bizonyos előírásokat. Maga a kérelem egy levél (vagy kitöltött nyomtatvány), amelyben szerepeltetni kell a találmány címét, a bejelentő, feltaláló nevét, címét, utalást a szabadalom iránti igényre és még néhány adatot, mely pontosan meg van határozva az alaki szabályokban (20/2002. (XII. 12.) IM rendelet). Ennek a levélnek a mellékleteként kell becsatolni a találmány részletes leírását, szükség szerint a rajzot és a találmány kivonatát. A leírás végén úgynevezett igénypontokban kell összefoglalni a találmány lényeges jellemzőit.

Az előírások nem túl bonyolultak, de szükséges a szabályozás, mert az egész világon egységes gyakorlat alakult ki a szabadalmi bejelentés követelményeire vonatkozóan. Természetesen az alaki előírások szabályaihoz bárki hozzájuthat az MSzH ügyfélszolgálatán. Amennyiben a szabályzat alapján valaki mégis komplikáltnak gondolja az iratok elkészítését, vagy kényelmi szempontok miatt nem kíván vesződni ezzel a munkával, képviseletével szabadalmi ügyvivőt (iparjogvédelmi ügyekben jártas „műszaki ügyvédet”) bízhat meg.

Ki szerezhet szabadalmi oltalmat?

Szabadalmi oltalmat szerezhet bárki, aki a kérelemben bejelentőként meg van jelölve. Lehet az oltalom jogosultja Ön is, mint feltaláló, de bejelentőként megjelölheti a Vállalkozó BT-t is. Magától értetődik, hogy a feltaláló csak természetes személy lehet, de a bejelentő, a szabadalom későbbi tulajdonosa gazdálkodó szervezet is lehet.

Bizonyára nem ismeretlen Ön előtt a „szolgálati találmány” kifejezés. Ha például a kupakot Ön a Fogkrémgyár csomagolástervezőjeként találta ki és munkaviszonyból eredő kötelessége volt a találmány tárgykörébe eső megoldások kidolgozása, akkor ilyen talál
nyról van szó. Ha csak portásként dolgozik ugyanott, akkor a cég a kupakot alkalmazotti találmányként fogja bejelenteni, mert bár nem volt munkaviszonyból eredő kötelessége a találmány kidolgozása, de a kupak hasznosítása a Fogkrémgyár tényleges tevéken
égi körébe tartozik.

Hogyan szerezhető meg a szabadalmi oltalom?

A szabadalmi oltalom megszerzése céljából – a már fent említett – kérelmet kell benyújtani a kidolgozott mellékletekkel együtt. Ha a találmány leírása, igénypontjai, a rajzok és a találmány lényegét néhány sorban összefoglaló kivonat kidolgozása előírás szerinti és a találmány érdemben megfelel a szabadalmazhatósági kritériumoknak, akkor a bejelentőnek nincs más dolga, mint az alább részletezett díjak megfizetése.
Ha a bejelentésnek a benyújtást követően hiányosságai vannak (nem fizették meg a bejelentési és kutatási díjat vagy nem nyújtották be a magyar nyelvű mellékleteket), arra a Hivatal figyelmezteti a bejelentőt, azonban a benyújtás napja bejelentési napként csak akkor ismerhető el, ha a minimum-követelmények (utalás a szabadalom iránti igényre, a bejelentő azonosító adatai, a találmány leírása az abban hivatkozott rajzzal) teljesítettek. Ügyelni kell a leírás elkészítésénél arra, hogy az minden részletet tartalmazzon, mivel késôbb érdemben és bôvítô értelemben már sem a leírás, sem pedig a rajz nem módosítható.
Ha a találmánnyal szemben alaki vagy érdemi kifogások merülnek fel (például a találmány újdonsága vitatható), a Hivatal arról felhívásban tájékoztatja a bejelentőt a hiányok vagy
z engedélyezést gátló okok megjelölésével.

Mennyibe kerül az oltalom megszerzése és fenntartása?

Mint már említettük, a szabadalmi oltalom megszerzése és fenntartása pénzbe kerül. Az egyes díjak mértékét külön rendelet (42/2002. (XII.28.) GKM rendelet) szabályozza és – gondolom – belátható, hogy ezek a díjak az inflációt követően változnak.

Az itt közölt néhány példakénti összeg az idővel változhat.
Önnek mint feltalálónak és bejelentőnek a kupak bejelentésekor 5000 Ft bejelentési és kutatási díjat kellene fizetnie. Ez az összeg a regisztrációt és a világ szabadalmi adatbázisaiban végzett kutatási munkát és a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő adatközlést, közzétételt foglalja magában. A Vállalkozó BT-nek (csak a feltalálók kapnak kedvezményt) már 20 000 Ft-ot kell fizetni. A kutatás eredményéről (az Ön megoldásához közelálló szabadalmakról, cikkekről, könyvrészletekről) Ön értesítést kap és annak tudatában döntheti el, hogy a hivatal elvégezze-e az érdemi vizsgálatot, vagy sem. Ha Ön úgy látja, hogy a feltárt iratokban szereplő megoldások eltérnek az Ön megoldásától, akkor 7500 Ft (BT 30 000 Ft) megfizetésével kérheti a vizsgálat elvégzését. Az esetleges hibákról, ütközésekről a Hivatal értesíti Önt, Ön javíthat vagy kifejtheti, hogy miért nem ért egyet a Hivatal álláspontjával.
Ha a kupak valóban egyedülálló a világon és a leírás az igénypontokkal, továbbá a rajz is megfelel az előírásoknak, akkor az MSzH a szabadalmat engedélyezi és Ön megadó határozatot kap. Ez esetben megadási és kinyomtatási díjat kell fizetnie (2500 Ft / 10 000 Ft) és egy nemzeti színű szalagos szabadalmi okirathoz jut.
A szabadalom fenntartásáért évenként díjat kell fizetni, amely például az első évre 7500 Ft-ot tesz ki, ha a bejelentő azonos a feltalálóval és 30 000 Ft-ot, ha nem azonos. A fenntartási díj összege ötévenként emelkedik. Ennek az a célja, hogy egy megoldás gyártási, forgalmazási jogát csak akkor tartsa fenn valaki magának, ha az valóban megéri neki. Ha már kezd veszteséges lenni, akkor váljon közkinccsé a találmány és gyárthassa az, aki akarja.

Hol érvényes a szabadalmi oltalom?

A Magyarországon megadott szabadalmi oltalom Magyarország területére érvényes. Külföldön védelmet ugyan nem nyújt, de a magyarországi bejelentés napját egy éven belül mint elsőbbséget fel lehet használni külföldi, nemzetközi bejelentés megtételéhez. Ekkor a külföldön megadott szabadalom elsőbbsége azonos lesz a magyarországi bejelentés napjával. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy újdonság szempontjából csak a magyarországi bejelentés előtt nyilvánosságra került megoldásokat vizsgálják, viszont a külföldi oltalom kezdete a tényleges külföldi bejelentés napja lesz.
Itt említenénk meg, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani az európai szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, de a bejelentésre vonatkozó rendelkezésekről és annak részleteiről egy másik, külön kiadványban nyújtunk tájékoztatást.

Meddig érvényes, mikor és milyen esetekben szűnik
meg a szabadalmi oltalom?

A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart, ha az évenként esedékes fenntartási díjak határidőben beérkeznek a Hivatalhoz. Ha a fenntartási díj fizetése elmarad, az oltalom megszűnik. A díjakat a bejelentés napjának évfordulójától számított 6 hónapon belül előre kell megfizetni. A díjfizetés elmulasztása miatti megszűnést követően 3 hónapig még lehetőség van – pótdíj ellenében – az oltalom újra érvénybe helyezésére.
A szabadalmi oltalomról le is lehet mondani.
A sszabadalmas írásos nyilatkozatban a bejelentés napjára visszaható hatállyal vagy későbbi dátummal az oltalomról lemondhat. Ha a szabadalmas nem jelöli meg a lemondás dátumát, az az MSzH-hoz való beérkezés napjával hatályos.
Az oltalom megsemmisítés következtében is megszűnhet.
Megsemmisítést kezdeményezhet bárki egy megadott szabadalom ellen, ha úgy véli és bizonyítani tudja, hogy a kérdéses megoldás nem felelt meg a követelményeknek, vagyis arra jogosulatlanul kapott valaki oltalmat. A megsemmisítési kérelmet a Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvános tárgyaláson bírálja el.

Mit jelent a szabadalmazott találmány értékesítése?

A kiadvány elején már szóltunk az értékesítési lehetőségekről, azonban nézzük meg most részletesen, hogy egy szabadalmazott találmányt milyen módon lehet értékesíteni.
Az oltalommal keletkezett kizárólagos jog a feltalálót vagy jogutódját (például akinek átengedte a bejelentés jogát) illeti meg.
A szabadalmas elsősorban úgy értékesítheti találmányát, hogy saját maga gazdasági tevékenysége keretében gyártja, használja, forgalomba hozza, vagyis szabadalmazott találmányával egyedül jelenik meg a piacon és egyeduralkodó lesz az érintett terméket, eljárást illetően.
Megteheti azt is egy hasznosítási szerződés (licencia szerződés) keretében, hogy engedélyt ad valakinek a hasznosításra, aki köteles ennek fejében díjat fizetni. Természetesen – ha nem a kizárólagos hasznosítási jogra kötöttek szerződést - emellett még ő maga is folytathatja a gyártást, vagy másnak is további engedélyt adhat. Ebben az esetben tulajdonjog teljes egészében a szabadalmasnál marad.További lehetőség nyílik az értékesítésre, ha a tulajdonjogot az eredeti szabadalmas részben (pl. 50%-ban), vagy egészében eladja, azaz átruházza csakúgy mint egy ingatlant.
Az oltalomból eredő jogok örökölhetők is.

Milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a hasznosítás?

Hasznosítási szerződés esetén a szabadalmasnak garantálnia kell, hogy a szabadalommal védett megoldás hasznosítását semmi sem akadályozza, vagyis hogy a hasznosítás nem
ütközik más szabadalomba, továbbá a találmány műszakilag megvalósítható. Ugyancsak a szabadalmas köteles gondoskodni a szabadalom fenntartásáról.
A jogszerző hasznosító mindezek fejében díjat köteles fizetni a szabadalmasnak. A hasznosítási jogot másra csak a szabadalmas engedélyével ruházhatja át.

Díjazás, a díj mértéke, a díj járulékai hasznosítási szerződés esetén

A fizetendő díj mértékére szabály, táblázat nincs, azt mindig a piaci körülmények alapján állapítják meg.
Tételezzük fel, hogy a Fogkrémgyár évi 10 milliótubus fogkrémet gyárt. Ha azokat az új kupakkal látja el, akkor sem emelheti túlzottan az árat, így maximum 2 Ft-ért érné meg neki az új kupak vásárlása. A kisiparos darabját 1,50 Ft-ért tudná előállítani és darabonként méltányos, ha 20%-ot keres.
A kupak licencdíj tartalma tehát nem lehet több 20 fillérnél. A fentieket figyelembe véve az alábbi lehetőséget mutatkoznak a kisiparossal való szerződéskötésre:
a) Határozatlan időre 40 fillér/darab árral un. royalty szerződést lehet kötni, mely alapján minden eladott kupak után a fenti összeget köteles a kisiparos Önnek átutalni.
b) Mondhatja Ön azt is a kisiparosnak, hogy a kupak gyártási jogáért évi 4 millió forintot kér. Természetesen ebben az esetben a kisiparosé lesz a többlet, ha a Fogkrémgyár növeli termelését és több kupakot vásárol.
c) Lehet kombinálni is az előző két formát oly módon, hogy a kisiparos darabszám után fizet, de évi 2 milliót előre le kell tennie függetlenül az értékesítési darabszámtól.
d) Lehetőség van arra is, hogy a kisiparos például 16 millió forintért örökös hasznosítási jogot nyerjen, vagy például ennek duplájáért Ön a hasznosítás kizárólagos jogát adja el.
Természetesen minden szerződéshez két fél kell, csak akkor jön létre a szerződés, ha az mindkettőnek megéri.

Az Ön részére kifizetett hasznosítási díjak a mindenkori törvényi előírások szerint személyi jövedelemadó kötelesek. A magánszemélyt maximum évi 50 000 Ft adókedvezmény illeti meg. Ha a jogosult az Ön Vállalkozó BT-je, akkor a gazdálkodó szervezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell az előírt járulékokat megfizetni.

Mit jelent a bitorlás?

Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. Kimeríti a jogosulatlan hasznosítás fogalmát az, aki – például a kupakot – az Ön engedélye nélkül gyártja, használja, forgalomba hozza. Nem minősül szabadalombitorlásnak az, ha valaki személyes használat céljából egyedi példányt készít és használ.

Hogyan lehet a jogsértést felderíteni?

Ha a már említett kisiparos jogosulatlanul gyártja az Ön kupakját, az előbb-utóbb kiderül, mivel kénytelen forgalomba hozni. Ekkor elegendő csak egy darabot vásárolni – természetesen számlával – és a forgalomba hozó könyvelése elvezet a gyártóhoz is. Nagyobb cégek – például a LEGO – kifejezetten ebből a célból felderítő ügynököket is alkalmaznak. A jogsértés megállapításához alapvetően szükséges, hogy a kérdéses termék azonos legyen a szabadalom igénypontjaiban meghatározottal.

Ki léphet fel a bitorlóval szemben?

A szabadalmi oltalom bitorlására bárki felhívhatja a figyelmet, azonban a bíróság előtt csak a szabadalom jogosultja léphet fel.
Ha van hasznosítási szerződés és azt a szabadalmi lajstromba is bejegyezték, akkor a hasznosító licenciavevő is felléphet a bitorlóval szemben, amennyiben a szabadalmas felhívása ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket.

Milyen lehetőségek vannak a jogsértő magatartás megakadályozására?

Elsősorban mindent meg kell tenni azért, hogy a potenciális bitorlónak tudomására jusson a kérdéses termék, eljárás törvényi védettsége. Például a fröccsöntött kupak oldalán fel lehet tüntetni a szabadalom lajstromszámát. Ugyanakkor egy gyártónak is kötelessége és jól felfogott érdeke, hogy mielőtt megkezdi egy termék gyártását meggyőződjön arról, hogy a gyártás nem ütközik-e más érvényes jogaiba.A bitorló nem hivatkozhat jóhiszeműségre, nem mentesíti a bitorlás ténye alól az, hogy a szabadalmat nem ismeri. A szabadalmasnak először figyelmeztetni kell, fel kell szólítani tevékenysége abbahagyására, majd ha ez eredménytelen a bírósághoz kell fordulni jogorvoslatért.

Milyen következményekkel járhat a jogsértés?

A szabadalmas a bitorlóval szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását,
b) a bitorló eltiltását a további jogsértéstől,
c) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
e) követelheti a szabadalombitorlásra használt eszközök és a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását,
f) továbbá a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.

A témára vonatkozó részletesebb ismeretek hol és miből szerezhetők meg?

Iparjogvédelmi kézikönyv (frissítése folyamatban),

MSzH ´2003 Tájékoztató az iparjogvédelmi hatósági eljárásokról.
További ismereteket lehet még szerezni a Magyar Szabadalmi Hivatal által szervezett középfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon.

Milyen lényeges jogszabályok vonatkoznak a témára?

– A 2002. évi XXXIX. törvénnyel módosított 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
– A 20/2002. (XII.12.) IM rendelet a szabadalmi bejelentés részletes alaki szabályairól
– A 42/2002. (XII.28.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról.