Kinek és miről szól ez a kiadvány?
A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamarával 1997-ben együttműködési megállapodást kötött.
Ennek alapján az Egyesület új kiadványsorozatot készít a kamara tagjai,
így a társas vállalkozások, egyéni vállalkozók, valamint a szellemi alkotások
jogvédelmi lehetőségei iránt érdeklődők számára, hogy ezzel is elősegítse
a piaci versenyben való eredményes részvételüket.A kiadványsorozat egyes
füzetei a szellemi alkotások létrehozásával, oltalmának megszerzésével,
védelmével, a jogok gyakorlásával (saját hasznosítás, átadás) kapcsolatos
legfontosabb iparjogvédelmi (ezen belül jogi, versenyjogi és más határterületi
(pl. franchise, know-how, újítás) jogintézményeket ismertetik.Az ismertetők
a legújabb érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével készülnek és
gyakorlati tapasztalatok alapján „csokorba” gyűjtve adnak tájékoztatást
azokról a kérdésekről, amelyekkel az ezen a területen nem járatos vállalkozóknak
is tisztában kell lenniük és a gyakorlati munkájukban felmerülő problémák
megoldásához figyelemfelkeltésül és iránymutatással szolgálnak.
Miért fontosak ezek az ismeretek, milyen hatásuk lehet
a vállalkozó piaci helyzetére?
A különböző jogintézmények (oltalmi formák) ismerete
és a piaci versenyben való tudatos alkalmazása azért fontos, mert egyrészt:
- a kiválasztott oltalmi forma megszerzése, meghatározott országokban
és időre monopóliumot és így üzleti értéket jelent a jogosult számára,
aminek segítségével növelheti termelését, elősegítheti az értékesítést,
s ily módon erősítheti piaci pozícióit,
- másokat (versenytársakat) kizár a hasznosításból, használatból, eltilt
ilyen jellegű cselekményektől, ami szintén piaci előnyt biztosít,
- jogainak megsértése esetén felléphet a jogosulatlan hasznosító, használó
(bitorló) ellen és a jogszabályokban meghatározott igényeket (pl. a
bitorlással elért gazdagodás visszatérítése, kártérítés stb.) érvényesítheti
bírósági eljárásban,másrészt tájékozódással, kutatási vizsgálatokkal:
- elkerülheti mások érvényes jogaiba való ütközést, a bitorlást és annak
következményeit,
- nem kezd kifejlesztett és még ráadásul oltalmazott megoldás saját
fejlesztésébe, ami jelentős idő- és költségráfordítással és veszteséggel
járhat,
- informálódhat a konkurrencia helyzetéről.
Reméljük, hogy kiadványsorozatunkat eredményesen tudják használni napi
munkájuk során és a jelen „füzetet” lapozgatva érdeklődéssel és várakozóan
fogadják a sorozat további köteteit is.
Ezeket megtalálhatják a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület
Titkárságán (1055 Budapest, Kossuth tér 6–8., Tel.: 353-1661, 353-1780),
illetve letölthetők az Egyesület honlapjáról (www.mie.org.hu).
Hol szerezhetők be további információk?
A vállalkozók, kereskedők, kis gyártó üzemek rendelkezésére
állnak a területi kamarák, ahol a legfontosabb kérdésekben tanácsadói
szolgálat keretében adnak felvilágosítást, illetőleg tájékoztató anyagokat
bocsátanak tagjaik rendelkezésére.
Az oltalmi formákról, a követendő eljárásról és a fizetendő díjakról
lépésről-lépésre eligazít a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapjáról (www.hpo.hu)
ingyenesen letölthető MSZH 2003. program. Továbbá ingyenesen hívható
a Magyar Szabadalmi Hivatal kreatív vonala
06-80 345-678,
amely az érdeklődők szakszerű tájékoztatását szolgálja.
Mindig az adott eset dönti el, hogy mit, mikor és hogyan kell cselekedni,
s ehhez a szakterületet jól ismerő szabadalmi ügyvivő igénybevétele
célszerű.
Az igénybe vehető szakemberek teljes listájáról, illetőleg az adott
megyében tevékenykedő szabadalmi ügyvivőkről a Magyar Szabadalmi
Ügyvivői Kamarától (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 14., tel.: 302-7959)
szerezhető be információ.
E kiadvány szerkesztője és kiadója a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői
Jogi Egyesület (1055 Budapest, Kossuth tér 6–8., tel.: 353-1661, 353-1780,
E-mail: 1.mie@mtesz.hu) szívesen áll az érdeklődők rendelkezésére.
Figyelmeztetés:
Ez a kiadvány tájékoztató jelleggel készült. Olvasása
nem helyettesíti a törvények ismeretét, nem teszi fölöslegessé az ezen
a területen jártas szakemberek igénybevételét.
Kutatók, fejlesztők, gyártók, vállalkozók figyelem!
E kiadvány célja, hogy a kevésbé ismert iparjogvédelmi jogintézményről:
a használati mintáról adjon tájékoztatást, felhívja a figyelmet az e területen
fontos kérdésekre, így pl. a használati minta fogalmára, az oltalmazható
és az oltalomból kizárt megoldásokra, az oltalom megszerzésére, fenntartására,
az eljárás költségeire, a használati mintaoltalom előnyeire, a jogszerű
és a jogosulatlan használatra, ezek következményeire, stb.
Milyen haszna lehet a mintát megalkotó szakembernek,
a vállalkozónak a használati mintaoltalomból, illetve érheti-e kár, ha
nem ismeri a használati mintára vonatkozó legfontosabb előírásokat?
A használati mintaoltalomra vonatkozó információk hiányában a vállalkozót
a piacon számos hátrány érheti (pl.: ha másnak oltalom alatt álló mintáját
engedély nélkül hasznosítja, akkor bitorlást követ el, melynek súlyos
anyagi következményei lehetnek).
Előnye viszont, hogy ha egy védelem alá helyezhető megoldásra a jogosult
használati mintaoltalmat szerez, akkor azt csak ő, vagy az általa erre
feljogosítottak használhatják, vagyis kizárólagos jogokat szerezve másokat
kizárhat a piaci versenyből, ami magában hordozza a gazdasági siker
lehetőségét.
A használati mintaoltalom vagyoni értékű jog, ami a gyakorlatban azt
jelenti, hogy például egy vállalkozásba apportként bevihető, átruházható
(eladható), vagy jelzáloggal megterhelhető.
Mindezeket összegezve: fontos és érdemes használati
mintaoltalmat szerezni, melynek mikéntjéről nyújt rövid tájékoztatást
ezen kiadványunk.
Mi a használati mintaoltalom?
A használati mintaoltalom olyan műszaki megoldások
védelmére szolgáló iparjogvédelmi eszköz, amelynél a megoldás színvonala
a szabadalmazható találmányok műszaki színvonalánál kisebb, de meghaladja
a mesterségben járatos személy rutintevékenységével létrehozható megoldás
szintjét. Használati mintaoltalomban részesülhet a tárgy kialakítása,
szerkezete vagy részeinek elrendezése, ha új, feltalálói lépésen alapul
és iparilag alkalmazható. A használati minta engedélyezési eljárása egyszerűbb,
de az oltalmi idő is rövidebb, mint a szabadalmi oltalom esetében.
Milyen célt szolgál a használati mintaoltalom?
A használati mintaoltalom célja – más iparjogvédelmi
oltalmakhoz hasonlóan – az, hogy a leírásban bemutatott és az igénypontokban
meghatározott jellemzőkkel rendelkező mintával kapcsolatban kizárólagos
jogot nyújtson a bejelentőnek a piacon történő megjelenés és a megoldás
értékesítése esetén. Ez a kizárólagos jog teszi lehetővé, hogy a minta
tulajdonosa az adott területen csak saját maga értékesíthesse az oltalom
alatt álló megoldással készült termékeket, vagy megfelelő díj ellenében
a piac más résztvevőinek engedélyt adjon a megoldás használatára, illetve
megegyezés szerint eladhassa azt harmadik félnek. A használati mintaoltalom
nemcsak véd a jogosulatlan használattal szemben, de növeli az ilyen oltalommal
rendelkező cég értékét is, mivel vagyoni értékű jogot képvisel, amely
adás-vétel tárgyát képezheti, tehát értékesíthető.
Mikor érdemes használati mintaoltalmat szerezni?
Akkor célszerű használati mintaoltalmat szerezni, ha
egy adott fejlesztési folyamat eredményeként megfelelő újdonsággal rendelkező
megoldás gyors piaci bevezetése várható, és megvan a lehetősége annak
is, hogy a megoldást más cégek jogosulatlanul átvegyék, azaz a fejlesztéssel
kapcsolatos költségek viselése nélkül az új megoldást tartalmazó terméket
ugyancsak értékesítésre kínálják. A használati mintaoltalom egyik fontos
előnye, hogy az engedélyezési eljárást lefolytató hatóság nem végez
újdonságvizsgálatot, és így a megfelelő jogszabályi előírások szerint
elkészített leírásra az oltalom 6–9 hónap alatt megszerezhető. A bejegyzett
oltalom pedig már lehetőséget teremt arra, hogy a jogosulatlan használóval
szemben végrehajtható szankciókat lehessen alkalmazni.
Fontos a törvényi szabályozás abban az esetben is, ha a minta a bejelentés
napja előtt már nyilvánosságra került. A használati mintaoltalomról
szóló törvény ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az újdonság értékelésekor
a bejelentés napját legfeljebb hat hónappal megelőzően nyilvánosságra
jutott megoldást ne kelljen figyelembe venni, ha a nyilvánosságra jutás
a bejelentő akaratából, annak közreműködésével, vagy éppen annak szándéka
ellenére történt meg.
Abban az esetben is használati mintaoltalom megszerzése a célszerű,
ha a megoldás műszaki avulásának ideje 10 évnél rövidebb, ami a használati
mintaoltalom fennállásának leghosszabb időtartama, mivel a használati
mintaoltalom megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos költségek kisebbek,
mint amelyek a szabadalmi eljárás során felmerülnek.
Jó tudni azt is, hogy a használati mintaoltalmi bejelentésből szabadalmi
bejelentés származtatható, így ha a bejelentést követően a bejelentő
üzletpolitikája megváltozik, vagy a megoldás értéke a piaci visszajelzések
alapján jelentősen megnő, úgy még mindig lehetőség van lépéseket
tenni a hosszabb időtartamra szóló szabadalmi oltalom megszerzésére,
persze csak akkor, ha a megoldás műszaki színvonala azt valószínűsíti.
Szabadalmi bejelentésből abban az esetben célszerű használati mintaoltalmi
bejelentést származtatni, ha a szabadalmi bejelentést az engedélyező
hatóság az újdonság hiánya miatt utasítja el, vagy azért, mert a megoldás
színvonala nem éri el a feltalálói tevékenységgel meghatározott szintet
Mire szerezhető használati mintaoltalom?
Használati mintaoltalom szerezhető valamely tárgy kialakítására,
szerkezetére, részeinek elrendezésére, ha a megoldás új, feltalálói lépésen
alapul és iparilag alkalmazható. Nem szerezhető tehát használati mintaoltalom
különböző vegyi anyagok, keverékek és kompozíciók esetében, amelyeket
csak a komponensek vagy összetevők aránya jellemez, és amelyeknek nincs
határozott térbeli kiterjedésük, mint a különböző porok, folyadékok
és egyéb anyagok.
Nem képezheti használati mintaoltalom tárgyát eljárás, szervezési megoldás
vagy számítógépes program sem. Fontos tudni azt is, hogy kizárólag a termék
esztétikai kialakítására vonatkozó megoldások sem képezhetik használati
mintaoltalom tárgyát, csakúgy mint különböző növényfajták. Az előbbire
formatervezési mintaoltalom, az utóbbira szabadalmi oltalom szerezhető.
A vonatkozó törvény szerint akkor tekinthető újnak a megoldás, ha nem
tartozik a technika állásához, azaz a bejelentés napját megelőzően
sem írásbeli közlés, sem pedig belföldi gyakorlatbavétel révén nem jutott
oly mértékben nyilvánosságra, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen. Az újdonság
szempontjából azonban figyelembe kell venni mindazon iparjogvédelmi bejelentések
tartalmát is, amelyeket a bejelentés napja előtt nyújtottak be a Magyar
Szabadalmi Hivatalhoz, de a közzététel, illetőleg az oltalom megadásának
meghirdetése a vizsgált használati minta bejelentés napját követően
történt meg.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy – amint azt az előző pontban
már jeleztük – az újdonság megítélésénél nem vehető figyelembe a bejelentő
vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával, illetve a bejelentő
vagy jogelődje jogainak megsértésével történt közlés vagy nyilvános
gyakorlatbavétel.
A feltalálói lépésen a törvény szövegének értelmezéseként azt kell tekinteni,
hogy a megoldás kidolgozása a technika állásához képest a mesterségben
jártas személy, azaz egy átlagos felkészültségű szakember számára nem
nyilvánvaló. Nincs szükség azonban olyan alkotói teljesítményre, amely
a szabadalmazható találmányok esetében alapkövetelmény.
Az ipari alkalmazhatóság azt a kritériumot takarja, amely szerint a minta
valamely iparágban előállítható vagy használható. Ilyen értelemben iparágnak
tekinthető a mezőgazdaság is.
Természetesen nem részesülhet oltalomban a minta, ha használata közerkölcsbe
ütköző vagy jogszabály által korlátozott. Ez alól kivételt képez az
az eset, ha a jogszabály a minta tárgyával megegyező terméknek csak
a forgalmát korlátozza.
A magyar iparjogvédelmi jog gyakorlatában lényeges szerep jut a különböző
iparjogvédelmi kategóriák átjárhatóságának, ami azt jelenti, hogy bizonyos
feltételek teljesülése esetén a szabadalmi eljárás, a használati mintaoltalmi
eljárás tárgyát képező megoldások az egyik kategóriából a másikba átvihetők
az eredeti bejelentési nap és az elsőbbség megtartása mellett.
Ennek köszönhetően használati mintaoltalom szerezhető olyan korábban
szabadalmi bejelentés tárgyát képező megoldásra, amely szabadalomként
– a műszaki szint mértéke miatt – nem engedélyezhető, ha a bejelentést
a szabadalmi hivatal elutasította, attól számított 3 hónapon belül, de
legkésőbb a szabadalmi bejelentés benyújtásának napjától számított 10
éven belül.
Ha az ipari mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően kiderül, hogy
nemcsak az esztétikai kialakítás, de a megoldás egyéb részei is újdonságnak
minősülhetnek a piacon, úgy – alkalmasan előkészített ipari minta
bejelentés esetén – megvan a lehetőség arra is, hogy az ipari minta
bejelentésre adott oltalom jogerőre emelkedéséig, vagy éppen – a korábban
már említett – az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított
3 hónapon belül lehessen a származtatott használati mintaoltalmi bejelentést
a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani.
Hol szerezhető használati mintaoltalom?
A használati mintaoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz
benyújtott kérelem és mellékletei alapján szerezhető meg, ha arra a
hivatal az oltalmat engedélyezi. Az oltalom Magyarország területére terjed
ki és arra a megoldásra vonatkozik, amelyet a használati mintaoltalmi
leíráshoz csatolt igénypontok meghatároznak.
Ki szerezhet használati mintaoltalmat?
Használati mintaoltalmat szerezhet bárki, aki bejelentőként
a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentési kérelemben meg van
jelölve. Fontos tudni, hogy a megoldás feltalálója, azaz az alkotó csak
természetes személy, míg az oltalom tulajdonosa gazdálkodó szervezet is
lehet. Ha a használati mintaoltalmi bejelentést gazdálkodó szervezet nevében
nyújtják be, úgy abban a feltalálók személyét is meg kell jelölni. Ilyen
esetben a bejelentésnek utalni kell arra is, hogy a megoldást kidolgozó
személyek és a bejelentő gazdálkodó szervezet milyen kapcsolatban állnak
egymással, azaz a bejelentés szolgálati jellegű-e, illetőleg alkalmazotti
használati mintáról van-e szó. A szolgálati jelleg esetében a munkaviszonyból
származó kötelesség a használati minta tárgykörébe eső megoldások kidolgozása.
Az alkalmazotti megoldásnál a használati minta tárgya a munkáltató tevékenységi
körébe esik ugyan, de a feltalálónak nem kötelessége az ilyen jellegű
megoldások létrehozása.
Hogyan szerezhető meg a használati mintaoltalom?
A használati mintaoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz
benyújtott, meghatározott alaki, valamint tartami követelményeknek megfelelő
bejelentési kérelem, leírás, igénypontok és rajzok alapján kérhető.
Az oltalom megszerzéséhez iparjogvédelmi szolgáltatási díjat, az oltalom
megszerzését követően pedig, annak fenntartása érdekében évente fenntartási
díjat kell fizetni.
Fontos tudni, hogy a használati mintaoltalmi bejelentés bejelentési napjának
megőrzéséhez a benyújtott anyagoknak tartalmazniuk kell utalást a használati
mintaoltalmi igényre, a bejelentő azonosítására szolgáló adatokat, valamint
leírást és az abban hivatkozott rajzot. Az eredeti bejelentés részét képező
leírásban a megoldást oly mértékben kell ismertetni, hogy azt a leírás
és a csatolt rajzok alapján az adott szakterületen jártas szakember megvalósíthassa.
A hiányos, vagy nem megfelelően részletes leírás később ugyanis az
oltalom megsemmisítéséhez vezethet! A leírást követő igénypontokban
jól átgondoltan kell meghatározni azon megoldások körét, amelyekre az
oltalmat igénylik. A főigénypontban a megoldás mindazon műszaki jellemzőit
fel kell sorolni, amelyek szükségesek a kívánt feladat megoldásához.
Mennyibe kerül az oltalom megszerzése és fenntartása?
A használati mintaoltalom megszerzéséhez rendeletben
meghatározott bejelentési díjat kell fizetni, amely ezen tájékoztató anyag
elkészítésének időpontjában 16 000 Ft. Az oltalom megadása esetén a
10 éves oltalmi időszak alatt évente fenntartási díj megfizetésére is
szükség van, amely – jelenleg – az 1–5. évben 20.000 Ft, a 6–10. évben
pedig 30.000 Ft. Ha a bejelentés bejelentője és feltalálója (illetőleg
bejelentői és feltalálói) azonosak az esedékes díjak megfizetésének
időpontjában, akkor a jelzett díjaknak csak egy részét kell megfizetni.
A kedvezmény a bejelentési díj és a fenntartási díjak esetén 75%.
Hol érvényes a használati mintaoltalom?
A használati mintaoltalom, megadása esetén, a bejelentés
napjára visszaható hatállyal keletkezik, és korlátozás nélkül Magyarország
egész területére kiterjed. A Magyarországon engedélyezett használati mintaoltalom
azonban nem nyújt védelmet külföldön, viszont a Magyarországon benyújtott
bejelentés alapul szolgálhat egy külföldi iparjogvédelmi bejelentés megindításához.
Ebben az esetben a külföldi vagy a nemzetközi bejelentési eljárást a magyar
bejelentés napjától számított egy éven belül kell megindítani!
Meddig érvényes, mikor és mitől szűnik meg a használati
mintaoltalom?
Engedélyezése esetén a használati mintaoltalom a bejelentés
napjától érvényes, és ezen naptól számított 10 évig áll fenn abban az
esetben, ha az előírt éves fenntartási díjakat a jogosult a bejelentés
napjának évfordulóin befizeti.
Ha a jogosultnak már nem fűződik érdeke az oltalom fenntartásához,
úgy az esedékes éves fenntartási díj megfizetésének elmulasztása esetén
az oltalom megszűnik. Ha a használati mintaoltalom a díjfizetés elmaradása
miatt, de a jogosult szándéka ellenére pl. adminisztrációs hiba vagy feledékenység
következtében szűnik meg, úgy menthető ok esetén megvan a lehetőség
az oltalom újra érvénybe helyezésére. Természetesen ebben az esetben az
adott évre vonatkozó fenntartási díj megfizetése mellett előírt pótdíjat
is fizetni kell.
A használati mintaoltalom az ismertetettek mellett nemcsak megszűnhet,
de mód van arra is, hogy megalapozott bizonyítékok esetén az oltalmat
a bejelentés napjára visszaható hatállyal meg lehessen semmisíteni. A
használati mintaoltalom megsemmisítését a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz
benyújtott kérelemmel és az ahhoz csatolt, a megsemmisítés alapjául szolgáló
bizonyítékokat tartalmazó mellékletekkel lehet kezdeményezni. A megsemmisítési
kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a használati mintaoltalmat
korlátozhatja, illetőleg teljes terjedelmében a bejelentés napjára visszaható
hatállyal megsemmisítheti. A hivatal határozatával szemben bírósághoz
lehet fordulni.
Mit jelent a használati mintaoltalom értékesítése?
Az előzőekben már érintettük, hogy a használati mintaoltalom,
azaz a megoldás kizárólagos joga tényleges vagyoni értéket képvisel. Ezt
a vagyoni értékű jogot az oltalom jogosultja többféle módon értékesítheti.
Miután a kizárólagos jog lehetőséget teremt a jogosultnak, hogy a megoldást
csak ő alkalmazza, és így másokat kizárjon ebből, az oltalom értékesítésére
három különböző lehetőség is rendelkezésre áll.
A jogosult megteheti, hogy az oltalom tárgyát képező megoldást saját
maga gazdasági tevékenysége keretében állítja elő vagy használja. Ekkor
a jogosult egyedül jelenik meg a piacon, és a kizárólagos jog adta lehetőséggel
élve árusítóként realizálja azt a többletnyereséget, amit privilegizált
piaci pozíciója jelent.
A jogosultnak megvan azonban a lehetősége arra is, hogy a megoldás hasznosítását
szerződés alapján más részére is engedélyezze. Ebben az esetben a hasznosító
az engedély fejében köteles a jogosultnak, a szerződésben foglalt időtartamra
és területi korlátok, valamint egyéb feltételek betartása mellett, hasznosítási
díjat fizetni.
A hasznosítás és az ahhoz kapcsolódó hasznosítási engedély egy ingatlan
bérleti szerződéshez hasonlítható, amelynél a bérbevevő csak használatba
kapja az ingatlant, de annak tulajdonjoga a bérbeadónál marad a bérleti
szerződés fennállásának időtartama alatt is.
A jogosult további lehetősége, hogy a megoldásra vonatkozó oltalmat
részben vagy teljes egészében másra átruházza. Ilyen esetben az eredeti
jogosult végérvényesen elveszti kizárólagosságát, sőt a teljes átruházás
esetén mindenféle rendelkezési jogát is. Az iparjogvédelmi jog átruházása
leginkább egy ingatlan adásvételi szerződéshez hasonlítható, amelynél
a vételár kifizetése esetén a vevő teljes mértékben megszerzi az ingatlan
tulajdonjogát, amelyhez ezt követően a korábbi tulajdonosnak semmilyen
joga nem kapcsolódik.
Milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a hasznosítás?
A hasznosítási szerződés feladata, hogy a használati
mintaoltalom jogosultjának és a hasznosítónak jogait és kötelességeit
rögzítse. Az iparjogvédelmi jogszabályok elég tág teret hagynak a szerződő
felek számára a szerződés tartalmának és feltételeinek meghatározására.
Vannak azonban olyan alapkövek, amelyeket a jogszabályok rögzítenek, és
amelyektől érvényesen eltérni nem lehet.
A jogosult részéről ilyen alapvető kötelezettség, hogy szavatolnia
kell azért, hogy harmadik félnek nincs a megoldás hasznosítását akadályozó
vagy korlátozó joga, valamint a megoldás tényleges műszaki megvalósíthatóságáért
is. A jogosult kötelessége továbbá az is, hogy az oltalomra vonatkozó
jogokról és fontos körülményekről a hasznosítót tájékoztassa, de ebbe
a kötelezettségbe nem tartozik bele, hogy a megoldás megvalósításával
kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteit és tapasztalatait
a hasznosítónak ellenszolgáltatás nélkül átadja.
A kötelezettségek mellett a jogosultnak jogában áll a hasznosítás időtartamára,
területi kiterjedésére és a hasznosítás módjára, valamint mértékére vonatkozó
korlátozást tenni, természetesen a követelhető díj mértéke a hasznosítási
engedély terjedelmével arányos.
A hasznosító alapvető kötelezettsége, hogy a hasznosítási engedély fejében
a szerződésben megszabott díjakat megfizesse és az egyéb szerződési
feltételeket teljesítse.A sikeres együttműködés érdekében a hasznosítási
szerződés keretében mindenképpen célszerű kitérni a következőkre:
– a hasznosító forgalmának elkülönített nyilvántartására és ellenőrizhetőségére
– a gyártási folyamatoknak és a gyártott termékek minőségének a jogosult
részéről történő ellenőrizhetőségére,
– az átadott, illetve közösen szerzett tapasztalatok titokban tartására
vagy nyilvánosságra hozatalára,
– a hasznosítási szerződés tartama alatt létrejött, továbbfejlesztett
megoldások iparjogvédelmi bejelentésének körülményeire, megosztására,
– a megoldással kapcsolatos termékeken feltüntetett név használatára,
a megnevezések védjegy oltalmának megszerzésére,
– a jogosult részéről történő személyes közreműködésre, tanácsadásra
és ennek díjazására,
– a hasznosítási engedély jellegére,
– a hasznosító részéről történő alhasznosítási engedély adásának,
valamint alvállalkozó bevonásának lehetőségére.
Díjazás, a díj mértéke, a díj járulékai
A használati mintaoltalom díjazásának konstrukciója és
a díj mértéke számos körülménytől függ. A befolyásoló tényezők között
a várható eredmény, az értékesíthető sorozat nagysága és a megoldás
jellege a döntő szempont. Eltérő díjazási feltételeket célszerű
ugyanis megállapítani egy kisebb értékű, de nagy mennyiségben értékesíthető
termék, valamint egy nagy kiterjedésű, nagy beruházási igényű berendezés
vagy létesítmény hasznosítása kapcsán, ahol az oltalom fennállásának időtartama
alatt csak néhány megvalósulás prognosztizálható.
A használati mintaoltalommal védett megoldás jellegétől függetlenül
azonban – a felek egyetértése esetén – mindenképpen célszerű egy alapdíjat
meghatározni, amelyet a hasznosítási szerződés megkötésekor kell a hasznosítónak
megfizetnie. Ez az összeg ugyanis biztosítékot jelent a jogosultnak a
hasznosítás megvalósulására. A kifizetett összeg hajtóerőt képez a hasznosító
szempontjából is, mivel az alapdíj megfizetésének következtében már kiadásai
keletkeztek, amelyeket nyilvánvalóan a hasznosítás mielőbbi elindításával
és az ebből származó bevétellel tud kompenzálni. A díj alapját szolgáltathatja
az értékesített termék mennyisége (darabdíj), vagy pl. a beruházási költség
meghatározott százaléka, de lehet a hasznosítónál képződő árbevétel
meghatározott százaléka is.
A díjkulcsok széles határok között mozoghatnak. Nagy volumenben történő
értékesítés esetén a hasznosítási díj a hasznosító árbevételének néhány
százaléka lehet, míg kis darabszámú, de nagy értékű berendezés esetén
elérheti a beruházási költség tíz-húsz százalékát is.
Meg kell említeni a degresszív díjkulcs alkalmazásának lehetőségét is,
amely a hasznosítási idő előrehaladtával, és így az értékesített mennyiség
növekedésével arányosan csökkenő díjazást állapít meg. Ezen konstrukció
azért lehet előnyös, mert növeli a hasznosító érdekeit a minél nagyobb
forgalom vagy darabszám elérésére, hiszen a bevétel növekedésével a hasznosítási
díjak megfizetéséből származó kiadásai csökkenhetnek.
A díjazás mértéke és a díjazási elv is eltérő abban az esetben, ha az
oltalommal nem a feltaláló, hanem egy gazdálkodó szervezet rendelkezik.
Ebben az esetben ugyanis, ha szolgálati mintaoltalomról van szó, úgy a
feltalálókat megilleti ugyan díj, de nincs beleszólásuk abba, hogy a mintát
az alkalmazó cég milyen formában és kinek értékesíti vagy hogyan hasznosítja.
Kissé eltérő a helyzet az alkalmazotti minták esetén. Ilyenkor a feltalálók
tényleges rendelkezési joggal bírnak az általuk alkotott szellemi termék
fölött, és annak hasznosítását a munkáltatótól eltérő harmadik felek
részére önállóan engedélyezhetik. A munkáltató jogosult az alkalmazottai
által kidolgozott, de azok munkaköri kötelességének nem minősülő megoldását
hasznosítani, de arra másnak engedélyt nem adhat, és a hasznosítás kapcsán
a hasznosító munkáltató is köteles a feltalálóknak díjat fizetni.
A magánszemélyek részére kifizetett hasznosítási díjak a mindenkori törvényi
előírások szerint személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék
kötelesek, és a hasznosítási szerződésben foglaltak szerint a hasznosító
a kifizetendő díjakból ezen járulékokat levonhatja.
Olyan hasznosítási szerződés esetén, ahol a jogosult gazdálkodó szervezet,
a hasznosítási díj a jogszabályi előírásoknak megfelelően számla ellenében
fizethető ki, és a befolyó összegből a jogosult az előírt járulékokat
(ÁFA, nyereségadó) köteles megfizetni.
Mit jelent a bitorlás?
A használati mintaoltalom bitorlásáról beszélünk akkor,
ha a piac egyik résztvevője az oltalom jogosultjának engedélye és hozzájárulása
nélkül hasznosítja az oltalom tárgyát. A kizárólagos hasznosítási jog
alapján az oltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye
nélkül
– előállítja, használja, forgalomba hozza, ill. forgalomba hozatalra
ajánlja a használati mintaoltalom tárgyát képező terméket, vagy e terméket
ilyen célból az országba behozza.
– a minta lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést)
ad át, vagy ajánl fel átadásra a használati mintaoltalom tárgyának megvalósítása
céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló,
hogy a dolog a minta megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál.
Hogyan lehet a jogsértést felderíteni?
A jogsértés úgy deríthető fel, hogy az oltalom jogosultja
megfelelő bizonyítékokat szerez be arra vonatkozóan, hogy hasznosítási
engedéllyel nem rendelkező személy az oltalom alatt álló megoldást az
igénypontokban foglaltak szerint megvalósítja.
Hitelt érdemlő bizonyítéknak minősül, pl. a jogsértést megvalósító
termék megvásárlására vonatkozó számla, amely tartalmazza az eladó azonosítására
alkalmas adatokat, az eladás időpontját, valamint a termék azonosítására
szolgáló információkat is. Természetesen a számla mellett a jogsértő
terméknek is rendelkezésre kell állnia.
Ki derítheti fel a jogsértést?
A használati mintaoltalom bitorlását bárki felderítheti,
de a bitorlóval szemben csak használati mintaoltalom jogosultja vagy a
használati mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosító léphet fel, akkor,
ha a jogosult felhívás ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket.
Milyen lehetőségek vannak a jogsértő magatartás megakadályozására?
A felderített jogsértés esetén a használati mintaoltalom
jogosultja kizárólagos jogai védelmében a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
Milyen következményekkel járhat a jogsértés?
A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben – az eset
körülményeihez képest – a következő jogi igényeket támaszthatja:
– követelheti a használati mintaoltalom bitorlás megtörténtének bírósági
megállapítását,
– követelheti a használati mintaoltalom bitorlás abbahagyását és a bitorló
eltiltását a további jogsértéstől,
– követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon
adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén
az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
– követelheti a használati mintaoltalom bitorlással elért gazdagodás viszszatérítését,
– követelheti a használati mintaoltalom bitorlására használt eszközök
és a használati mintaoltalom bitorlással érintett termékek lefoglalását.
A bíróság az eset körülményeihez képest a használati mintaoltalom jogosultjának
kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket fosszák
meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék
meg. A bíróság a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek
és termékeknek a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését
is, ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.Használati
mintaoltalom bitorlás esetén a használati mintaoltalom jogosultja a polgári
jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
A témára vonatkozó részletesebb ismeretek hol és miből
szerezhetők meg?
A használati mintaoltalom megszerzésével, a leírás és
az igénypont szerkesztés kérdéseivel részletesebben foglalkoznak az alábbi
irodalmak:
– Iparjogvédelmi kézikönyv
– Útmutató feltalálóknak – használati minta
További ismereteket a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület
által szervezett középfokú iparjogvédelmi tanfolyamokon lehet szerezni.
Milyen lényeges jogszabályok vonatkoznak a témára?
– A használati minták oltalmáról szóló 1991.
évi XXXVIII. törvény,
– a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995.
évi XXXIII. törvény,
– az igazságügyminiszter 20/1991. (XII. 28.) M rendelete a használati
mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól. |