Termékfejlesztők, kereskedők, vállalkozók figyelem!
A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a „külcsín"
a fogyasztó nézőpontjából gyakran éppen olyan fontos - ha nem fontosabb
-, mint a „belbecs", azaz a termék hasznossága, értéke, műszaki színvonala.
Egyes becslések szerint a sikertelen új termékek 85%-a esetén a kudarc
összefüggésbe hozható a szegényes vagy hiányzó formatervezéssel.
Számos hazai vállalkozás helyez egyre növekvő hangsúlyt termékeik színvonalas
megjelenése, illetve azok esztétikus csomagolása által kiaknázható piaci
előnyökre. Felismerték, hogy a formatervezés kapcsán a termékfejlesztésbe
befektetett szellemi tőke piaci értékteremtő képessége kisebb ráfordítások
mellett is meghaladhatja a műszaki fejlesztéssel elérhető eredményeket.
A formatervezés szellemi alkotó tevékenység. Az alkotás védelmére, az
alkotó (a szerző), illetve jogutódja kizárólagos jogának biztosítására
- az iparjogvédelem eszköztárán belül - a formatervezési mintaoltalom
szolgál.
Ennek a kiadványnak az a célja, hogy a termékfejlesztéssel, arculattervezéssel,
lakberendezéssel foglalkozók számára tájékoztatást adjon a 2002. január
elsejétől megújult formatervezési mintaoltalomról és az azzal kapcsolatos
legfontosabb alapfogalmakról: az oltalom megszerzéséről, a mintaoltalommal
védett termékek értékesítési módozatairól, a díjazás kérdéseiről, a bitorlás,
jogsértés következményeiről és az ilyen esetekben célszerű intézkedésekről.
Bízunk benne, hogy a kiadványban ismertetett információkat eredményesen
tudják hasznosítani egyrészt saját formatervezett termékeik eredményes
piaci szereplése érdekében, másrészt annak érdekében, hogy más mintaoltalomban
részesített alkotásaival kapcsolatos jogvitákat elkerüljék.
Mi lehet a formatervezési mintaoltalom tárgya?
A formatervezési minta az ipari és kézműipari termékek, vagy azok részletének
külső megjelenése. A termék alakján és színein túl a termék külső megjelenését
befolyásoló valamennyi jellegzetesség a mintához tartozik, így a felhasznált
anyagok sajátosságai, illetve a felület kiképzéséből adódó jellegzetességek,
valamint a terméken elhelyezett díszítések is. A termékek köre sem korlátozódik
a klasszikus értelemben vett háromdimenziós kialakításokra, síkbeli formák,
textíliák, grafikai jelzések, nyomdai betűformák is oltalmazhatóak. Szintén
oltalomban részesülhet az összetartozó elemekből álló készlet megjelenése
is. Ez azt jelenti, hogy például étkészletek, bútorgarnitúrák, sakk-készletek
egy mintaként is oltalomban részesülhetnek, de természetesen a bejelentőnek
lehetősége van arra, hogy a készlet egyes elemeire külön-külön kérjen
oltalmat.
Szintén oltalmazható az olyan alkotóelemek megjelenése, amelyek valamely
összetett terméknek képezik részét. Ilyenkor azonban elengedhetetlen követelmény
az alkotóelem állagsérelem nélküli ki- és beszerelhetősége, valamint az,
hogy a rendeltetésszerű használat során látható legyen.
Számítógépi program nem képezheti a mintaoltalom tárgyát, de a program
működése során előálló vizuális elemek, ikonok, képernyővédők oltalmazhatóak.
Milyen célt szolgál a formatervezési mintaoltalom?
A formatervezési mintaoltalom célja, hogy a bejelentő saját vagy jogelődje
által létrehozott, a termék külső megjelenésében testet öltő szellemi
alkotását más ne tulajdoníthassa el, azaz a minta szerinti termékkel azonos
vagy ahhoz a tájékozott használó szemszögéből nézve hasonló megjelenésű
terméket a mintaoltalom jogosultjának engedélye nélkül más ne gyárthasson,
illetve forgalmazhasson.
A formatervezési mintaoltalom célját azzal éri el, hogy az oltalom tárgyát
képező - fényképen vagy rajzban ábrázolt - külső megjelenésű termékkel
kapcsolatban kizárólagos jogot biztosít a jogosultnak a termék előállítása,
a piacon történő megjelentetése és forgalmazása esetén. Ez a kizárólagos
jog teszi lehetővé, hogy a mintaoltalom jogosultja („tulajdonosa")
az ország területén csak saját maga állíthassa elő, illetve értékesíthesse
az oltalom alatt álló külső megjelenésű terméket, vagy megfelelő díj ellenében
a piac más résztvevőinek ezen cselekményekre engedélyt adjon. A formatervezési
mintaoltalom nemcsak véd a jogosulatlan használattal szemben, de növeli
az ilyen oltalommal rendelkező cég értékét is, mivel vagyoni értékű jogot
képvisel, amely adás-vétel tárgyát képezheti, értékesíthető.
Mikor oltalmazható a formatervezési minta?
A formatervezési mintaoltalom célját azáltal éri el, hogy jogi eszközökkel
megakadályozza a formatervezési fejlesztési tevékenységbe be nem fektető
versenytársakat abban, hogy a mintát lemásolják. A bejelentő saját vagy
jogelődje szellemi alkotására igényelhet oltalmat, a korábban más által
akár külföldön, akár belföldön kidolgozott formai kialakításokra kizárólagos
jog, azaz mintaoltalom nem szerezhető.
A mintának világviszonylatban újnak is kell lennie, ami azt feltételezi,
hogy a bejelentés (az elsőbbség) napját megelőzően azzal azonos, vagy
attól csak lényegtelen részletekben különböző formai kialakítású terméket
sem belföldön, sem külföldön nem forgalmaztak, nem mutattak be újságban,
televízióban vagy kiállításon, és egyébként sem jutott nyilvánosságra,
pl. valamely szabadalmi hivatalhoz tett bejelentés révén. Fontos megjegyezni,
hogy a nyilvánosságra jutás ténye független attól, hogy milyen forrásból
származik; azaz, ha a bejelentő a bejelentést megelőzően forgalmazza vagy
bármilyen más módon - például reklámozással - bemutatja a minta szerinti
terméket, azt ugyanúgy újdonságrontónak kell tekinteni, mint a bárki más
által történt nyilvánosságra hozatalt. Nem jelent nyilvánosságra hozatalt,
ha a bejelentő titoktartási kötelezettség terhe mellett teszi megismerhetővé
a mintáját harmadik személy számára. Nem újdonságrontó a bejelentőtől
származó nyilvánosságra hozatal sem, ha annak időpontja és az elsőbbség
napja között egy év még nem telt el. (A publikáció ezáltal megakadályozhatja,
hogy más személy ugyanazt a mintát oltalomban részesíthesse, míg ez a
lehetőség a mintát nyilvánosságra hozó számára még egy évig fennáll.)
A minta oltalmazhatóságának másik feltétele az, hogy a mintának egyéni
jellegűnek kell lennie. Az egyéni jelleg vizsgálatakor a tájékozott használó
szemszögéből kell a mintát megítélni. A minta akkor egyéni jellegű, ha
a tájékozott használóra, a korábban nyilvánosságra jutott bármely mintához
képest, eltérő összbenyomást tesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
az oltalom elnyeréséhez nem elég a már piacon lévő termékek külső formáját,
megjelenését néhány részlet tekintetében megváltoztatni. A különbségnek
olyan szembetűnőnek kell lennie, hogy annak, aki az adott árucikket rendszeresen
használja, vásárolja, az eltérés világosan jelezze: nem a korábbról ismert
terméket tartja a kezében.
A minta újdonságát és egyéni jellegét olyan külső formai jegyeknek kell
hordozniuk, melyek kialakításában a termék formatervezett megjelenésére
való törekvés szerepet játszott. Az a külső jellegzetesség, mely kizárólag
a termék műszaki rendeltetésének a következménye, nem képezheti a mintaoltalom
tárgyát.
Lehet-e más védjegyét, állami felségjelet, közérdekű
jelzést feltüntetni a mintán?
A védjegyoltalom a jogosultnak kizárólagos jogot biztosít - az árujegyzékben
feltüntetett termékek körében - a védjegy szerinti, illetve ahhoz hasonló
megjelölés használatára. Jóhírű védjegy esetén a kizárólagos jog szélesebb
körben is fennáll. Ennek megfelelően a formatervezési mintának is csak
a jogosulttal történt megállapodás alapján képezheti elemét a védjegy.
Közérdekű jelzések - szavatossági vagy hitelesítési jegyek, állami felségjelek,
hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzések, kitüntetésen,
címerek - minta elemeként történő alkalmazása csak az illetékes szerv
hozzájárulása esetén lehetséges.
Kit illet meg a mintaoltaom?
A formatervezési mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Szolgálati
minta esetén az oltalom jgosultja a munkáltató, a szerzőnek pedig díj
jár. Az alkalmazotti mintát a munkáltató hasznosíthatja, de az oltalom
jogosultja a szerző marad.
Mit kell tenni a formatervezési mintaoltalom megszerzése érdekében?
A formatervezési mintaoltalom lajstromozással szerezhető, amelyet a Magyar
Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentésben lehet kérni.
A hivatal megvizsgálja a formatervezési mintaoltalom iránti bejelentést
és határoz az oltalom engedélyezéséről, vagy - ha a minta, illetve annak
bejelentése a törvényben előírt követelményeknek nem tesz eleget - a bejelentés
elutasításáról. A hivatal határozatával szemben jogorvoslatért a Fővárosi
Bírósághoz lehet fordulni.
Mit kell tartalmaznia a mintaoltalmi bejelentésnek?
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
• a bejelentési kérelmet és abban a formatervezési minta szerinti termék
megnevezését, a bejelentő és a szerző nevét, címét;
• a minta fényképen vagy grafikai úton történő ábrázolását 3 példányban;
• a bejelentő vagy a képviselője aláírását.
A bejelentés kellékeire vonatkozó további részletes követelményeket jogszabály
tartalmazza. A bejelentés megtételét a Magyar Szabadalmi Hivatalban díjtalanul
beszerezhető formanyomtatvány segítheti.
Lehet-e egy bejelentésben több minta oltalmát kérni?
Egy bejelentésben több - legfeljebb ötven - mintára abban az esetben
szerezhető oltalom, ha azokat az összbenyomást befolyásoló külső jellegzetességei
kapcsolják össze; feltéve, hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi
osztályozás azonos osztályába tartoznak. Közös külső jellegzetesség lehet
egy olyan díszítő motívum, amely minden mintán szerepel, de bármely formai
vagy jellegbeli azonosság is összekapcsolhatja a mintákat.
Mennyi ideig tart, hogyan és mikor szűnhet meg a mintaoltalom?
A formatervezési mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig
tart. A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer
újítható meg. A megújítások révén elérhető maximális oltalmi idő huszonöt
év. Amennyiben a mintaoltalmat nem újítják meg, az az oltalmi idő lejártát
követő napon szűnik meg.
A mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogosult az oltalomról, annak fennállása
alatt bármikor lemondhat. Eltérő időpont megjelölésének hiányában az oltalom
a lemondás hivatali beérkeztét követő napon szűnik meg, de a megszűnés
napjául a jogosult bármely korábbi időpontot is megjelölhet. Ha az oltalmat
több mintára engedélyezték, a mintaoltalomról a minták egy része tekintetében
is le lehet mondani.
A formatervezési mintaoltalom nemcsak az ismertetett módokon szűnhet meg,
hanem mód van arra is, hogy az oltalmat a bejelentés napjára visszaható
hatállyal meg lehessen semmisíteni. A mintaoltalom megsemmisítését a Magyar
Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott kérelemmel és az ahhoz csatolt, a megsemmisítés
alapjául szolgáló bizonyítékokat tartalmazó mellékletekkel lehet kezdeményezni.
Ha a megsemmisítési kérelem alapján bizonyítást nyer, hogy a minta a bejelentés
napján nem lett volna oltalmazható, a Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmat
korlátozhatja, illetőleg teljes terjedelmében, a bejelentés napjára visszaható
hatállyal megsemmisítheti. A hivatal határozatával szemben jogorvoslatért
a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni.
Mennyibe kerül az oltalom megszerzése és fenntartása?
A mintaoltalom megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos igazgatási
szolgáltatási díjakat jogszabály írja elő. A formatervezési mintaoltalom
bejelentési díja 30000 Ft, amely a bejelentésbe foglalt második és további
minták után 6000 Ft-tal emelkedik. Amennyiben a bejelentő és a szerző
azonos személy, a bejelentési díjnak az egynegyedét kell megfizetnie.
A mintaoltalom megújításának a díja első megújítás esetén 60000 Ft., a
második esetén 80000 Ft, a harmadik esetén 100000 Ft, a negyedik esetén
pedig 150000 Ft.
Mit jelent a formatervezési mintaoltalom értékesítése?
A formatervezési mintaoltalom által biztosított vagyoni értékű joggal
az oltalom jogosultja többféle módon élhet.
A kizárólagos jog lehetőséget teremt a jogosultnak, hogy a formatervezési
mintát ő alkalmazza. Ebben az esetben az oltalom tárgyát a minta jogosultja
saját gazdasági tevékenysége keretében hasznosítja (különösen előállítja,
használja forgalomba hozza, arra felkínálja, exportálja, importálja, e
célokból raktáron tartja). A jogosult lehetősége, hogy egyedül jelenjen
meg a piacon, és - a kizárólagos jog adta lehetőséggel élve - realizálja
azt a többletnyereséget, amit privilegizált piaci pozíciója révén érhet
el.
A jogosult a mintaoltalmat részben vagy teljes egészében másra is átruházhatja.
Ebben az esetben a vételár révén biztosítható az eredeti jogosult anyagi
érdekeltsége.
A jogosultnak megvan a lehetősége arra is, hogy - a mintaoltalom jogosultságának
megtartása mellett - a minta hasznosítását szerződés alapján más részére
engedélyezze. Ebben az esetben a hasznosító - ha a szerződés tartalmaz
időbeli és területi korlátokat, azok betartásával - a mintát hasznosíthatja,
a jogosult részére pedig az engedély fejében köteles hasznosítási (licencia-)
díjat fizetni.
Milyen lehetőségek vannak a hasznosítási díj megállapítására?
A hasznosítási díj számításának módjára és annak mértékére nincs konkrét
szabály, az a felek szabad megállapodásának tárgya. Ugyanakkor vannak
a díjszámításnak tipikus esetei, amelyekből való kiindulás megkönnyítheti
a felek közti megegyezést.
Az un. royalty szerződésnek az a lényege, hogy a hasznosító minden egységnyi
legyártott, illetve forgalmazott minta szerinti termék után, egy - a szerződésben
rögzített - összeget köteles a jogosultnak fizetni. Ebben az esetben -
hacsak a szerződésben nincs erre vonatkozó külön kikötés - a jogosultnak
nem jár díj, ha a licencia-vevő nem hasznosítja a mintát. A szerződő felek
megállapodhatnak olyan díjkulcsban is amely az értékesített darabszám
növekedésével arányosan csökken. Ez a konstrukció ösztönzi a hasznosítót
a nagyobb forgalom elérésére.
Lehet a hasznosító által fizetendő díjat - a legyártott, illetve eladott
darabszámtól függetlenül - egy adott időszakra (pl. egy évre) megállapítani.
Ebben az esetben a mintaoltalom jogosultja biztos bevételre számíthat,
ugyanakkor mindkét fél kockázatot vállal. Ha az értékesített darabszám
meghaladja a díjszámítás során szem előtt tartott mértéket, a jogosult
jár rosszabbul. Fordított esetben, ha a termék piaci fogadtatása alulmarad
a várakozásokon, a hasznosító az előre kifizetett díj egy részét „veszteségként"
kénytelen elkönyvelni. Ezért ebben az esetben a hasznosítási díj megállapításánál
fontos szerep jut a minden részletre kiterjedő, előzetes piacfelmérésnek.
Hogyan történik a szerző díjazása szolgálati és alkalmazotti minta esetén?
A szolgálati és az alkalmazotti minta szerzőjét a formatervezési mintának
a munkáltató által történő értékesítése esetén díjazás illeti meg, a gazdasági
eredménnyel arányosan. A díjmegállapítás a licenciaanalógia alapul vételével
történik.
Milyen jogsértés a mintaoltalom bitorlása?
A formatervezési mintaoltalom bitorlásáról beszélünk akkor, ha valaki
(jellegzetesen a piac egyik résztvevője) az oltalom jogosultjának engedélye
nélkül hasznosítja az oltalom tárgyát képező mintát. Az oltalom jogosultja
a mintaoltalom biztosította kizárólagos hasznosítási jog alapján bárkivel
szemben felléphet, aki engedélye nélkül előállítja, használja, forgalomba
hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a minta szerinti terméket,
vagy e terméket az országba behozza, illetve onnan kiviszi. Bitorlást
követ el az is, aki a minta szerinti terméket a felsorolt cselekmények
céljából raktáron tartja.
Hogyan lehet fellépni a bitorlóval szemben, s melyek
a bitorlás jogkövetkezményei?
Mindenekelőtt a mintaoltalom jogosultjának megfelelő bizonyítékokat kell
beszereznie arra vonatkozóan, hogy hasznosítási engedéllyel nem rendelkező
személy a minta szerinti terméket a fentiek szerint hasznosítja. Alkalmas
bizonyítéknak minősül pl. a jogsértést megvalósító termék megvásárlására
vonatkozó számla, amely tartalmazza az eladó azonosítására alkalmas adatokat,
az eladás időpontját, valamint a termék azonosítására szolgáló információkat
is. Természetesen a számla mellett a jogsértő terméknek is rendelkezésre
kell állnia. Miután a jogosult meggyőződött arról, hogy a bitorlás ténye
valóban fennáll, kizárólagos jogai védelmének érdekében keresettel élhet,
pert indíthat a Fővárosi Bíróságon.
A bitorlóval szemben a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosító is
felléphet, ha a jogosult felhívás ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket
a jogsértés megakadályozására.
A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez
képest - követelheti a perben a formatervezési mintaoltalom bitorlása
megtörténtének megállapítását, a bitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását
a további jogsértéstől, azt hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő
módon adjon elégtételt, és hogy annak megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
követelheti továbbá a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését és
a bitorlásra használt eszközök és a bitorlással érintett termékek lefoglalását.
A bíróság az eset körülményeihez képest a formatervezési mintaoltalom
jogosultjának kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket és termékeket
fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék
meg azokat. A bíróság a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt
eszközöknek és termékeknek a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő
értékesítését is, ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
A formatervezési mintaoltalom bitorlása esetén - a jogi védelem hatékony
eszközeként - a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést
is követelhet.
Hogyan használható a formatervezési minta dokumentáció?
A formatervezési minta dokumentáció alapvetően több célra
használható. A Magyarországon érvényes mintaoltalmakról a Magyar Szabadalmi
Hivatal közhitelű lajstromot vezet. A lajstrom segítségével tájékozódhatunk
arról, hogy egy gyártani vagy forgalmazni kívánt termék külső megjelenése
oltalom alatt áll-e vagy sem. Amennyiben a lajstromban szereplő ábrázoláson
bemutatott termék külső megjelenésében megegyezik, vagy nagymértékben
hasonlít arra aminek gyártását, vagy piaci bevezetését tervezzük, a hasznosítás
csak abban az esetben kezdhető meg, ha a lajstromba bejegyzett jogosult
erre engedélyt ad. Hasonló formai kialakítás esetén gyakran nem dönthető
el egyértelműen, hogy a mintaoltalom kiterjed-e a hasznosítani kívánt
termékre vagy sem. Kérdéses esetben az ún. nemleges megállapítási eljárás
keretében lehet kérni a Magyar Szabadalmi Hivataltól annak megállapítását,
hogy a kérelmezői termék hasznosítása nem ütközik a mintaoltalomba. A
kérelemnek helyt adó jogerős hivatali határozattal a későbbi jogviták
megelőzhetőek, mert az kizárja, hogy a minta jogosultja ugyanazon formai
kialakítás tekintetében bitorlási pert indítson. A közhitelű lajstrom
a Magyar Szabadalmi Hivatal lajstromozási osztályán tekinthető meg, illetve
tájékoztató (nem közhitelű) jelleggel a http://pipacs.arcanum.hu
internet címen, a többi oltalmi formával egységes adatbázis szerkezetben
is megtalálható.
Ez utóbbi internetes adatbázisból nem csak az érvényben lévő mintaoltalmakról
nyerhető felvilágosítás, hanem mindazon hazai és nemzetközi bejelentésekről,
amelyek hazánkban érvényben voltak. A tájékozódás ezért feltétlenül ajánlott
mindazoknak, akik új termékformák kidolgozásán fáradoznak, hiszen egyrészt
ötleteket kaphatnak a folyamatosan bővülő állományból, másrészt információt
nyerhetnek a megalkotott forma újdonságáról és így annak oltalmazhatósági
esélyeiről.
Hol szerezhetőek részletesebb információk a mintaoltalomról?
Amennyiben a formatervezési mintaoltalommal kapcsolatban további kérdések
merülnek fel, a 06-80-345-678 zöld számon, illetve a Budapest, V., Akadémia
utca 21. szám alatt telefonon és személyesen a Magyar Szabadalmi Hivatal
ügyfélszolgálata ad tájékoztatást.
A Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján, a http://www.hpo.hu
internet címen szintén sok hasznos információ szerezhető be a mintaoltalmat
és az egyéb iparjogvédelmi oltalmi formákat érintő kérdésekben.
Milyen jogszabályok vonatkoznak a formatervezési minták oltalmára?
• 2001. évi XLVIII.
törvény a formatervezési minták oltalmáról;
• 19/2001. (XI. 29.)
IM rendelet a formatervezési mintaoltalmi bejelentés részletes alaki
szabályairól;
• módosított 77/1995.
(XII. 29.) IKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi
eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról.
|