Mi a cégnév?

A cégnév a gazdasági társaság létrejöttének alapvető kelléke, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kötelező eleme. Minden cégnek saját cégneve kell legyen, amely alkalmas a cég megkülönböztetésére. A cégek a cégnéven működnek és válnak jogalannyá: szerezhetnek jogokat és vállalhatnak kötelezettségeket.

Miből áll a cégnév?

A cég teljes nevét tipikusan három alapelem alkotja:

1. A vezérszó
A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését.
A vezérszó nem csupán egyetlen szó lehet, akár több tagból is állhat. A vezérszó ha van nevének megfelelően a cégnév első helyén áll. A vezérszó a cégnév legnagyobb gyakorlati jelentőségű része, amelynek megválasztási szempontjaival, előírásaival a továbbiakban részletesebben foglalkozunk.

2. A tevékenységre utaló elem
A cégnév második már kötelező elemének a cég alapvető tevékenységét kell kifejeznie. Ilyenek a gyakorlatban az „ipari”, „kereskedelmi”, „szolgáltató”, „számítástechnikai”, „mezőgazdasági”, „építőipari” stb. szavak vagy ezek kombinációi. A cégnév e részének a cég legjellemzőbb tevékenységére kell összefoglalóan utalnia és nem szükséges a cég által végzett tevékenységek részletező felsorolása.

3. A cégformát megjelölő elem
A cégnévnek ugyancsak kötelezően ki kell fejeznie a cég formáját is. A cégformát kizárólag a jogszabályi elnevezések használatával lehet feltüntetni (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság stb.), nem alkalmazható azoktól eltérő név (pl. „ügynökség”).

Mi a rövidített cégnév?

A teljes nevük mellett a cégek használhatnak rövidített nevet is. A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. Bár a vezérszó a teljes cégnévnek kötelező eleme, így az a cég, amelyik rövidített nevet is kíván használni, a teljes cégnevében is köteles a rövidített névbelivel azonos vezérszót alkalmazni.
 

Melyek a cégnevekre vonatkozó legfontosabb jogszabályok?

A cégnevekre vonatkozó szabályokat alapvetően a cégnyilvántartásról, cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) rögzíti, de tartalmaz a cégnevekkel, azok használatával és védelmével kapcsolatos lényeges szabályokat a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.),
valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi VLII. törvény (Tptv.) is.
 

Mik a cégnevekkel szembeni alapkövetelmények?

A cégnévnek, azon belül is elsődlegesen a vezérszónak, komoly gazdasági szerepe van. Valamilyen jól hangzó könnyen megjegyezhető kifejezéssel elősegíti a többi cégtől való könnyebb megkülönböztetést. Utalhat a cég tevékenységére vagy valamely előnyös jellemzőjére. Alkalmas lehet a cég iránti érdeklődés felkeltésére. A cégnévvel (vezérszóval) szemben tehát reklám és marketing szempontból is megfogalmazhatók szakmai
követelmények; a jól kiválasztott vagy megalkotott vezérszó, illetőleg az azon alapuló cégnév elősegítheti az üzleti sikereket, és a cég gazdasági tevékenysége kapcsán jelentős vagyoni értékké válhat. A cégneveknek ezen túlmenően nyilvánvalóan meg kell felelniük a hatályos jogszabályi előírásoknak is. Ezek három klasszikus cégjogi alapelvet testesítenek meg: a cégkizárólagosság, a cégszabatosság és a cégvalódiság elvét.
1. A cégkizárólagosság elve lényegében azt jelenti, hogy a cégek elnevezésének olyan mértékben különbözőnek kell lennie, hogy az kizárja az összetéveszthetőségüket. Ennek kapcsán a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név
viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be.
2. A cégszabatosság elve a cégnévvel szembeni nyelvi követelményeket fejezi ki. Eszerint a cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges emellett a cégneveknek meg kell felelniük a magyar nyelvtani és helyesírási szabályoknak is.
3. Végül a cégvalódiság elvének lényege abban foglalható össze, hogy a cégnévnek a valóságnak megfelelően kell tükröznie a céggel, annak működésével kapcsolatos körülményeket így az alapvető tevékenységét és cégformáját és nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot, nem lehet félrevezető vagy megtévesztő.

Ellenőrizzük a használni kívánt cégnevet?

A cégnévválasztás első lépése a szubjektív szempontok, valamint a marketing és más szakmai követelmények alapján, a jogszabályi rendelkezésekre is figyelemmel az alkalmazni kívánt cégnév (vezérszó) kiválasztása, kialakítása. A cég e néven történő megalakítása (társasági szerződés megkötése) előtt célszerű elvégezni az úgynevezett priorálást, leellenőrizni, hogy az alkalmazni kívánt cégnév megfelel-e a cégkizárólagosság követelményének, vagyis nem ütközik-e már valamelyik bejegyzett cég nevébe.

Hol és hogyan kérhető ez irányú céginformáció?

A jogszabály szerint az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) ad felvilágosítást arról, hogy a választott elnevezés a kérelem időpontjában különbözik-e a cégnyilvántartásba már bejegyzett más cég elnevezésétől. A gyakorlatban a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal. Az egyes cégbíróságokon azonban csak az ott nyilvántartott cégek adatai hozzáférhetők, míg a Szolgálat valamennyi cégbírósággal kapcsolatban álló országos számítógépes hálózat segítségével tud céginformációt szolgáltatni. A céginformáció iránti kérelmet nyomtatványon kell benyújtani a Szolgálathoz. A nyomtatvány a cégbíróságokon, illetve Budapesten a Szolgálat ügyfélszolgálati irodáiban (Budapest V., Szalay u. 16., V., Nádor u. 28.) áll rendelkezésre. A kérelem személyesen vagy postai úton, illetve telefaxon, a 269-34-24 és 332- 89-02 számokon terjeszthető elő.
A szolgálat tevékenységének igénybevételéért a jogszabályban előírt összegű költségtérítés fizetendő, az Igazságügy Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számlájára; az ehhez szükséges készpénzátulási megbízás ugyancsak a cégbíróságokon, illetve Szolgálat ügyfélszolgálati irodáiban szerezhető be. A céginformáció iránti kérelemhez csatolni kell a költségtérítés megfizetésének igazolását (a csekket vagy annak fénymásolatát, átutalás esetén a teljesítés visszaigazolását). Az arra vonatkozó céginformációért, hogy
az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban (névlista) 300 Ft kölségtérítést kell fizetni. A Szolgálat a céginformációt a kérelemben foglaltak szerint postai úton vagy telefaxon küldi meg, illetve az személyesen is átvehető. Céginformáció a Szolgálat számítógépes hálózata útján, online módon is kérhető, a Szolgálattal erre vonatkozóan megkötött szerződés esetében.

Mire alkalmas az elővizsgálat?

A priorálás során kapott céginformáció alkalmas arra, hogy csökkentse a cégkizárólagosság megsértésének veszélyét. Priorálásnak azonban vannak korlátai. Egyfelől a kapott céginformáció az adott időpontbeli cégadatokra vonatkozik, és nem kizárt, hogy a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a helyzet megváltozik, időközben a választott cégnevet „lefoglalja”. Másfelől a priorálás csak az esetben ad egyértelmű eligazítást, ha az alkalmazni kívánttal azonos cégnév szerepel a céginformációs névlistán. A szó szerinti, teljes névazonosság mellett azonban a cégnevek hasonlósága is sértheti a cégkizárolagosság követelményét, ha a különbség a vizsgált cégnevek összetéveszthetők. Abban a kérdésben, hogy az adott cégnevek hasonlóak-e, illetőleg, hogy eltérésük elegendő-e az összetéveszhetőség kizárásához, végső soron a cégbíróság dönt a
cégbejegyzési eljárásban. A joggyakorlatban kialakultak azonban általános elvek, amelyek segítségével a cégbírósági döntés „prognosztizálható”.
Ilyen alapelv, hogy
- a különbözőség követelménye akkor érvényesül, ha a közönséges, átlagos figyelemráfordítás mellett is kizárt az összetéveszthetőség lehetősége;
- közömbös a cégforma milyensége, megvalósulhat a cégkizárólagosság sérelme eltérő formájú cégek - pl. betéti társaság és részvénytársaság - vezérszavának azonossága vagy összetéveszthető hasonlósága esetén is;
- megfelelő különbözőséghez általában nem elég a vezérszóhoz fűzött rag, toldalék vagy kiegészítő jellegű szóelem, ha az így kiegészített vezérszó domináns eleme tekintetében változatlanul fennáll az azonosság vagy az összetéveszhetőség stb.
A cégkizárólagosság követelménye csak az ország területén bejegyzett, illetve tevékenységet folytató cégekre vonatkozik és ezeknél a cégeknél is csak akkor, ha a cégnevükben feltüntetett tevékenységi kör azonos.
A vezérszavak azonossága vagy összetéveszthetősége tehát csak akkor ütközik a cégkizárólagosság követelményébe, ha a cégnevek tevékenységet feltüntető része is megegyezik (pl. mindkettő … „Számítástechnikai”…cég). A cégkizárólagosság követelménye alól kivételt jelent a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak az a joga, hogy a nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntessék (pl. KOVÁCS
Kereskedelmi Betéti Társaság); függetlenül attól, hogy milyen cégnevek szerepelnek a cégnyilvántartásban.

Mire kell még figyelemmel lenni a cégnévválasztáskor?

A cégnévválasztás fentiekben tárgyalt szempontjai a cégnevekkel szembeni cégjogi követelményeken alapulnak. A cégeljárásban a cégbíróság e követelmények teljesülését vizsgálja, és a bejegyző végzéssel azt állapítja meg, hogy az adott cégnév vagy annak használata minden más hatályos jogszabályi előírásnak is megfelel. Miután pedig - mint már szóba került - a cégnevekkel és használatukkal más jogterületek is foglalkoznak, tekintsük át röviden e jogterületek témánkhoz kapcsolódó főbb szabályait és a cégnévválasztás és használat azokból fakadó főbb követelményeit. Ez annál is inkább indokolt, mert pusztán azzal, hogy az adott cégnevet a cégjogi szabályok alapján a cégbíróság elfogadta és nyilvántartásba vettem, nem lehet sikerrel védekezni egy más jogszabályra alapított támadással szemben; a cégbejegyzés ténye nem zárja ki,
hogy a cégnévvel, illetőleg annak használatával más jogszabályba ütköző magatartás valósuljon meg.

Mik a cégnévválasztás általános polgári jogi követelményei?

A Ptk. a személyhez fűződő jogok között nevesíti a névviseléshez való jogot. Ennek kapcsán kimondja, hogy a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. E szabály - eltérő megfogalmazással, de lényegében - a cégkizárolagosságra vonatkozó cégjogi követelményt fogalmazza meg.
Mindkét szabályozás kizárja az összetéveszthető vezérszavak használatát, lényeges különbség azonban, hogy milyen fő tevékenységi kör került feltüntetésre a cégnévben, addig a névviselési jog szempontjából az a lényeges, hogy a cégek ténylegesen milyen tevékenységet gyakorolnak. Míg tehát cégjogi ütközés az esetben valósul meg, ha a cégnevekben azonos fő tevékenységi kör szerepel, addig személyhez fűződő jog
sérülhet akkor is, ha a cégek ténylegesen hasonló működési körben tevékenykednek. (Így például bejegyzésre kerülhet a cégjegyzékbe a KIKERICS Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. mellett a KIKERICS KÖNYVELŐ Bt.; de nem kizárt a névviselési jog sérelme, ha KIKERICS Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. a kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységét a könyvelési vagy ahhoz hasonló szakterületen (is) valósítja meg).

Melyek a cégnevekkel szembeni védjegyjogi követelmények?

Míg a „cégnév” a gazdasági társaságokat jelöli, addig a „védjegy” - árujelzőként - e társaságok által megvalósított szolgáltatások, valamint az általuk előállított és/vagy forgalmazott áruk (a továbbiakban együtt: áruk) megjelölésére, megkülönböztetésére szolgál. A jogintézmény között kölcsönhatás van: valamely szó cégnévként (vezérszóként) megvalósított használata kizárja, hogy arra - hasonló tevékenységi terület árui körében -
más védjegyoltalmat kaphasson, de ugyanígy egy lajstromozott védjegy kizárja, hogy azt más - a védjegy árujegyzékében szereplő vagy ahhoz hasonló áruk tekintetében - cégnevében alkalmazza. A védjegyoltalom ugyanis a védjegy jogosultjának kizárólagos jogot biztosít az árujegyzékben szereplő és ahhoz hasonló áruk körében az adott megjelölés használatára. (A védjeggyel kapcsolatos lényeges tudnivalókat sorozatunk egy
korábbi füzete ismerteti, így azokra most részleteiben nem térünk ki.) Más védjegyoltalmának megsértése védjegybitorlásnak minősül. Ez ún. objektív jogsértés, vagyis független az elkövető akaratától. Emiatt más védjegyéhez hasonló cégnév használatával elkövethető a védjegybitorláshoz akkor is, ha a céga védjegy cégbíróság nyilvántartásba vette. (A cégbíróság a cégeljárásban védjegyjogi vizsgálatot nem végez.)
Mindezekért az alkalmazni kívánt cégnévnek nem csupán a korábban nyilvántartásba vett cégnevektől, de a korábbi védjegyektől is megfelelően különböznie kell. Emiatt a cégnévválasztás során a cégeljárásbeli „prioráláson” túl mindenképpen érdemes meggyőződni arról is, hogy az alkalmazni kívánt cégnév (vezérszó) nem ütközik-e más védjegyoltalmába. Az ezzel kapcsolatos védjegykutatás a Magyar Szabadalmi Hivatalba
végezhető el. Ehhez első lépésként meg kell határozni, hogy az adott cégnév milyen tevékenységi körben kerülne majd használatra. Ezt követően meg kell állapítani, hogy a cég e tevékenységi körei a védjegyjogi osztályozás szerint melyik áru - vagy szolgáltatási osztályba tartozik, végül a védjegykutatás során meg kell győződni arról hogy az adott osztály(ok)ban van-e használni kívánt cégnévvel (vezérszóval) azonos vagy
ahhoz hasonló védjegy, esetleg ilyen védjegybejelentés. (Az áruk és megjelölések összehasonlító vizsgálati szempontjainak és módszereinek kialakult gyakorlata és széles körű szakirodalma van. A téma még csak vázlatos ismertetése is meghaladja kereteinket; idevágó kérdések, problémák esetén célszerű kikérni védjegyjogászok vagy szabadalmi ügyvivők véleményét.)