Vélemények
„A felszólalás intézményének a magyar szabadalmi jogba történő bevezetéséről" című előterjesztéshez 
 

 

Németh Lajos hozzászólása

A munkabizottsági javaslatban pontokba szedve megfogalmazták a felszólalás jellemzőit (a-p pontok).

Megjegyzésem az i) ponthoz, hogy a visszavont felszólalás legyen hivatalból elbírálható, akár a határidő előtt, akár az után vonták vissza.

A p) pontban megfogalmazott jogorvoslati rendszerrel kapcsolatban aggályom van. A javaslat szerint egy új fellebbezési fórumot kell a MSZH-nál létrehozni. Ez az elgondolás nyilván az Európai szabadalmi Hivatal fórumainak analógiájára született, az indokolás 1. pontjában említettek alapján tehát logikus. Attól tartok azonban, hogy ha ehhez ragaszkodunk, akkor az egész javaslat elfogadása meghiúsulhat vagy legalábbis késedelmet szenvedhet, mert
1) visszaadhatják a javaslatot azzal, hogy egyeztessük a Magyar szabadalmi Hivatallal, amelynek szervezetét módosítani kívánjuk,
2) ez az elgondolás ellentétes az országgyűlést átható gondolattal, miszerint az államapparátust szűkíteni kell, bővíteni tehát csak nagyon indokolt esetben lehet,
3) ez a javaslatunk ellentétes a saját indokolásunk 5. ponjtával, miszerint a felszólalás bevezetésével az engedélyeztetési idő nem nő jelentősen, különösen azzal a kijelentéssel, hogy „a felszólalás elbírálása – figyelembe véve a MSZH eddigi gyakorlatát megsemmisítési és nemleges megállapítási ügyekben – kb. 1-1,5 évre becsülhető” stb., amely nem állja meg a helyét, ha egy új fórum közbeiktatásával a megsemmisítési és nemleges megállapítási eljárásnál hosszabb eljárást javasolunk.
A Magyar Szabadalmi Hivatalnál létesítendő fellebbezési tanács gondolatát tehát megfontolásra ajánlom.

Az indokolás 2. pontjával egyetértek ugyan, de szükségesnek tartom e pontban hangsúlyozni, hogy az itt leírt problémák nemcsak a „főleg” szóval kiemelt vegyipar, gyógyszeripar és biotechnológia területén állnak fenn, hanem a gazdasági élet minden területén, amelyre nézve szabadalmi oltalmat lehet szerezni. Mint vegyész szabadalmi ügyvivő kevés üggyel találkoztam a kémia területén kívül, de azt elmondhatom, hogy a jelzett probléma az ilyen ügyekben rendszerint igen komoly súllyal merült fel. Bíztatnám nem vegyész kollégáimat, hogy az e téren szerzett tapasztalataikkal támogassák a javaslatot, ugyanis nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szakmán kívül álló döntéshozók, akiknek javaslatunkat átadjuk, jelentéktelennek tekintsék javaslatunkat, mert indokolásának 2. pontjából azt olvassák ki, hogy ilyen problémák feltűnő módon a szabadalmazás szempontjából számításba vehető gazdasági tevékenységnek csak egy – kívülről nézve – szűk körében jelentkeznek.
Javaslom tehát, hogy az indokolás 2. pontját ennek megfelelően fogalmazzák át.

Az indokolás 6. pontjában egy hibák találtam. A 4. bekezdés végén az a kritikai megjegyzés olvasható az észrevétellel kapcsolatban, hogy az észrevételt tevő – mivel nem ügyfél – nem értesül észrevételének sorsáról. Ez a megjegyzés nem helytálló, mert a Szt. 71. § (3) bekezdése szerint „e személyt (mármint az észrevételt tevőt) az észrevétel eredményéről értesíteni kell.”
Kérem, hogy szíveskedjenek az indokolás 6. pontjában a kifogásolt részt akként helyesbíteni, hogy az észrevétel tevő az idézett jogszabály szerinti értesítésen kívül semmilyen tájékoztatást nem kap az általa benyújtott észrevétellel kapcsolatban.